Sokan a történelmi Magyarország szétesésének tartják a száz éve október végén széthullott Osztrák-Magyar Monarchiát. A Figyelőben Szakály Sándor történészt kérdezték az 1918-as eseményekről és arról, hogy az ő megítélése szerint Károlyi Mihály hazaáruló vagy tehetségtelen politikus volt. Szakály Sándor szerint Károlyi Mihály mondta ki először, hogy elvesztettük a háborút, majd Tisza István is 1918. október 17-én. Károlyit október 31-én IV. Károly miniszterelnökké nevezte ki, mert az akkori vélekedés az volt, hogy talán ő az, aki tehet valamit az országért. Károlyi azonban visszaadta a megbízatását az uralkodónak és a Nemzeti Tanácsnak tette le esküjét, pedig korábban nem említette, hogy gondja lenne az uralkodócsaláddal, vagy a királysággal, mint államformával. A történész szerint kellett találni egy vezetőt, aki a háborúellenes politikusok közül való volt, és ebben a körben ő volt a legismertebb személy. Október 31-én Tisza Istvánt megölték, de Szakály szerint ehhez nem volt köze Károlyinak.
Hajdu Tibor A 20. századi magyar politikában Károlyi - némileg anakronisztikus jelenségként - azt az önzetlen, meg nem alkuvó, csak elveitől vezérelt politikus típust képviselte, amelynek visszatérése példaként szolgálhatna a ma politikai életének is. A kötet célja az érdeklődő olvasókkal röviden megismertetni Károlyi Mihály (1875-1955) életútjának vitatott fordulatait, személyiségének, politikai pályájának indítékait. A szerző nem állítja, hogy Károlyi a legkiválóbb magyar politikusok közé tartozott volna. Amellett érvel, hogy Károlyi, aki addig, amíg el nem hagyta Magyarországot, élte a nagybirtokos arisztokraták életét, és élvezte exkluzív társaságukat, bármennyire is eltávolodott tőlük később politikailag, sok tekintetben hasonló maradt a kiegyezés korának hatalom- és karriervágytól nem vezérelt arisztokrata politikusaihoz. Egészen 34 éves koráig alig foglalkozott politikával, közéleti tevékenységgel, majd egy évtizedre a magyar politika legfontosabb szereplői közé került, amit személyes kvalitásain túl anyagi helyzetének és rokonságának is köszönhetett.
Ajánlja ismerőseinek is! A 20. századi magyar politikában Károlyi - némileg anakronisztikus jelenségként - azt az önzetlen, meg nem alkuvó, csak elveitől vezérelt politikus típust képviselte, amelynek visszatérése példaként szolgálhatna a ma politikai életének is. A kötet célja az érdeklődő olvasókkal röviden megismertetni Károlyi Mihály (1875-1955) életútjának vitatott fordulatait, személyiségének, politikai pályájának indítékait. A szerző nem állítja, hogy Károlyi a legkiválóbb magyar politikusok közé tartozott volna. Amellett érvel, hogy Károlyi, aki addig, amíg el nem hagyta Magyarországot, élte a nagybirtokos arisztokraták életét, és élvezte exkluzív társaságukat, bármennyire is eltávolodott tőlük később politikailag, sok tekintetben hasonló maradt a kiegyezés korának hatalom- és karriervágytól nem vezérelt arisztokrata politikusaihoz. Egészen 34 éves koráig alig foglalkozott politikával, közéleti tevékenységgel, majd egy évtizedre a magyar politika legfontosabb szereplői közékerült, amit személyes kvalitásain túl anyagi helyzetének és rokonságának is köszönhetett.
Szociális reformokat, földosztást és általános választójogot követelt. 1914-ben elvette a nála húsz évvel fiatalabb Andrássy Katinka grófnőt, aki élete végéig hű társa maradt. Az I. világháború Franciaországban érte, ahol internálták, s csak rokonai révén szabadult ki, majd hazatérte után – bár ellenezte a háborút – a román fronton huszártiszt lett. 1916-ban létrehozta a Károlyi-pártot, együttműködött a polgári radikálisokkal és szociáldemokratákkal, s követelte a kilépést a háborúból. 1918-ra a szélesedő forradalmi mozgalom vezére lett, amikor Tisza híres parlamenti beszédében bejelentette, hogy a háborút elvesztettük, hozzátette: igaza volt Károlyinak. Az őszirózsás forradalom Nemzeti Tanácsának alapítója s elnöke lett, október 31-én a nép tette kormányfővé, a külügyi tárcát is ő töltötte be. A háborús vereség, a kisantant területfoglalásai miatt gazdasági és politikai válság alakult ki, mindkét oldalon megerősödtek a szélsőségek. Károlyi elszigetelődött, a közellátási nehézségek, a földreform elhúzódása, a nemzetiségek elszakadási mozgalmai is rontották helyzetét.
Login for hold and recall information Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Folyóiratolvasó, Foreign Language Shelf, Olvasóterem és Szabadpolc gyűjteményeibe tartozó példányok nem raktáriak, ezeket vegye le a polcról. Internet Library of Faculty of Social Sciences Holdings details from Faculty of Social Sciences Call Number: Copy: Collection: Status: 328H-12 65515 (TATK) Olvasóterem Available Libr. of the Inst. of History Holdings details from Inst. of Historical Studies 74. 030 95499 (Hi) Központ - olvasóterem Available (Rövid kölcsönzés) M/20-21-m University Library and Archive Holdings details from University Library and Archive 320H12 259041 Szabadpolc Available