Fokozott hajhullást, a haj elvékonyodását, göndörödését, sőt akár színárnyalatának megváltozását is okozhatják bizonyos gyógyszerek - állapították meg ausztrál kutatók. A gyógyszerek hajat érintő mellékhatásai közül a hajhullás fokozódása a leggyakoribb, de a folyamat szerencsére az esetek zömében visszafordítható, vagy csak átmeneti jellegű - derült ki a Melbourne-i Egyetem szakembereinek kutatásából. Ha valaki ilyen tüneteket észlel, semmiképpen ne hagyja abba a felírt gyógyszer szedését, de okvetlenül konzultáljon orvosával - javasolják a szakemberek. A legtöbb esetben a gyógyszerek a haj növekedési fázisát zavarják meg, és sok esetben az elpusztítandó baktériumok, vírusok - vagy kemoterápia esetén a rákos sejtek - mellett a szervezet egészséges, gyorsan növekedő sejtjeit (például a hajgyökér körülieket) is megtámadják. Fluoxetine tartalmú gyogyszerek . Ez vezethet a haj hullásához, amely azonban a legtöbb esetben megszűnik, amint a kezelés befejeződik. Fogamzásgátlók, antidepresszánsok is megváltoztathatják a hajat Az ausztrál kutatásból kiderült, hogy a hajat érintő változásokat legtöbbször az epilepszia, a pikkelysömör, a magas vérnyomás és az akné kezelésére felírt gyógyszerek okozzák, de lehet "hajas" mellékhatása fogamzásgátlóknak, antidepresszánsoknak, fájdalomcsillapítóknak és vérhígítóknak is.
Fogamzásgátló tablettát szedő nőknél érdekes módon a tabletta elhagyása után tapasztaltak hajhullást. A jelenség hátterében valószínűleg az áll, hogy a fogamzásgátló tabletták - főként a progeszteron-alapúak - anti-androgéneket is tartalmaznak, amelyek csökkentik a tesztoszteron szintjét, ezáltal csökken a hajhullás kockázata is azoknál, akik erre egyébként hajlamosak. Ha azonban abbahagyják a tabletta szedését, megszűnik a védő hatás is - olvasható a tanulmányban. A magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók és a vérrögképződés megelőzésére felírt vérhígítók a hajszálak elvékonyodását eredményezhetik azáltal, hogy a még fejletlen hajszálakat nyugalmi fázisban tartják. Az ibuprofén tartalmú fájdalomcsillapítókat is kapcsolatba hozták a hajhullással, de míg egyes kutatások szerint ez száz emberből mindössze egyet érint, addig amerikai szakemberek kis mintaszámú vizsgálatukban ennél jóval magasabb, 70 százalékos érintettséget mutattak ki. Abban azonban egyetértettek, hogy amint a betegek másféle fájdalomcsillapító-gyulladásgátló gyógyszerre tértek át, a hajhullás fokozatosan megszűnt.
Ha valakinek csontritkulása van, általában mindent elkövet azért, hogy ne romoljon tovább az állapota. Megfelelő étrenddel és mozgással karban tartható a betegség, de fontos tudni, hogy egyes gyógyszerek mellékhatása is károsíthatja a csontszerkezetet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy abba kell hagyni az egyébként indokolt gyógyszerek szedését, inkább a kezelőorvosnak alaposan mérlegelni kell az érveket és ellenérveket. A gyógyszer előnyei legtöbbször meghatározóbbak, mint a kockázatok, ezért az orvos általában csont-karbantartó kezelést ír elő. Kortikoszteroidok Ezeket a gyulladáscsökkentőket reumatoid artritisz, asztma vagy fekélyes vastagbélgyulladás ellen szokták javasolni. Ilyenek gyógyszerek a kortizon és a prednizolon. A szteroidok gátolják a csont felépülését, szedése esetén gyakoribbak a törések. Sok embernek mégis szednie kell. Fontos a gyógyszer beszedésének módja is: a tabletta hatásosabb, az inhalációs és bőrön át felszívódó készítmények viszont kevésbé veszélyesek.
Legjobb megoldás lenne, ha másik pszichoterapeutát keresnél a gyászfeldolgozáshoz. Pluszba az is segíthet, ha baráttal, rokonnal tudsz beszélni a gondjaidról. Próbálj emberek közt és természetben lenni. Foglald le magad és a gondolataid olyan hobbival, sporttal, vagy egyéb elfoglaltsággal, amit szeretsz. A gyász feldolgozása sajnos idő is és néha hosszú. Nem tudom milyen állapotban vagy, nem biztos, hogy szükség van antidepresszánsra. Vannak melléhatásai szintén és amelyik az egyik embernél beválik, a másiknál nem feltétlen, így nem lehet ajánlani. Ha pedig muszáj bízd a pszichiáterre (amúgy SSRI-t írna nagy valószínűséggel. ) A Xanax nem antidepresszáns, hanem nyugtató. (A Frontin ugyan az, mint a Xanax, mindkettő tartalma alprazolam. ) Az antidepresszánsok hangulatjavítók. Legfontosabbak: SSRI = szerotonin visszavétel gátlók (citalopram, escitalopram, fluvoxamin, fluoxetin, paroxetin és sertralin tartalmú gyógyszerek. ) SNRI = szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (venlafaxin és duloxetin tartalmú gyógyszerek. )
influenszerek alkalmazását reklámkommunikációikban". Ez a típusú véleményvezér vagy influenszermarketing ugyanis a gyógyászati segédeszköz termékek – amely kategóriába a vizsgált antitest gyorstesztek is tartoznak – vonatkozásában kifejezetten tilos. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. COVID-19: gyógyszer, amellyel kisebb eséllyel halunk bele - HáziPatika. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A gyorsított ágazati vizsgálat jogintézménye ilyen összetett versenyproblémák kezelésére nem látszik alkalmasnak. " Arra ugyanakkor elég lehet – és ez a trend rajzolódik ki a két COVID teszt vizsgálat kapcsán is – hogy a nyilvánvalóan jogsértő fogyasztói tájékoztatásokat – amelyek szintén komoly társadalmi károkkal járnak – észlelje a hatóság. Ráadásul olyan piacokon, ahol ezek elterjedtek, még célszerűbb is a piac valamennyi résztvevőjét egyetlen eljárásban megvizsgálni, majd figyelmeztetni őket a jogkövető magatartásra, mint egyesével büntetni ezen cégeket. Ez a megközelítés gyorsabb tisztulást, a jogszerű kommunikáció irányába való elmozdulást eredményezhet. Véleményvezérek és csodahatás: a COVID gyors tesztek reklámozása A legújabb gyorsított vizsgálata során a GVH tehát az antitest (mely az antitestek létét vagy meg nem létét képes kimutatni) gyorstesztek piacát vizsgálta. Jelentéstervezetében a GVH megállapítja, hogy egyelőre nincs tudományos konszenzus az antitestek megléte és a védettség szintje közötti összefüggéssel kapcsolatban.
Ezért "azt javasolja a kereskedők számára, hogy kerüljék az antitest-termelődés és a védettség fennállása közötti összefüggésekre való utalásokat. " Ugyanakkor ezen termékek funkciója az antitest szint megmérése, így – ha a GVH "soft" eszközökkel erősen eltanácsol az ilyen forma népszerűsítéstől – nem teljesen világos, ezeket a termékeket a jövőben hogyan lehet majd reklámozni, ajánlani a fogyasztók részére. Amennyiben ugyanis az antitestek megléte és a védettség között nincs összefüggés, valószínűsíthetően a fogyasztók nem vásárolnának ezekből a termékekből. Különös, hogy a fenti ajánlásával szemben a GHV a jelentéstervezetének 8. oldalán úgy fogalmaz, az antitest gyorstesztekkel "a vírussal szemben a szervezetben kialakult immunitást lehet kimutatni. " A GVH – vélhetően a fenti ellentmondás feloldása érdekében – ugyanakkor "javasolja az érintett szakhatóságok számára, hogy alakítsanak ki a járványhelyzet előrehaladtával rendelkezésre álló, friss tudományos eredményeknek megfelelő tájékoztatókat az antitest gyorstesztek reklámozásával kapcsolatos elvárásokról, amelyekhez a kereskedők igazodhatnak. "
Majd ezeket az adatokat összehasonlították 4148 olyan beteg eredményeivel, akik a szokásos koronavírus-terápia mellett baricitinibet is kaptak, maximum 10 napon át. Mint kiderült, a baricitinib-terápiában részesült COVID-betegek nagyobb eséllyel mehettek haza a kórházi felvételtől számított 28 napon belül. Emellett ebben a csoportban a gépi lélegeztetés szükségességének kockázata is jelentősen csökkent. A vörrögöktől sem kell tartani A kutatók szerint a szer hatását nem befolyásolta, hogy az érintettek be voltak-e oltva a COVID-19 ellen. Emellett az sem számított, hogy a betegek a koronavírus melyik variánsával fertőződtek meg. A szakértők hozzátették, hogy bár a baricitinib hosszú távú használóinál felmerült, hogy a gyógyszer fokozhatja egyes fertőzések, valamint a vérrögképződés kockázatát, a COVID-betegek körében végzett vizsgálatok során nem észleltek ilyen mellékhatásokra utaló jeleket. Mára világszerte az új koronavírus omikron variánsának BA. 2 jelzésű alváltozata vált dominánsá, ez okozza az új fertőzések zömét.