Előfordulhat ugyanis, hogy a szervezetbe juttatott minimális mennyiségű allergén is felfokozott reakciót vált ki. Ezért van szükség például arra, hogy a rovarcsípés-allergia elleni terápiát megfelelően felkészült intézményben, orvosi felügyelet mellett végezzék. A szájon át szedhető immunterápiás készítmények esetén enyhe mellékhatások lehetnek, például a száj, a torok vagy a nyelv viszketése, duzzanata, kipirosodása, hányinger, hasfájás, hasmenés. Mennyibe kerül az immunterápia? Az allergén-specifikus immunterápiát, pontosabban az ahhoz szükséges gyógyszereket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (OEP) 2005 óta nem támogatja. A gyógyszerek ára egy-egy szezonban 50 és 200 000 forint között mozoghat, így egy teljes terápia költsége akár az egymillió forintot is elérheti. Ha azonban azt vesszük, mennyit költünk allergia elleni gyógyszerekre havonta, a befektetés hosszú távon megtérül. Forrás: EgészségKalauz
Segíthet csökkenteni a duzzanatot, ha jeget visz az injekció helyére. Vannak, akik lövésük után allergiás tüneteket tapasztalnak, reagálva a beadott allergénekre. Ide tartozik az orrdugulás, a tüsszögés és a bőrviszketés. Antihisztamin szedése megkönnyítheti ezeket a tüneteket. Ritka esetekben az allergiás felvételek súlyos reakciót okozhatnak, amelyet anafilaxiának hívnak. Az anafilaxiás sokk során szédülést és légzési nehézségeket tapasztalhat. Ez a reakció az allergiás lövés beérkezésétől számított 30 percen belül kialakulhat. Orvosa valószínűleg megkéri Önt, hogy az injekció beadása után fél óráig tartózkodjon az irodában, hogy figyelemmel kísérhesse Önt az ilyen típusú reakciókra. Ha beteg, értesítse orvosát. Lehet, hogy át kell hagynia az injekciót, amíg fel nem gyógyul. Ha allergiás felvételt készít például légzőszervi betegségben, növelheti a mellékhatások kockázatát. Mennyibe kerül nekik? Az allergiás lövéseket általában a biztosítás fedezi. Lehet, hogy minden látogatás után egy példányt kell fizetnie.
Nemcsak a tumorok előfordulása, hanem a gyógyítási arány is egyre növekszik, miközben a rákot még mindig halálos betegségként tartjuk számon. Hogyan lehetne jól gondolkodnunk erről a betegségről? Úgy, ha többet tudnának róla az emberek. Azt, hogy a daganatok egy része jól gyógyítható, és egyre több olyan is van, amellyel hosszú időn keresztül együtt lehet élni. Ha úgy gondolnánk ezekre, mint krónikus betegségekre. Egy onkológusnak a halál nem ellenség, meg lehet szelídíteni. Mondjuk húsz évvel ezelőtt egy vastagbélrákos beteg jó esetben 3–6 hónapot élt, ma, korszerű ellátás mellett ez a beteg 3–4 évet kell hogy éljen. De például egy tüdőrákkal, ami ma is halálos ítéletként él az emberek tudatában, és korábban tényleg hónapok alatt vezetett halálhoz, éveket élhet egy beteg. A célzott terápiáknak köszönhetően, a here- és a hematológiai daganatok is gyógyíthatók, és nagyon sok daganattípus – ilyen a prosztatarák, a hólyagrák vagy bőrtumorok – ugyanúgy kordában tartható, mint egy krónikus betegség, hosszú éveket együtt lehet élni vele.
Így csak banális okokat tudok felsorolni, mint a stressz, életmódbeli tényezők. Az onkológia fejlődésének egyik nagy tartaléka lehetne, ha a rákregiszterekben gyűjtött adatokból le tudnánk vonni a betegellátást segítő következtetéseket. Bodoky György, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány elnöke Forrás: MW Többen járnak szűrésre, abban van előrelépés? Még mindig nem elegen. Azt mondhatjuk, hogy az emlőszűrés szépen halad, jelenleg már 45 százalékos a megjelenési arány, de nézhetjük úgy is, hogy a nők több mint fele nem megy el, és így is kimutatható az eredménye. A méhnyakrák még könnyebben szűrhető, minden egyes haláleset kivédhető lenne. Azokban az országokban, ahol a nők rendesen eljárnak rákszűrésre, évente 1–2 nő hal meg ebben a betegségben, ezzel szemben nálunk évente ötszázan. Egészségtudatosságban komoly fejlődnivalónk van még. Jövő évtől egy új népegészségügyi szűrőprogram, a vastagbélszűrés indul el. Ez fontos? Nagyon fontos. Ha az 50 év feletti lakosság tízévente egyszer elmenne egy béltükrözésre, évente 4000 élet megmenthető lenne hazánkban.