Malgorzata Szumowska lengyel filmrendezőnő első nemzetközi produkcióban készült filmje, A másik bárány ( The Other Lamb) egy vallásos szekta életét vizsgálja, ezen belül a hit és a teljes odaadás útjait. Horrorisztikus és szuggesztív film festői képekkel. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Malgorzata Szumowska nevével nem először találkozhatunk a hazai mozikban, a korábban bemutatott lengyel filmjei mind figyelemreméltó alkotások. A Szex felsőfokon (2011) a diákprostitúcióról, Az Ő nevében (2013) egy pozícióját kihasználó meleg papról, míg az Arc (2018) egy vallásos falu intoleranciájáról szól. Szumowska filmjeiben közös, hogy jó érzékkel talál rá a kissé szélsőséges témákra, melyeken keresztül társadalomkritikai filmeket tud felépíteni. A hit és a vallás visszatérő motívumai, melyekkel eddig is előszeretettel foglalkozott, legújabb filmjében, A másik bárány ban pedig a főszerepbe kerülnek. A különbség az, hogy ezúttal Malgorzata Szumowska kilépett a lengyelországi valóság kereteiből, és a nemzetközi produkcióban készült, angol nyelvű filmje történetét meghatározatlan térbe helyezte.
Színészek Raffey Cassidy, Michiel Huisman, Denise Gough, Kelly Campbell, Eve Connolly, Isabelle Connolly Selah, a kamaszlány távol a világtól, egy eldugott női szektában nőtt fel. Az erdei kommuna vezetője a messianisztikus Pásztor, aki a rituális kultusz jegyében uralja a csoport tagjait, s egyszerre védelmezőjük, tanáruk, és szeretőjük. A karizmatikus vezető éveken át bizarr rendben gyűjtötte maga köré a nőket: többségük a férfi felesége, vagy a lánya. Selah, a többiekhez hasonlóan elvakultan szereti és hisz a férfinak, aki külön kitünteti figyelmével a tiszta és érintetlen lányt. A nővé érés küszöbén azonban elkerülhetetlen az ő feleséggé válása is. A lányt sötét, véres rémálmok és víziók kezdik gyötörni, amitől lassan megkérdőjelezi a hitét és a világa brutálisan hullik darabokra. A másik bárány világpremierje a rangos Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, a film ezt követően versenyben volt az 'A' kategóriás San Sebastian Nemzetközi Filmfesztiválon és a Londoni Filmfesztiválon is.
A másik bárány ugyanolyan jól üzemel fanatizmusbírálatként, mint felnövéstörténetként: Selah, a Pásztor nevű vezető csak nőket egybegyűjtő szektájában élő kamaszlány idővel a közösségben létrejövő nemi relációkat, az őket uraló férfi szerepkörét és önmagát is kénytelen felülvizsgálni. Michał Englert operatőr olajfestményszerű barnában, majd egyre baljósabb szürkéskékben pingált képei e jellemváltozást hivatottak tükrözni: Szumowska nevelődéstörténete ilyen rangban a percepcióról, azaz a közegünk és a bennünk pulzáló érzelmek felismeréséről is mesél. Selah rájön, hogy a háremet berendező Pásztor igazából szexista, aki gyengeségét, toxikus maszkulinitását hölgyhívei elnyomásával, valamint önmaga félistenné emelésével rejtegeti. Egy őszinte, hiteles érzelmeken nyugvó attitűd kerül szembe egy egoista, látszólag másokon segítő, de igazából rendkívül kizsákmányoló világnézettel: A másik bárány egyfelől nyomatékosan feminista, atwoodi hierarchiával ( A szolgálólány meséje), alávetettséggel is foglalkozó vizsgálódás, másfelől univerzális erkölcsi kérdéseken rugózó szerzői tétel.