Augusztus 5-én kezdődnek a nyári olimpiai játékok Rio de Janeiróban, ehhez képest áll a bál az első dél-amerikai városban, amely olimpiát rendezhet. Az ötkarikás játékok történetében eddig mindegyik házigazda nézett már szembe súlyos problémákkal, de Riónak aztán kijutott a szopóálarc-sorozatból. Az 5000 méteren olimpiai bajnok Van der Poel kiakadt: A legnagyobb botrány a sportágunkban, a doppinghoz hasonlítható | M4 Sport. Szennyezett víz, Zika-vírus, lakhatatlan olimpiai falu, orosz doppingbotrány, menekülő golfsztárok és súlyos biztonsági kockázat várja a sportolókat és a látogatókat a legfrissebb hírek szerint. Íme, a Riót sújtó parák szépen sorjában... A víz brutálisan szennyezett, ami akár végzetes is lehet... A riói Guanabara-öböl az, ahol a szörf, a vitorlás számok és a hosszútávúszók versenyszámai helyet kapnak majd, ez azonban egy sokkal szennyezettebb régió a friss felmérések szerint, mint azt korábban gondolták volna. A vízben a hasmenést okozó rotavírus is jelen van, de más, abszolút gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok is tobzódnak az öbölben, ami egyes vélemények szerint a gyengébb immunrendszerrel rendelkező sportolók számára akár végzetes következményekkel is járhat... Óriási gond, hogy emberi ürülék is van a vízben, így a sportolóknak voltaképpen ennek tengerében kell majd megküzdeniük az elemekkel.
Az orosz állami RT hírportál szerint az egyik sportolónak még egy, a játékok előtt levett mintája lett pozitív, így számukra az sem világos, hogy egyáltalán miként indulhatott így el Pekingben. Ők nem nevezték meg Kacalapovot, mint érintettet. Botany az olympian news. Az amerikai NBC televízió híroldala is spekulálni kezdett, ugyanis az oroszok kizárása esetén az ő csapatuk kapná az aranyérmet, míg az eredetileg negyedikként záró kanadaiak bronzérmesek lennének. FRISSÍTÉS: Szintén az oldalon látott napvilágot az a hír, mi szerint alig pár nappal azután, hogy a 15 éves Kamila Valijeva az olimpiák történetében először ugrott négyfordulatos ugrást a női mezőnyben, egy doppingteszt során jogi problémákba ütközött. A fiatal sportoló egyike volt azon oroszoknak, akik az eredeti tervekkel szemben nem vettek részt a szerdai edzésükön. Valievához hasonlóan Anasztazia Misina, Alekszander Galliamov és Mark Kondratyuk is kihagyták a tréninget - írja a Reuters. Oroszország sportolói a korábbi állami szintű doppingolás miatt már hosszú évek óta Orosz csapatként vehetnek csak részt az olimpiához hasonló világeseményeken.
Hvang Tae Hon később hiába állt az élre, és nyerte meg a futamot, ugyanúgy járt, mint később a döntőben Liu Shaolin Sándor – a kínaiaknak kedveztek. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy sportolóinkkal ne bánjanak ilyen méltánytalanul a sportágban, és szeretnénk rávilágítani a nemzetközi szövetségek és a bírók közötti kevésbé átlátszó kapcsolatra is"– áll a KSOC közleményében, ami nem is annyira burkoltan kérdőjelezi meg a bíráskodás tisztaságát. A Yonhap News dél-koreai hírügynökség tájékoztatása szerint a KSOC a futamok után panaszt nyújtott be a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, a Nemzetközi Korcsolyázó-szövetséghez (ISU) és a verseny főbírójához. Utóbbihoz persze nem sok értelme van, hiszen egy személyben ő hozza meg a döntést, a videós szobából csak javaslatot tehetnek neki. A Yonhap News kedden arról is beszámolt, hogy a dél-koreai delegáció vezetője a történtek miatt találkozni akar a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével, Thomas Bachhal. Már Szocsiban is használták a szert, amivel a 15 éves műkorcsolyázó megbukott a pekingi doppingteszten - Blikk. Dél-Koreában hatalmas a felháborodás két versenyzőjük kizárása miatt, a kormányzó Demokrata Párt (DP) elnökjelöltje, Li Dzse Mjung is hallatta a hangját a közösségi médiában.
Potroha feltűnő, fogószerű fartoldalékban ( cercus) végződik, melynek két szára a hím esetében erősen görbült, középen egy-egy foggal, a nősténynél viszont majdnem párhuzamos és egymáshoz simuló. A fogónak az ellenségek elriasztásában, a táplálék szájhoz emelésében és a szárnyfedő alatt többszörösen összehajtogatott hártyás szárny kicsomagolásában van szerepe. Elülső szárnya apró, pikkelyszerű szárnyfedő. Alapszíne rozsdás gesztenyebarna; feje világosabb, a lábai sárgásak. A vízszintes állású, mozgékony fej nagyjából szív alakú. Rajta található a rágó szájszerv és az összetett szemek. Pontszemei nincsenek. A potrohban kellemetlen szagú váladékot termelő hólyagok találhatóak, melyek a folyadékot akár 10 centiméteres távolságra kilövellik. A fülbemászónak miért fülbemászó a neve, ha nem mászik fülbe?. Életciklus Szerkesztés Táplálkozó hím közönséges fülbemászó A közönséges fülbemászó utódgondozása fejlett. Az őszi párzás után az imágók csoportosan áttelelnek, majd tavasszal a nőstény költőüreget ás, ahová egy csomóban lerakja 20-50 ovális, vajszínű petéjét.
Életciklus: Közép-Európában az idős lárvák (nimfák) július végén vedlenek imágóvá. A párzás szeptember és október folyamán történik akár különböző partnerekkel is. Ha a nőstény a hideg beköszöntével visszavonul áttelelő helyére, szállását gyakran megosztja egy hímmel, amellyel az enyhébb napokon újból párzik. A hideg hatására kialszanak a párzási ösztönök, és csak a márciusi felmelegedéssel térnek vissza véglegesen. A párzás általában a reggeli és az esti órákban történik. A hím párzási szándékát a csápjai, illetve potroha mozgatásával fejezi ki. Nősténnyel való találkozáskor, összecsukott fogójú potrohvégét a nőstény potroha alá csúsztatja, eközben 180 fokkal elforgatja azt annak hossztengelye körül. A cerkuszoknak (fartoldalékoknak) fontos szerepük van a potrohok megfelelő egymásra helyezésében. Közönséges fülbemászó csípés csipes tamara. Párzás közben, tehát ellenkező irányba tekintenek. A nász akár több óráig is eltarthat. A nőstény a 20−80 ovális petéit lerakhatja már november-decemberben, de a március a legjellemzőbb (a peték a nőstény által épített lakócső végébe kerülnek).
(2011. február 17. ) BugGuide (2011): Species Forficula auricularia - European Earwig. ) Günther, K., Hannemann, H. J., Hieke, F., Königsmann, E. és Schumann, H. (1970): Urania Állatvilág – Rovarok, Gondolat Kiadó, Budapest. Nagy Z. L. Közönséges fülbemászó csípés csipes kajakos. és Szentkirályi F. (1989): Fülbemászók. In: Balázs K. és Mészáros Z. (1989, szerk. ): Biológiai védekezés természetes ellenségekkel, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, pp. 68-71. Wilson, W. A. (1971): Nematode occurrence in Ontario earwigs (Nematoda: Dermaptera). In: Canadian entomologist 103., pp. 1045-1048.
További információk Szerkesztés Bábolna Bio Earwigs-online (angol)