A gödöllői Grassalkovich-kastély A középületeken és a palotákon ekkor terjedt el a jellegzetes okkersárga szín, amit szokás schönbrunni sárgának is nevezni. A barokk művészet tehát néhány évtized alatt átalakította a városok képét. A maga képére formálta a középkorból többnyire romosan, üresen fennmaradt templomokat, eltüntette a háborús pusztítások, a protestáns vagy a török használat nyomait. században azonban Magyarországon is megjelent a polgárosultabb, visszafogottabb ízlést tükröző, a barokkot már klasszikus elemekkel keverő copf stílus, főként a protestáns elkötelezettségű városokban. Ugyanakkor megfigyelhető a rendkívül díszes, játékosan hatásvadász rokokó is. Szobrászat és belső építészet A belső terek is tipikus barokk díszítést kaptak. A plasztikus stukkódíszítést mind a belső terekben, mind az épületek külsején bőségesen alkalmazzák. A köztereken gyakran emeltek kálvária-csoportokat, ilyen például a tatai, a pápai, a győri, a kalocsai, a kőszegi. Gyakoriak a Szentháromság-emlékek és Mária-szobrok, pestisoszlopok is.
B. Lully (1632 - 1687); H. Purcell (1659 - 1695); A. Vivaldi (1678 - 1741); J. S. Bach (1685 - 1750); G. F. Handel (1685 - 1755) A barokk zenekar A barokk zenekar vonóskarának a felépítése a szimfonikus zenekar máig érvényes modellje lett. Hangszercsoportjai: 1. hegedű, II. hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő. Ehhez járultak a többnyire szólisztikusan alkalmazott nívósok: fuvola, oboa, trombita. Csembaló vagy orgona, adta az állandó basszust a basso continuo-t ez a ritmus pontosságát és a tempó folyamatosságát biztosítja. A karmester a continuo hangszer mellett ülve irányította az előadást. A barokk hangszeres formák A rondó A francia zeneszerzők és csemballómüvészek keze alatt születik meg; a szó jelentése: körtánc. A rondóban többször visszatérő fődallam (A) változik másodtagos zene anyagokkal, ún. epizódokkal. Formája: A B A C A D. A francia rondó legnagyobb mesterei Francois Couperin és Jean Philippe Rameeau. Variáció A variáció a zene formálás alapelve. A variációs forma mindig a kiinduló modellből (témából) és az azt követő variációsorozatokból áll.
A templomok tekintetében a modellek egyszerűsödnek, és a támpillérekben kápolnákkal ellátott egyetlen hajó tervét követik, az ún. jezsuita növény, és bizonyos megszorítások a külsővel szemben, miközben a belső tereket arany oltárképek töltik be, és bizonyos bonyolultsággal a tervek, motívumok, dekorációk stb. A barokk építészek és művészek hitelesek a fény mesterei, az egyik első művészi mozgalom, amely a fény hatásaira figyel. Így a fényezés, a díszítés és sok más építő és díszítő részlet a fény és a létrehozandó effektusok szerint kerül megválasztásra. A fényt és a chiaroscurot használják a kontraszt megjelenítésére és a dráma létrehozására. A művek témái általában vallási, a szobrokat, az oltárképeket és a díszítő motívumokat mindig bőségesen kezeli, rengeteg győzelem és isteni jellem jellemzi őket. Tekintettel a várostervezés, a barokkra az a jellemző, hogy a tereket egésszé integrálja, mind tájképi, mind városi szempontból. Akkor, amikor számos nagyvárosra vonatkozó szabályozási terv jelent meg, Róma volt a főváros prototípusa.
Gyakori a szimbólum, embléma, jelkép használata. Írók: Tasso ( A megszabadított Jeruzsálem), Zrínyi Miklós ( Szigeti veszedelem), Bethlen Kata, Bethlen Miklós, Rákóczi, Mikes Kelemen, Báthory, Cervantes