Olyat tanulmányai, esszéi voltak, mint az … és mi most itt vagyunk ( Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról), Gyertyafénykeringő, a Találkozás az angyallal, a Kétségbeesés méltósága, a Mezítlábas szabadság. Legismertebb színpadi műve A cella volt 1983-ból, de írt forgatókönyvet filmhez ( Az utolsó nyáron) is, sokan pedig Cseh Tamás első számú szövegírójaként ismerték ekkoriban. Kettejük barátsága legendás volt. Csengey Dénes emlékvideó Cseh Tamás dalával: A 80-as években kemény ellenzéki tevékenységet folytatott, kiállít Csoóri Sándor elhallgattatása ellen, majd őt tiltották ki a sajtóból. A demokratikus ellenzék egyik vezető személyisége volt, a nemzeti kultúra, függetlenség, a nemzeti értelmiség és nyilvánosság megteremtéséért programot hirdetett. 1987-ben ott volt a híres Lakiteleki találkozón is. A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt, 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta: "Európába, de mindahányan! Csengey dénes temetése sorozat. " 1989-ben, nyugdíjasokról, diákokról, politikáról: Ő is ott volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain, 1990-ben országgyűlési képviselő lett, a párt elnökségi tagja volt.
Csengey Dénes Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja Élete Született 1953. január 24. Szekszárd Elhunyt 1991. április 8. (38 évesen) Budapest Nemzetiség magyar Pályafutása Irodalmi díjai 1988 A Jövő Irodalmáért, 1988 Örley-díj, 1989 JA-díj (Cleveland) A Wikimédia Commons tartalmaz Csengey Dénes témájú médiaállományokat. Csengey Dénes ( Szekszárd, 1953. – Budapest, 1991. Európába, de mindahányan! – Csengey Dénes halála (1991) | 24.hu. ) magyar író, politikus. Élete 1972 -ben a hajózási szakközépiskolát végezte el, Budapesten. Ezután volt autószerelő, gépkocsirakodó, biztosítási ügynök, segédmunkás, képesítés nélküli tanító, üzemi népművelő. 1977 – 83 -ban elvégezte a Debreceni Egyetem magyar–történelem szakát. 1978 -tól publikált. 1983 -tól szabadfoglalkozású író. A Fiatal Írók József Attila köré nek titkára lett. 1984 -ben családjával Keszthelyre költözött. Egy évvel később részt vett a magyar politikai ellenzék monori találkozóján, majd 1987 -ben a lakiteleki találkozó után kilencedmagával megalapította a Magyar Demokrata Fórumot. 1988 – 91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990 -től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt.
1988 – 91 között a Hitel szerkesztőségének munkatársa, 1990 -től a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. Politikai szerepvállalása Szerkesztés A népi ellenzék tagjaként részt vett az 1985 -ös monori találkozón, majd az 1987 -es lakiteleki találkozón. 1989. március 15-én a Magyar Televízió székháza előtt tartott szónoklatot a szabad sajtó mellett. Itt mondta a később sokat idézett kijelentését: "Európába, de mindahányan! ". [1] Az ellenzéki tüntetésen jelképesen lefoglalta a Magyar Televíziót. Sokak számára ekkor körvonalazódott először a rendszerváltás programja. Csengey dénes temetése teljes film. [2] A Lakiteleki nyilatkozat egyik aláírója és az MDF egyik alapítója, 1990 -től haláláig a párt országgyűlési képviselője volt. Halála Szerkesztés Ebben a házban – a Királyhágó tér és a Németvölgyi út sarkán – töltötte utolsó napjait, óráit 1991. április 8-án a névnapján, otthonában, az orvosi jelentés szerint természetes halállal (szívmegállás), mindössze 38 évesen elhunyt. A minden előjel nélküli, korai és titokzatos halála hamar találgatások, összeesküvés-elméletek tárgya, része lett.