Baross Gábor: Az Aggteleki Nemzeti Park (Mezőgazda Kiadó, 1998) - Szerkesztő Kiadó: Mezőgazda Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 519 oldal Sorozatcím: Nemzeti parkjaink Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-7362-72-x Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Két kivehető melléklettel.
A falu lakosságának hajdan a megélhetést az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a földművelés jelentette, illetve a Hámos birtokon téglaégetés is folyt. A szaporodó lakosság egy része a 19. század végén Amerikában kereste a megélhetést. Sokan ott maradtak, vagy keresményüket hazahozva szülőföldjükön igyekeztek egy jobb életet megteremteni. A II. világháborút követő időszak sem hozott fellendülést a településnek: a kisbirtokokat ellehetetlenítették, a munkaképes fiatalokat elszippantották a környező ipari városok. Kelemér máig sokat megőrzött régi hangulatából. Mohos-ház A Tompa Mihály út 129. sz. alatt található Mohos-házban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavaka t, a Mohosvár történetét, valamint a falu táj- és kultúrtörténetét mutatja be, de esetenként időszaki kiállítások is megtekinthetők itt. A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség.
II. TEXT Karszt és Barlang 1981. I-II. De lehetőség van saját lovat hozni, melynek elhelyzését biztosítani tudja a Nemzeti Park, és vezető segítségével megismerni az Aggteleki-karszt értékeit. Programjaink, látogatók számára megnyitott barlangjaink Üdülési Csekkel is látogathatók. A világhírű "Aggteleki Cseppkőbarlang" a Baradla mellett több kevésbé ismert, de nem kevésbé szép barlang is nyitva áll vendégeink előtt. A Bódvarákó melletti Esztramos-hegy belsejében egy bányatáróból nyíló Rákóczi-barlang kristályos képződményei egyedülállóak, tavai lenyűgőző látványt nyújtanak. A nagyobb kihívást kedvelők vagy csapatépítők számára a Meteor-, Béke-, és a Kossuth-barlang áll nyitva, ahol már nincs kiépített világítás, létrákon, sziklák között mászva overállban, kézi-, vagy fejlámpa segítségével kóstolhatnak bele a barlangászet világába. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt célja a felnövekvő nemzedék oktatása, szemléletformálása. Ezt a feladatot látja el a Jósvafőn működő Kúria Oktatóközpont ahol az egész év során számos szervezett, illetve egyedi igényre kialakított program várja az érdeklődőket, iskolás csoportokat, osztálykirándulásokat.
Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése: Észak-Magyarország festői karsztvidékén, a Sajó és a Hernád folyó, valamint az országhatár közötti területen található. Hozzá tartozik délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten pedig az Alsó-hegy. A kisebbik rész délkeleten a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgye és a Rudabányai-hegység. Alacsonyhegységi dombság, csak néhány helyen éri el a középhegységi magasságot. Az Aggteleki Nemzeti Park számokban: Területe része a 60 ezer hektáros Gömör-Tornai-karsztnak, nálunk található a Szlovákiából áthúzódó része. Ennek különleges természeti értékeit óvja 1985. január elseje óta. Területe nem egészen 20 ezer hektár, ebből 4791 hektár fokozottan védett, s 230 hektár a bioszféra-rezervátum magterülete. Földtani jellemzői: Az Aggteleki Nemzeti Park tájegységei a földtörténeti múlt különböző, egymástól távolabbi korszakaiban alakultak ki, s a földtani fejlődés különféle útjait járták be. A területét nagyrészt a földtörténeti középkorban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel.
A Putnoki-dombság nyugati részén 56, 9-ha-os területen, kb. 300 m-es magasságban két lápszem fekszik: az 1, 8 ha-os Kis-Mohos és a 4 ha-os Nagy-Mohos. Mindkét tavacska a harmadidőszaki üledékekből felépülő Piroska-hegy ÉNy-i oldalának megcsúszásával, suvadással kialakult mélyedésben jött létre. A Nagy-Mohos kb. 25. 000, a Kis-Mohos kb. 15. 000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé. A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódás mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet. Erre már a lápok egyik legjelentősebb kutatója, az 1929-1931 közt itt vizsgálódó Zólyomi Bálint botanikus is felhívta a figyelmet. A 130 éves kutatás során összesen 72 edényes növényfaj került elő a lápokról.
A Mohos-tavak csak a csapadéktól és a talajvíztől befolyásoltak, nincs hidrológiai kapcsolatuk más vízrendszerrel. Az elmúlt évtizedekben is jelentős változások történtek a láp életében: a nyílt vízfelszín szinte teljesen eltűnt, miközben a fásszárú vegetáció jóval fejlettebbé, a mocsáröv kiterjedtebbé vált. A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a vidrafű, a kereklevelű harmatfű és a gyapjasmagvú sás érdemel mindenképpen említést. További fontos fajok a tarajos pajzsika, a tőzegpáfrány, 14 tőzegmoha faj. Két fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz előfordulása jelentős. Dunántúli, pusztulásra ítélt tőzegterületekről került ide a vidrafű, és a nitrogén igényét rovarok megfogása útján biztosító kereklevelű harmatfű. A Mohosok állatvilága a kis kiterjedés és az elszigeteltség miatt valódi lápi fajokban viszonylag szegényes, bár találtak Magyarországra nézve új labdacsbogár fajt, és a ritka lápi bagolylepke, valamint egy unikális kalózpók faj is él itt.