A honi utazási irodák adataiból kiderül, hogy a montenegrói tengerpart, amely a Kotori-öböltől egészen az albán határig terjed – egyre kedveltebb célpontja a nyaralni vágyóknak. A dél-adriai, mediterrán hangulatú strandok, a part menti sétautak teraszos kávézói, éttermei különleges élménnyel szolgálnak, s Crna Gora nemzeti parkjai, építészeti műemlékei, templomai és kolostorai kihagyhatatlan célpontok a Balkán szerelmesei számára. Montenegro legmagasabb pontja a Durmitor hegy csúcsa (2522 méter), amelyet Bobotov Kuknak hívnak. A hegységrendszerben még további hat kétezer méter feletti csúcs található. Az alant elterülő tavak selymes kékje és a föléjük magasodó hósapkás sziklák éles ellentéte lenyűgöző látványt nyújt. A hegység központi része a Tara, a Draga és a Sušica folyók mély kanyonjai által alkotott mintegy 400 km2-es terület, amely bő ötven esztendeje védett. Az UNESCO 1980-ban nyilvánította természeti világörökségnek a Durmitor Nemzeti Parkot. A környék ismertebb települései (olcsó szálláshelyekkel! )
Boricje, Donja Bukovica, Trsa és Zabljak – utóbbi tündéri kis hegyi falu, közelében a híres sötét vizű, jég vájta tengerszemmel, a Crno Jezeróval, a Fekete-tóval. A szintén jég által mélyített, úgynevezett cirkuszvölgyben érdemes felkeresni a Ledena Pečina nevezetű jégbarlangot. Maga a Fekete-tó csónakázásra, horgászásra, sőt fürdésre is alkalmas. Zabljakból számos túraútvonal vezet föl a hegyekbe. A vidéket folyóvölgyek szabdalják, melyek közül a leglátványosabb a Tara folyó 1300 méter mély szurdokvölgye, Európa második legmélyebben fekvő sziklahasadéka. A folyóvölgyekben itt-ott kolostorok bújnak meg, leghíresebbjük a Moraca-kolostor. Távol a világ zajától a XIII. század közepe óta élnek falai között szerzetesek. (Ha a Durmitor Nemzeti Parkot Podgorica felől közelítjük meg, akkor érdemes Danilovgradban megtekintenünk az Ostrog-kolostor mesés freskómaradványait. ) Jómagunk a korai, ám bőséges reggelit követően turistabusz segítségével kapaszkodunk fel a Durmitor egyetlen, járművel is megközelíthető hágójára.
Általában egy éjszakára szállnak meg, akik erre vetődnek, aztán mennek tovább Zabljak felé. Igazából nem volt a legjobb választás be kell vallani. Na, nem mintha nem lenne csendes és szép a tóval, de a hegységbe való eljutáshoz minden nap kellett autózni, oké csodás útvonalon, de mégis… Óriási tér Túra szempontból nem meglepő módon elég gazdag a környék. Mi most csak kisebb túrákat tettünk, nem másztunk fel a Bobotov Kuk-ra például, így nagyon sok kiaknázatlan potenciált hagytunk ott, ami arra lesz jó, hogy jobb helyismerettel tudjuk folytatni felfedezést, talán jövőre. Most július elején jártunk ott, ami hegyi szempontból nem ideális, olyan értelemben, hogy az időjárás nagyon változékony. Esik, vagy nem, felhős, borult, napos... Ami mellette szól, hogy a hőmérséklet remek, ahhoz képest, hogy nyár közepe van. Már írtam, hogy nagyon sok túraútvonal a Fekete tó érintésével indul. A másik jó kiindulóhely a panorámaút. Több helyen van parkoló kialakítva, ahonnan a hegy belsejébe vezetnek a jelzések.
Partjának hossza 3, 5 kilométer és egy turistáknak kialakított sétány futja körbe.
A viszontlátásig: Hajrá kifelé fotózni! Kilátás a Skrcko hágótól