A ól A küldetése, hogy minél szélesebb belföldi szálláshely kínálattal segítse a magyarországon kikapcsolódást, felüdülést, élményt kereső utazókat. Kínálatunkban minden szálláskategória elérhető, így bárki könnyedén megtalálja a számára, illetve családja számára legideálisabb szálláshelyet és persze online azonnal le is foglalhatja. Kérdése van? Szállást foglalt nálunk? Kérdések merültek fel Önben? Nem probléma. Reggel 8:30 és este 19:30 között ügyfélszolgálatunk áll rendelkezésére. Kék vendégház noszvaj lombhaz. A kapcsolatfelvétel előtt mindenképpen keresse elő e-mailes visszaigazolását, hogy az ügyintézés még gördülékenyebben és gyorsabban menjen, ügyfélszolgálatunk telefonszáma: +36 30 344 2000.
7! NTAK regisztrációs szám: MA20009457 FOGLALÁS
1629. november 15. Szerző: Tarján M. Tamás "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. " A köznemesi és – anyai ágon – székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban, Marosillye várában látta meg a napvilágot, amit édesapja Báthory István fejedelem (ur. 1571-1586) és lengyel király bőkezűsége folytán birtokolt. Bethlen korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond (ur. Nap képe: Késő ősz a Bethlen Gábor Gimnáziumnál : hirok. 1588-1594/1594-1598/1598-1599/1601-1602) pedig visszavette Illyét, később azonban gyulafehérvári udvarába hívta a fiatalembert. Erdély későbbi fejedelme már kamaszként bekapcsolódott a tizenötéves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett.
Bethlen Gábor egészségét ugyanakkor felőrölte sokoldalú és rendkívül aktív tevékenysége, teste és lelke fáradtsága pedig már 49 esztendősen sírba juttatta őt. Erdély egyik legnagyobb formátumú uralkodója, az aranykor megteremtője 1629. november 15-én fejezte be életét, trónját pedig – rövid időre – második feleségére, Brandenburgi Katalinra (ur. 1629–1630) hagyta. Tarján M. Tamás (Rubiconline)
Mátyás (ur. 1608-1619) a kezdetekkor komoly energiát áldozott arra, hogy – Homonnai Drugeth György trónkövetelő támogatásával – megdöntse uralmát. Az 1615-ös nagyszombati egyezség ebben a konfliktusban sok szempontból kompromisszumot teremtett, ráadásul hamarosan kirobbant a harmincéves háború, mely Bethlen javára változtatta meg az erőviszonyokat. 1618 során ugyanis a protestáns cseh rendek fellázadtak a buzgó katolikus II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) öröklése ellen, a Német-Római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen – protestáns szövetségesként – a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette – Pozsonyban ráadásul a Szent Koronát is megszerezte –, az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából azonban seregei elkéstek. Bethlen Gábor halála | Napjaim. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II.
Ferdinánd (ur. 1619–1637) öröklése ellen, a Német-római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett. Bethlen protestáns szövetségesként, a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette, Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Azonban az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából seregei elkéstek. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszumra kényszerült, vagyis annak ellenére, hogy az 1620-as besztercebányai országgyűlésen felvette a Magyarország választott királya címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Ferdinánddal. Az aranycsináló I-II./Bethlen Gábor életrajza/Ujabb humoreszkek/Pályám emlékezete/Szinész-históriák/Buda halála/Régi dolgok [antikvár]. Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor Rudolf Bocskainak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi, magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott Oppeln és Ratibor birtokokkal.
A Portához lojális Bethlent 1613. október 23-án, a török csapatok jelenlétében iktatták be tisztségébe. Bár utólag kevéssé hihető, mégis való igaz, hogy az új
Bethlen nagyon nehéz gazdasági helyzetben találta Erdélyországot, a kincstár ki volt fosztva, és mind a török, mind a Habsburg fél újabb és újabb követelésekkel állt elő. Erdély felvirágoztatója A kilátástalan helyzetből emelte fel Erdélyt az új fejedelem, támogatta a helyi ipart és a kézműveseket, a szászok ellenében a magyarokat karolta fel. Bethlen gábor halála. Külföldi szakembereket hívott az erdélyi bányák kiaknázására és fellendítette a bel-és külkereskedelmet. A békés közállapotok és a helyes gazdaságpolitika meghozta az eredményt, és Erdély néhány éven belül megerősödött. A fejedelem azonban nemcsak a gazdaság fejlesztésében látta Erdély jövőjét, hanem azzal együtt bőkezűen támogatta az oktatást és a művelődést, nagyon sok diákot küldött ki nyugati református egyetemekre tanulni, ő maga pedig Gyulafehérvárott főiskolát alapított. Udvarába sok külföldi művészt és tudóst hívatott. Külpolitikai sikerek Miután országát megerősítette, ktív résztvevője lett az európai politikának és a protestánsok védelmében bekapcsolódott a 30 éves háborúba a Habsburgok ellenében.
Egyházi célú támogatási lehetőségek Magyarország Kormányának célja hazánk megújítása, nemzetünk megerősítése. Munkájában támaszkodik a társadalom legnagyobb értékközösség alkotóira, az egyházakra. Erre tekintettel az egyházakról szóló sarkalatos törvény preambuluma kimondja, hogy: "A Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett, nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében. Magyarország elismeri és támogatja a külhoni magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó vallási közösségek tevékenységét is. " [2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról] Mindezzel összhangban a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának célja az, hogy az alábbi kategóriákban történő felhívások közzétételével felmérje azon támogatási igényeket, amelyek az adott költségvetési év során az egyházi jogi személyek és vallási közösségek elsősorban hitéleti és közösségi célú beruházásaihoz, épület-felújításaihoz, valamint programjainak megvalósításához szükségesek.