állam (főnév) 1. Önrendelkezéssel irányított közösség. Egy jól körülhatárolt területen élő emberek saját kormányzattal és önrendelkezési joggal bíró egysége, ami így önálló hatalommal rendelkezik területe és saját ügyei felett. Egy állam függetlensége gazdasági erejétől függ. Az állam védelmet nyújt a polgárainak. Az állam saját területén egyedül jogosult alkalmazni az erőt belátása szerint. 2. Egy országot kormányzó intézmények összessége, egy társadalmi-földrajzi közösséget kormányzó intézmények egységgé szervezett egésze. Működésének alapvető törvényei az ország alkotmányában találhatók, és így ennek az intézményrendszernek az alkotmánnyal összhangban kell tevékenykednie. Az állam rendelkezései az ország területén érvényesek. Mindenki köteles az államnak engedelmeskedni. Ha az állam az egész közösség jóllétéért dolgozik, akkor sikeres. Az állam működése során három hatalmi ágat fog össze: a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói – jogszolgáltatási – hatalmat. 3. Átvitt értelemben: Egy ország, amelyet egy önrendelkező politikai szervezet ( kormány) irányít.
1. TÉTEL Az állam fogalma, államforma, kormányforma és államszervezet A. ) Az állam fogalma: Az állam komplex képződmény nem lehet pontosan, egyértelműen és minden érintett tudományágat kielégítő módon meghatározni OKA: ● Államnak nevezett jelenség olyan bonyolult és dinamikus fejlődésen ment keresztül, amely eleve megkérdőjelezi azt, hogy lehet-e egyáltalán azonos fogalmi kereteken belül beszélni az ókori, középkori és újkori álamokról MODERN ÁLLAM FOGALMA ● Gyökereit Európában a XVII. és a XIX. század között kell keresni. ● Ebben az időszakban alakult ki ugyanis az a hatalmi-társadalmi formáció, amelyet a szak- irodalom modern, a kizárólagosság igényével fellépő európai nemzetállamnak nevez. kotmányjog és a nemzetközi jog kere trendszerében: a jogi államfogalom, amelynek értelmében az állam az államalkotó népnek a körülhatárolt államterületen az egységes államhatalom alatt tartósan szer- vezett hatás- és döntési egységét jelenti. "háromelemű tannak" is nevezik Jellinek (1851–191 1) német–osztrák jogtudós: az állam "... a föld- felszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és azáltal egységgé összefogott emberi sokaság. "
A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölcsi normákkal összhangban áll. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összessége, amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.
A szomszédos állam okkal jó kapcsolatokat kell fenntartani. Dél-Európa állam ai az Európai Unió tagjai. Eredet [ állam < ómagyar: állam < dravida: nilam (állam) < nil, nillu (áll (ige))] Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 101 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótá érheted el. WikiSzótá előfizetés
A székelykáposzta recept savanyú káposztából és sertéshúsból készül. Egy finom, hagyományos székelykáposzta készül, melyet úgy is emlegetnek, hogy székelygulyás leves. A hozzávalókhoz lehetőleg úgy válogassuk össze a húsrészeket, hogy sovány és zsíros darab egyforma arányban kerüljön az ételbe! A sűrű székelygulyás leves elkészítéséhez általában oldalast, lapockát, dagadót és csülök kicsontozott húsát vásárolunk hozzávalóként. A recept elkészítésének első lépéseként egy pörköltet csinálunk, aztán jöhet a többi lépés. A savanyú levesünk elkészítéséhez vöröshagymát is használunk hozzávalóként. Ha még nem olvastad volna, itt adunk tippeket ahhoz, hogyan bánj ügyesebben a hagymával a konyhában. A recept alatt azt is elmondjuk, mi köze a székelyeknek a székelykáposztához és vajon melyik híres költőnk kedvence volt ez az egyszerű, ám annál finomabb étel. Előtte azonban lássuk a hozzávalókat és az elkészítés módját lépésről lépésre! Frankfurti leves savanyú káposztával ⋆ FRANKFURTILEVES.COM. Hozzávalók 60 dkg sertéshús(lapocka, dagadó, oldalas, csülök), 3-4 evőkanál olaj, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 80 dkg savanyú káposzta, 3 dl tejföl, köménymag, pirospaprika, só.
Készítettünk már többször káposztalevest, de mindig édes fehér káposzta volt az alapja. Most is elhatároztuk, hogy ez a finomság legyen, azonban csak savanyított káposzta állt rendelkezésünkre. Tejfölös savanyú káposzta leves. Kicsit változtattunk a korábbi recepten is és egy tejfölös változat született. Nagyon finom:-) SAVANYÚ KÁPOSZTA LEVES 4 személyre 50 dkg savanyított káposzta 2 db krumpli 1 db sárgarépa 1 db vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 10 dkg bulgur (vagy rizs) 25 dkg gomba -opcionális 1 db csípős paprika -opcionális 1 teáskanál egész kömény 2 teáskanál őrölt pirospaprika 3 db babérlevél 2 teáskanál szárított petrezselyem (friss jobb) tört bors 1 doboz kicsi tejföl 2-3 evőkanál olívaolaj (extra szűz) káposztától függően (mennyire sós): 1 teáskanál cukor (nyers nád, nyírfa, sztívia) só (csak akkor, ha a káposzta nem túl sós! )
A húsvéti menü bemutatása közben megmutatnám ezt a levest is. Nagyon szeretem a savanyú káposztát és a lencsét is. Ha egyszerre ehetem a kettőt, az külön jó. Ez a leves pont ezért (is) jó. :) A savanyú káposztát csak úgy nyersen, minden más nélkül is szívesen eszegetem. Persze ez a lencsére nem vonatkozik. :) Mármint, hogy nyersen eszegetném. Inkább lencsefőzelék vagy lencseleves formájában szeretem. Ez a leves amúgy hasonlít erre a bablevesre kicsit. A húsvéti nagy eszem-iszom után valami egyszerűbbre vágytam. Jó persze, ettől vannak könnyebb, egyszerűbb levesek is, de mégse pörköltöt főztem. :) Egyébként még van sonkánk, fasírtunk is. Ez van, amikor sokat készítünk valamiből és keveset eszünk. :) Megint a szokásos "program" volt. Mit főzzek? Gondoltam erre-arra, lapozgattam az újságokat. Eszembe jutott, hogy szerepel a listámon a korhelyleves. Savanyú káposzta leves ~ Receptműves. De előbb láttam meg ennek a levesnek a receptjét egy régi Nők lapja konyhában. Ismét egy kis változtatás történt az elkészítés módjában, pirospaprika és zeller sem került bele, de így is a kedvencem lett.
A szalonnát vágjuk apró kockákra, egy nagy edényben kezdjük el pirítani, majd amikor kapott egy kis színt, öntsük fel 2 liter vízzel. Fűszerezzük köménnyel, pirospaprikával és babérlevéllel. A savanyú káposztát alaposan mossuk át, majd tegyük a levesbe, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Kis lángon főzzük 20-30 percig, ezután tegyük a karikára vágott virslit is a levesbe. A lisztet a tejföllel keverjük csomómentesre. Savanyú tüdőleves, ahogy mindenki megeszi! | Ridikül. Amikor elkészült a virsli, a habarást is keverjük a levesbe, forraljuk egybe, majd tálalhatunk is.