A Corvina könyvtár Mátyás király budai könyvtára a kortársak beszámolói és az utókor visszaemlékezései alapján csodálatos gazdagságú, fényűző fejedelmi alkotás volt. Ma már kevésbé hiszünk ezeknek a sokszor túlzó megállapításoknak, de bizonyos, hogy a maga műfajában valóban különleges képződménynek lehet tekinteni. A királyi könyvtár a budai palota két termét foglalta el, a Duna felőli szárnyban, közvetlenül a kápolna mellett. Az egyik teremben a görög, a másikban a latin kéziratok voltak elhelyezve, hasonlóan a mintaként szolgáló vatikáni pápai palota könyvtárához. A budai könyvtár termeinek boltozatait, a kor humanista elvárásainak megfelelően, csillagképek ábrái díszítették. A freskókon szereplő feliratok meg is magyarázták értelmüket: az egyik teremben Mátyás születésének csillagállása, a másikban az uralkodó, illetve utóda, II. Ulászló cseh királlyá választásának együttállása volt látható. A könyvtár bővítése ugyanis - és ez nemcsak a Jagelló királyra utaló feliratból, hanem jó néhány ma ismert corvina kódex címereiből egyértelműen megállapítható -, nem fejeződött be Mátyás 1490-ben bekövetkezett halálakor.
Az elkészült másolatot bőrrel és selyemmel bevont fatáblák közé fogták, és ötvösök készítettek rá a vereteket. Egy példány értéke egy nagyobb birtokéval vetekedett. Mátyás, igazi reneszánsz emberként gazdagon díszített lapokat rendelt. A szövegtükör alig a felét foglalta el az oldalnak, a többi kép és díszítés volt. Az illuminátorok és miniátorok iniciálékkal és lapszéli arabeszkekkel, koszorúkkal és keretekkel tették műalkotássá a Corvinákat. Mátyás kódexei olyan színvonalasan, aprólékosan és jellegzetesen lettek kidolgozva, hogy a Hunyadi címer nélkül is fel lehet őket ismerni, bár pont ezen címer miatt nevezték el Mátyás Kódexeit Corvináknak. Mátyás címerében szereplő holló ugyanis latinul corvus vagyis hollót jelent. Egyes kódexek kezdő lapján tipikus reneszánsz architektonikus miniatúra található: oszlopokkal, a háttérben üde táj. Az alakok közt még a kánonképekben is gyakran felismerhető Mátyás király és Beatrix alakja, sőt az ifjú Corvin Jánosé is. Szimbólumok közül a: sárkány = bátorság; méhkas = szorgalom; kút = elmélyülés, bölcsesség; hordó = mértékletesség; gyűrű = hit; éggömb = igazságosság; acél és kova = erő és szellem; homokóra = a cselekvéseket siettető idő felhasználása a legjellemzőbb.
A köteteken és az állomány gyarapításán a legkiválóbb itáliai tudósok és könyvkötők dolgoztak, a gyűjtemény pedig Mátyás halála után is fennmaradt, igaz, leginkább azok a darabok maradtak meg belőle, amelyek még 1526 előtt Nyugat-Európába kerültek. Ezek közül a corvinák közül tért haza több is az OSZK időszakos kiállítására, és ezeket lehet megtekinteni a virtuális tárlaton is, amelyen a könyvtár játékot is hirdetett, ezen katalógust lehet nyerni, a sorsolás a Múzeumok online éjszakáján, június 27-én lesz. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: