Összehasonlításképp: az 1914. évi XIV. törvénycikk 21. §-a értelmében a királyi járásbíróság a panasz nyomán legkésőbb három napon belül tárgyalást tűzött ki, amelyről a panaszost és a szerkesztőt értesítette. A tárgyalást elnapolni nem lehetett. Bizonyítást csak a 20. § 4. pontjára ("a helyreigazítás valótlansága nyomban kétségbevonhatatlanul nem bizonyítható") lehetett felvenni. A járásbíróság ítélete ellen 24 órán belül egyfokú fellebbezésnek volt helye, amelyet az illetékes királyi törvényszék tanácsülésben három napon belül bírált el. Első ránézésre indokolatlannak tűnik visszanyúlni a 105 évvel ezelőtti szabályozáshoz, ugyanakkor meg kívánom jegyezni, hogy a Pp. Sajtó helyreigazítás jogszabály alapján. megalkotásakor – ha csak a szavak szintjén is – az 1911. évi, némileg elfogult véleményem szerint a hazai kodifikáció egyik mesterművének tekinthető Plósz-féle Pp. volt irányadó, amely egyazon korszak szülöttje. Az pedig már nem az eljárási határidőkre vonatkozó kérdésfeltevés, hogy a helyreigazítás mellett gyakran megítélt sérelemdíj valóban jelent-e visszatartó erőt, vagy csak az adott sajtótermék előre kalkulált költsége, amely mérlegelés tárgyát képezheti (pestiesen szólva: többet hoz-e, mint visz a cikk?
Könnyen belátható, hogy az az állítás, hogy "a könyvben egyáltalán nincsenek jegyzetek, a szerző a forrásait nem jelöli meg", egyszerű tényállítás, és ennek megfelelően az igaz vagy hamis voltáról egyszerűen számot lehet adni. De mi van akkor, ha a mondat úgy szól, hogy a "könyvben használhatatlanok a jegyzetek, a szerző a valós forrásait nem jelöli meg"? Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás? | Ügyvédfórum - 2019.08.04. Jogszabályi fogalom, vagy bírósági iránymutatás hiányában a bíróságoknak esetről esetre kell végiggondolniuk, hogy adott esetben tényállításként fogható-e fel egy hangversenykritikában az, hogy a "művész számtalanszor melléütött", vagy az, hogy a pornográf lap jogos kritikaként ismertette az egyik filmalkotás szereplőjéről, hogy "mikroszkopikus pénisszel rendelkezik". "A művész rengeteg pacát ejtett... " (Forrás: Wikimedia Commons / Nik Ehm / CC BY-SA 2. 0) Tekintettel arra, hogy ezen példák nem légből kapottak, mi is elgondolkodhatunk, hogy bíróként milyen zsinórmértéket használtunk volna a pénisz megítélésénél, illetve kirendeltünk-e volna szakértőt annak megállapítására, hogy valójában hányszor ütött mellé a zongorista?
Az MTI kérdésére hozzátette: első körben így tudják megragadni azokat, akik biztosan nem tudnak írni olvasni, de a későbbiekben az a szabályozási kérdés is felvetődhet, hogyan tudják azokat szűrni, akik ugyan elvégezték az iskolát, de mégsem tudnak írni olvasni. Tényleges szankció-e a sajtó-helyreigazítás? | TK Jogtudományi Intézet. A Jobbiknak fontos oktatáspolitikai alapvetése a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása, de a jelenlegi kormányzati keretek között erre nincs lehetőség, hiszen Balog Zoltán miniszter még magának a jelenségnek a tényét is elvitatja - mondta Dúró Dóra. Arra a kérdésre, hogy van-e adatuk arról, hogy ez az intézkedés hány embert zárna ki a választásra jogosultak közül, Dúró Dóra közölte: nagyságrendileg 200 ezer embert. A Jobbik politikusa arra is a felhívta a figyelmet, hogy ez a szabályozás a magyar jogrendszertől ez nem teljesen idegen, hiszen a Fidesz-kormány kötötte a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez. Arra a kérdésre, nem gondolják-e, hogy ezzel az intézkedéssel megsértik az idősebb korosztályt, Dúró Dóra közölte: ma már elhanyagolható azoknak a száma, akik a világháború miatt nem tudták elvégezni az akkor alapfokúnak számító hat elemit sem.
A jogsértő vélemény bírói gyakorlatban kialakult tesztje azonban elég jól működik. Hiába védekezik valaki azzal, hogy jogos kritikaként fogalmazta meg valakiről, hogy "szarházi kis senki", vagy "droglovag", aki most "jól összeszarta magát", és ugyancsak nem fér bele a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogába, hogy valakit az írása alapján "agybeteg, paranoid állatnak" tartsunk. Sajtó helyreigazítás jogszabály kereső. Elégtétel hírnév megsértéséért (Forrás: Wikimedia Commons / William G. Brownlow, The Great Iron Wheel Examined; or Its False Spokes Extracted, and An Exhibition of Elder Graves, Its Builder (Nashville, Tenn. : William G. Brownlow, 1856)) Ha az ügyfélre nézve kedvezőtlen tartalmú cikkben hasonlóan erős kifejezések nincsenek, és a megbírált műtől független, a szerző személyiségére vonatkozó következtetéseket sem találunk benne, akkor az ügyvéd tehetetlen. Az egyetlen reménye az lehet, hogy a bírói gyakorlat kiszámíthatatlansága és az esetlegesen fenyegető nem vagyoni kártérítés kifizetése (vagy arra való képtelenség) miatt a szerkesztők inkább annak ellenére eltávolítják az írást, hogy az jogsértést nem tartalmazott.
Az elmúlt időszakban azt már sajnos megszokhattuk, hogy a független és elfogulatlan média Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Szinte az összes lap vagy egyértelműen kormánypárti, vagy egyértelműen ellenzéki, hébe-hóba lehet 1-2 objektív hírportált találni. A legnagyobb csalódás számomra azonban kétségkívül az origo. Hihetetlen számomra, hogy a 2-3 évvel ezelőtt még minőségi, független és szakmai média mára – véleményem szerint – a Habony-média elsőszámú szennylapjává avanzsálódott, ahol politikai kérdésekben nemcsak az objektív, de már a hiteles tájékoztatásnak a látszatára sem adnak. De ha csak annyi történt volna, hogy az origo egy újabb magához méltó – vagyis igénytelen és részrehajló – politikai cikket írt volna, azon már meg sem lepődnék és egy vállrándítással elintézném. Sajtó helyreigazítás jogszabály hierarchia. Amivel viszont szerdán találkoztam, az ennél sokkal érdekesebb. Ami történt ugyanis, hogy az origonak egy valótlan tartalmú cikke miatt – amely szerint Vona Gábort húszmilliós Audival fizette le Simicska Lajos – sajtóhelyreigazítást kellett közölnie.
Az én véleményem az, hogy ez a választási alapelvek, azon belül is az egyenlőség elvének és a politikusok jó hírnévhez fűződő jogának egyértelmű megsértése. Az Alkotmánybíróság azonban nem osztja ezt a véleményemet. Már 4 éve is több alkalommal kifejtette a taláros testület, hogy mivel kampányidőszakban a politikusoknak sokkal több lehetőségük van megvédeni magukat a rágalmakkal szemben, mint bárkinek bármikor máskor, ezért az ellenük felhozott, akár alaptalan rágalmak, is beleférnek, kivéve, hogyha azok a politikai tevékenységükhöz nem kapcsolódnak (pl. mint családapát, és nem mint politikust rágalmazzák). Ezzel szemben nekem súlyos aggályaim vannak, ugyanis azt érzem, hogy ezek a megállapítások nagymértékben felelősek azért, hogy Magyarországon a politikai kultúra a morális pöcegödör legaljára került. A tények makacs dolgok – sajtó-helyreigazítás a gyakorlatban II. - Jogadó Blog. Viszont ettől függetlenül képzeljünk el egy szituációt: egy 60 éves személy bemegy a választási irodába, és mondja, hogy "Elnézést kérek, de én a választásokon azért szavaztam a FIDESZ-re, mert az origo azt írta, hogy Vonát lefizette Simicska.