Zrínyi Miklós Dobó István ❬ ❭ Thury György (?, 1508 körül – Szigetvár, 1566. szeptember 8. ) 1552 után a török közel másfél évtizedig nem indított újabb jelentős támadást Magyarországon. 1566-ban azonban maga Szulejmán szultán állt hadai élére. A hírek szerint ismét Bécs ellen készült, ám útját állta a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb vára, Szigetvár. A vár parancsnoka, Zrínyi Miklós a török elleni harcban nőtt fel. Két testvére Mohácsnál esett el, ő maga részt vett Bécs 1529. évi védelmében. 1542–1556 között Horvátország bánjaként irányította a török elleni védelmet. Több ragyogó győzelmet aratott, 1556-ban ő mentette fel az ostrom alól Szigetvár várát. 1561-től a vár kapitánya volt. A százezresre becsült török sereg augusztus 6-án kezdte meg a vár ostromát. Szigetvár védelmét a vár körüli mocsár s az ezt állandósító töltés is biztosította. Életrajz 3. | Szigetvári Vár. Szulejmán azonban hadait nem kímélve előbb az Új-, majd az Óvárost foglalta el, átvágatta az Almás-patakot duzzasztó gátat, s kiszáríttatta a mocsarat.
Augusztus elején az agg szultán kb. 80. 000 fős hada körülzárta az "útonálló" Szigetvárat. Zrínyi Miklós és Szigetvár 1566-ban |. A vár kapitánya, Zrínyi Miklós, egy hónapon át védte mindenre elszántan a rábízott erősséget, mindenféle külső segítség nélkül, mindössze 2. 500 magyar és horvát katonájával. A várat egyébként védő mocsarak a nyár folyamán nagyrészt kiszáradtak, a maradékukat pedig a törökök lecsapolták. Mivel Szigetvár jóval keményebb ellenállást fejtett ki a vártnál, egy tekintélyes méretű császári had pedig Magyaróvárnál állomásozott, ezért Zrínyinek állítólag a szultán felajánlotta Horvátország és Szlavónia kormányzóságát a megadásért cserébe; azonban Zrínyinek eszében sem volt megadni magát, az ajánlatot így visszautasította. Ezután nyílvesszőkön bejuttatott, magyar és horvát nyelven írt üzenetekkel igyekeztek a vár védőit megvesztegetni, ám Zrínyi katonái jobban szerették annál hazájukat, semhogy a szabad menekvés ígéretéért cserébe elárulják azt. A vár szakadatlan lövetése, az újabb rohamok és öldöklő harc tehát tovább folytatódott.
A hadvezér úgy építtette meg az erődöt, hogy a területet egy dombvonulat védte, három oldalról pedig víz fogta közre. Két oldalról a Mura, harmadik oldalán pedig egy felduzzasztott halastó ölelte. Zrínyi a terep kínálta lehetőségeket is kihasználta: például nem vágatta ki a növényzetet, hanem beépíttette azokat a várba. A támadó törökök egy nagyjából 300 méter széles sávba szorultak be, aminek következtében a védők nagy pusztítást tudtak végezni körükben. Zrínyi miklós várkapitány. Szulejmán síremlékének kupolája Zrínyi hadserege nem volt nagy, mindössze néhány száz főből állt, a vár azonban stratégiailag jelentős szerepet töltött be. A Muraközt, saját birtokait, de a hazát is védte vele. A nehezen bevehető erődöt a majdnem egyhónapos véres ostrom után végül mégiscsak el tudták foglalni a törökök. Hogy végre pontosan meg lehessen határozni az egykori vár helyét és belső szerkezetét, azt a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert másfél millió forint segítheti. Ennek az összegnek a felhasználásával a Somogy és a Zala megyei múzeumi igazgatóság nyáron megkezdheti az alaposabb régészeti kutatást az egyébként nehéz, erdős terepen.