video Ursula von der Leyen: lezárja légterét minden orosz repülő előtt az EU Lezárja légterét minden orosz repülő előtt és fegyvert szállít Ukrajnának az Európai Unió. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be a szervezet külügyminisztereinek tanácskozása után. A döntés valamennyi orosz járatra, még az oligarchák magángépeire is vonatkozik. A közös fegyverszállításra a Reuters értesülései szerint 450 millió eurót szán az unió. # híradó # külföld # szankciók # európai unió # ursula von der leyen # orosz-ukrán háború
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva. Gulyás Gergely felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek. A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről, írja az MTI. A tárcavezető közölte, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette, Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.
Ez pedig a hetvenes évek óta nem látott gazdasági válsághoz vezethet, hiszen elképzelhető, hogy üzemeket kellene bezárni egy vészhelyzetben. Erről a témáról ebben a cikkben olvashatnak bővebben. Erről Ursula von der Leyen csatornánknak azt mondta, a bizottság már készül egy ilyen eshetőségre. Kifejtette, hogy 2014-ben, a Krím elfoglalásakor csak egyetlen LNG (Cseppfolyós gáz befogadására alkalmas) terminál volt Európában, mostanra azonban több, mint 20 darab van. Ezért Európa a világ sok pontjáról képes cseppfolyós földgázt fogadni. "Több beszállítóval is tárgyalunk a világban, akik érdeklődnek aziránt, hogy gázt szállítsanak az Európai Unióba, ha Oroszország kivonul" - mondta Von der Leyen. De azt is fontosnak nevezte, hogy Európában sokat költöttek a megújuló-energiaforrásokra és ezek is segítenek az energiafüggőség csökkentésében.
A magyar kormány májusban jelentette be, hogy – az EU-ban egyedüliként – kiszáll a közös uniós vakcinabeszerzésből a 2021 vége és 2023 közötti időszakban. Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje, az Európai Parlament alelnöke levelet írt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amiben arra kérte: tartsanak fenn az uniós beszerzésnél szabad kapacitást, hogy a magyar választások után egy esetleges új kormány visszaléphessen az oltóanyag-beszerzési rendszerbe. Az Európai Bizottság elnöke nemrég válaszolt a megkeresésre – írja a. Az Európai Bizottság május 20-án írta alá a harmadik szerződést a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal, amely 26 uniós tagállam nevében további 1, 8 milliárd adag, koronavírus elleni oltóanyagot köt le a 2021 vége és 2023 közötti időszakra. A szerződésben azt is kikötötték, hogy az ellátás 2022-es kezdetétől garantálni kell a szállítást az unió tagországainak. A brüsszeli bejelentéssel egy időben derült ki, hogy egyedül a magyar kormány nem rendelt a harmadik szerződés keretében a Pfizer-BioNtech vakcinájából.
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét – ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva. A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok "arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe" – fogalmazott a Bloomberg. A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó. Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.