Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára online közvetített beszédében hangsúlyozta: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázták a katonai jelenlétet. Aláhúzta: a szövetségesek egységesek. " Védeni fogjuk Lengyelországot, valamint a szövetségesek területének minden négyzetcentiméterét " – fogalmazott. "A gonosz már vesztésre áll" – jelentette ki, hozzátéve: Vlagyimir Putyin orosz elnök "kevesebb NATO-t akar Oroszország határán, és többet kap belőle". Putyin meg akarja osztani Európát és az Egyesült Államokat, "mi azonban egységesebbek vagyunk, mint bármikor valaha" – folytatta, majd kijelentette: az orosz elnök kőolaj és gáz segítségével "túszul ejtené az európai államokat, ezzel viszont a diverzifikációra ösztönzi őket". Élő közvetítésben felszólalt Volodimir Zelenszkij is. Orbán Viktor: A NATO-csúcson sikerült érvényesítenünk a magyar nemzeti érdekeket! - videó. Az ukrán elnök kijelentette: az ukránok harca egyben küzdelem mások szabadságáért. Felidézte Lech Kaczynski néhai lengyel elnök 2008-ban Georgiában mondott szavait, amelyek szerint Georgia után Ukrajnát, majd a három balti országot, utána pedig Lengyelországot is orosz támadás érheti.
Kitért arra is, hogy a Híd Kárpátaljáért nevű program keretében Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A kormány együttműködik a hat nagy karitatív segélyszervezettel, amelyek összesen hárommilliárd forintot kaptak, hogy munkájukat el tudják végezni, már több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra. Ezzel egy időben több milliárd forint értékben vitt Magyarország segélyszállítmányokat Ukrajnába. Menczer Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: minden humanitárius segítséget megad Magyarország, elítéltük az orosz agressziót, támogatjuk Ukrajna területi szuverenitását, integritását, és félretettünk minden korábbi nézetkülönbséget Ukrajnával – idézte fel. Magyarország nato csatlakozas. Mindezek után az, hogy az ukrán elnök és kormányzati szereplők kritizálják a magyar választási eredményt, bírálják a magyar emberek döntését és totalitárius rendszereket emlegetnek, arról beszélnek, hogy háborús cinkosok vagyunk – és nem is segítünk –, elfogadhatatlan.
Javítják a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek elhárítására való készültséget is. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetését is megvétózta Orbán Viktor. Megvétózta Magyarország az Izrael elleni palesztin rakétatámadások ügyében tett közös Uniós többségi álláspontot is. De a kormány a vétójával megakadályozta azt is, hogy az Európai Unió részt vegyen az Amerikai Egyesült Államok demokráciacsúcsán. Mondhatni 2016-tól minden évre jutott legalább egy vétó. Ezen kívül az Orbán-kormány többet vétózott Ukrajna NATO-csatlakozásának ügyében is. Magyarország a NATO egyik keleti bástyája lesz - Napi.hu. Ezt egyébként egy ukrán nyelvtörvénnyel megszavazása miatt tették. Az ukrán nyelvtörvény Ukrajnába több nyelven beszélnek. Attól függően, hogy az ország mely területén tartózkodunk változó a beszélt nyelvek aránya. Az ukrán állam keletibb részén és Krím-félszigeten inkább oroszul beszélnek, Ukrajna területének középső és nyugati részén az ukrán nyelven való megszólalás a túlnyomó, Kárpátalján a magyar nyelven beszélő emberek vannak többségben. Egy-egy más ország határához közeli településeken bolgár, román és moldáv nyelv is hallható.
A NATO-hoz való csatlakozás szerintem elengedhetetlen volt, és most is ennek a szövetségnek köszönhetjük a biztonságunkat. Remélem a jelenlegi kormány ezt szembelőtt tartja amikor az Oroszok fenekét nyalja, mert nagyon úgy nézem, hogy ők jelenleg a ország védelmét az orosz kapcsolatokban látták inkább és nem a NATO szövetségben. Hadseregünk színvonala a béka feneke alatt, szinte az összes szomszédos ország utál minket, szóval hajrá NATO! Orbán Viktor: sikerült érvényesítenünk a magyar érdekeket | Demokrata. :)
Jonatan Vseviov észt külügyi államtitkár egyértelművé tette a magyar diplomata számára, hogy az Oroszország által a NATO-tól követelt "biztonsági garanciák" elfogadhatatlanok. Az észt államtitkár ezek után – a portál információi szerint – szóba hozta azt is, hogy Magyarország miért blokkolja Ukrajna csatlakozását a tallinni székhelyű NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (az angol rövidítése: CCDCOE). Itt újra a kárpátaljai magyarság ügye volt az érv a külügy részéről. Csakhogy a kiújult orosz-ukrán konfliktus, a nyílt orosz fenyegetés és az Ukrajnával szemben orosz részről immár rendszeressé váló kibertámadások miatt a CCDCOE ügye teljesen más optikát kap. Erre az említett tallini megbeszélésen Jonatan Vseviov is felhívta magyar kollégája figyelmét, de Magyarország ennek ellenére hajthatatlan. A kérdés egyébként már a legmagasabb szinten is felmerült: az Azonnali arról ír, hogy a decemberi EU-csúcson Kaja Kallas észt kormányfő próbálta rábeszélni Orbán Viktort, hogy legalább a kibervédelmi központ esetében engedjen a vétóból, de a magyar miniszterelnök hajthatatlan maradt.