Tóth József Urbán Ádám felvételén "Füles: Tehéntúró - Tejipar" (1974) című művével [1] Született 1940. május 25. (81 éves) Budapest Állampolgársága magyar Foglalkozása karikaturista grafikus fényképész Kitüntetései Balázs Béla-díj (1978) Magyarország Érdemes Művésze díj (1988) Magyarország Kiváló Művésze díj (2008) A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth József témájú médiaállományokat. Tóth József, művészneve: Tóth József Füles, ( Budapest, 1940. május 25. ) karikaturista, fotográfus, képszerkesztő, reklám- és illusztrációs fényképész, fotóművész Életpályája [ szerkesztés] Képzőművészeti érdeklődése a gimnáziumi évek alatt kezdődött, ami a karikatúrák rajzolásában nyilvánult meg. 1960-ban fényképészgyakornok lett az MTI Fotónál, majd szakmunkásvizsga után, a reklámfotós lett. Mesterei Zacsek Gyula és Németh József. A+B Galéria - Fucskár József festmények. Németh hatása meghatározónak bizonyult, a tőle tanult munkamódszer alapvetően befolyásolta stílusát, amelyre a fotó és grafika együttes alkalmazása jellemző. 1960-1965 között számtalan újságban, folyóiratban jelentek meg, főleg szöveg nélküli rajzai: Füles, Ország-Világ, Lobogó, Nők Lapja, Magyar Szemle stb.
Nincs karácsonyi vásárunk, elmarad az adventi szomszédolás, és a közös korcsolyázásról is lemondtunk. Helyette... "Színeim letagadhatatlanul nagybányaiak" – beszélgetés Sándor József Attila festőművésszel Sándor József Attila festőművész közelebb hozza képei szemlélőihez a természetet, fényjátéka és színkeverési technikája szakralitással tölti meg alkotásait. Hivatását meghatározta a Nagybányai Művésztelep "öröksége"... "Minden festményem mese a világ szépségéről" – Tuzson-Berczeli Péter műtermében Tuzson-Berczeli Péter festőművész pályája egy tehetségkutató versenyen indult, amelynek hatására tízévesen felvették a marosvásárhelyi művészeti iskolába. Első-látásra-szerelem és házasság miatt települt át Magyarországra. Tóth József (fotóművész) – Wikipédia. Festményeinek... Inspiráló művészbarátság: "Csiszoljuk egymást folyamatosan" A művészet iránti vonzalmuknak köszönhetik barátságukat, amely 23 év óta töretlenül tart. Esse Bánki Ákos festőművész, Majoros Áron Zsolt, Németh Marcell és Rajcsók Attila... 125 éve született a Boldog művész, Molnár-C. Pál Szinte tapintani lehet a festő életműve iránti odaadást az ország legrégibb családi gondozású magánmúzeumában.
Magyarok közösségben Sándor József Attila festőművész közelebb hozza képei szemlélőihez a természetet, fényjátéka és színkeverési technikája szakralitással tölti meg alkotásait. Hivatását meghatározta a Nagybányai Művésztelep "öröksége", és erőteljesen hatottak rá kínai és mongóliai kalandozásai is. De hogyan kerül olajfestékei mellé graffiti-spray? És milyen szerepet játszott életében a Retro Jeans? Utánajártunk. – Milyen emlékeket őriz a Nagybányai Művésztelepről, az ott töltött időszakról? – Szatmárnémetiben jártam iskolába, de a családommal Nagybányán éltünk, a nyári vakációimat is ott töltöttem. Élveztem, hogy a nagybányai öregek, Balla József, Nagy Oszkár, Krizsánné Csikós Antónia mellett tudtam szabadban festeni. Balla József volt az utolsó, aki még a szabadiskolában tanult, mielőtt politikai nyomásra 1935-ben átalakították az intézményt. A. Tóth Sándor (1904-1980) Magyar művész életrajza. Oszkár bácsi pedig több mint negyven évig Nagybányán élt és alkotott, 1922-től mutatta be munkáit egyéni kiállításokon, többek között Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron.
A gellérthegyi villalakásban, a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban a festő unokája... "Más vagyok, mint ahogy egy művészembert elképzelnek" – Vladár Krisztina festőművész "Más vagyok, mint ahogy egy művészembert elképzelnek"
Csaknem öt évtizede foglalkozom festészettel, de határon túli származásom nyomai a mai napig ott vannak az alkotásaimon. Színeim – barna, sárga, vörös, zöld – letagadhatatlanul nagybányaiak. – Hogyan határozná meg saját festészeti stílusát? – Ódzkodom attól, hogy kategorizáljam a stílusom. A plein-air, a szürrealizmus éppúgy jelen van munkáimban, mint a szakralitás, az egyházi témák. A természet a képeimen a föld színeiben, annak számos árnyalatában megjelenik; a vörös a vér, a tűz szimbóluma, a sárga minél jobban világosodik, annál inkább a transzcendencia felé vezet. Rendszerint meleg színekkel dolgozom, és bármely meglepő, a képeimen még a kék sem hideg, ennek titka a festékkeverésben rejlik. Nem csak ecsettel, palettakéssel és az ujjaimmal festek – igyekszem figyelni a mai trendeket és haladni a korral, örömmel fedezem fel a mai kor festékarzenálját, a falfirkák iránt például erőtejesen érdeklődöm, és előszeretettel használok a műveimhez graffiti-festékszórókat. Újabban sokat festek márványlapra, és egyre több szakrális témájú kép kerül ki a kezeim közül.
Áldozati hegy, áldozati oltár, áldozati asztal. Emellett a hal, az ostya, a kenyér és a kereszt is gyakran megjelennek a képeimen. A háromszögmotívum nemcsak az áldozati hegyet jelképezi – ez az egyik legősibb jel, az ókori kultúrákban az istenség, a filozófiában a bölcsesség jele. A keresztény ikonográfiában a Szentháromságra utal, de a hármas egység: test–szellem–lélek, az isteni harmónia jele is. Most készülök egy nagyszabású sorozatra, amelynek központi témája a hal, amely az ókeresztények titkos szimbóluma volt, jelképezi Jézus Krisztust, a feltámadt Krisztusban való hitet és valamiféleképp az egész közösséget, azokat, akik követik Krisztust. November 11-én nyílik egy különleges tárlat az Evangélikus Országos Múzeumban az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére, ahol majd az Oltár apoteózisa című képem lesz látható (bor, ostya, kehely szimbólumokkal). A kiállításra százharminc alkotásból csupán huszonegyet válogattak be, büszkeséggel tölt el, hogy az enyém is köztük lehet.