A társasházi tulajdonostársaknak viszonylag széles mozgásterük van arra, hogy az alapító okiratban meghatározzák, mely ingatlanrészeket kívánnak közös tulajdonba sorolni. Vannak azonban olyan ingatlanrészek, amelyek a törvénynél fogva csak társasházi közös tulajdonban állhatnak. Ilyenek az épület tartószerkezetei, azok részei (pl. főfalak), az épület biztonságát, állékonyságát szolgáló épületrészek, berendezések. De ide tartoznak a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek és épületberendezések is, mint a lépcsőház, a ház központi fűtőberendezései. Ezek akkor is közös tulajdonba tartoznak, ha külön tulajdonban álló helyiségben találhatók. A társasházi közös tulajdon eladása Társasházak esetén felmerülhet, hogy a ház el kíván adni valamely a közös tulajdonba tartozó, de egyébként ki nem használt épületrészt. Ingatlan tanácsadó - résztulajdonos beleegyezése nélküli eladása - Ingatlanbazár Blog. Ilyen például a be nem épített tetőtér értékesítése beépítés céljából, a házmesteri lakás vagy a társasházi tulajdonban lévő üzlethelyiség eladása. A társasházi tulajdonba tartozó ingatlanrész eladása azzal jár, hogy az eddig közös tulajdonban álló épületrész a vevő külön tulajdonába kerül.
Amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül eladta, vagy a másik lakástulajdonát a vásárlást követő egy éven belül eladja, akkor az eladott és a megvett lakóingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke közötti különbözet az illeték alapja (a különbözet 4%-a fizetendő illetékként). Miért tulajdoni hányad alapján fizetjük a közös költséget?. Fontos, hogy illetékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a két forgalmi érték különbözete pozitív, vagyis a vásárolt ingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke magasabb, mint az eladott ingatlan (tulajdoni hányad) forgalmi értéke. Alapvetően négyféle eset létezhet a) A szerződéskötést megelőző három évben a vásároltnál magasabb vagy egyező értékű lakóingatlant értékesített a vevő Amennyiben az eladásra a vásárlást megelőző három évben került sor, úgy az eladásról szóló adásvételi szerződést az adóhatóság részére másolatban be kell mutatni. Legegyszerűbb módja ennek, ha az az ingatlan vásárlásakor eljáró okiratszerkesztő ügyvédnek átadásra kerül, aki a kötelezően kitöltendő B400-as adatlaphoz mellékelni tudja, így az az adóhatósághoz a megvásárolt ingatlan adásvételi szerződésével együtt eljut, és azt az adóhatóság az illeték kiszabásakor rögtön figyelembe tudja venni.
Érdemes megvizsgálni azokat az eseteket, amikor gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője írásának második, befejező részében, az első rész itt érhető el. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi szakértője írásának első részében a kiskorúakkal kötendő ingatlan adásvételi szerződések vonatkozásában azzal a kérdéssel foglalkozott, ha valamely oknál fogva érdekellentét merülne fel a szülő és a gyermek között és emiatt eseti gyám kirendelése válna szükségessé. Az első részben a kiskorúak ingatlan adásvételi ügyletei vonatkozásában érintette azt a kérdést, amikor felmerülhet az az eset, hogy az adásvételi szerződés csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a cselekvőképtelen kiskorú nevében eljáró személy nyilatkozatát, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú személyek esetében, a szülők hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság jóváhagyta. Mit tudhatunk meg egy ingatlan tulajdoni lapjáról? - Jog és Ingatlan. Dr. Vida Miklós szerint ezúttal érdemes lehet megvizsgálni azokat az eseteket, amikor az említett gyámhatósági jóváhagyásra van szükség a kiskorúval kötendő ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez.
Ez azt jelenti, hogy az eladás előtt közös tulajdonú épületrészből külön tulajdonú épületrész lesz. Ehhez pedig minden esetben a társasházi alapító okirat módosítására van szükség. Az alapító okirat ilyen módosításának földhivatali bejegyzéséhez szükséges továbbá földmérő által készített és a földhivatal által záradékolt változási vázrajz. Emellett kell még a külön tulajdonba kerülő részre vonatkozó használatbavételi engedély vagy építésügyi hatósági bizonyítvány. Ingatlan tulajdoni hányad eladása. Az alapító okirat módosításához fő szabály szerint az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Ez azonban nagyon megnehezítené a közös tulajdonú ingatlanrész eladását. Hiszen elég egy ellenző is ahhoz, hogy meghiúsuljon az eladás. Ezért a törvény két lehetőséget biztosít arra, hogy ne legyen mindenki egyetértéséhez kötve az eladás. Amikor a kétharmad is elég Az egyik lehetőség, hogy az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasházközösség gyakorolja. Ennek feltétele, hogy az elidegenítéssel érintett ingatlanrész önálló ingatlanként legyen kialakítható, vagy ezzel a résszel a valamely már meglevő külön tulajdon kibővíthető legyen.