A "A máj elhelyezkedése az emberi test vektorának illusztrációjában" jogdíjmentes vektorképet használhatja személyes és kereskedelmi célokra a Standard vagy Bővített licenc szerint. A Standard licenc a legtöbb felhasználási esetet lefedi, beleértve a reklámozást, a felhasználói felület kialakítását és a termékcsomagolást, és akár 500 000 nyomtatott példányt is lehetővé tesz. A Bővített licenc minden felhasználási esetet engedélyez a Standard licenc alatt, korlátlan nyomtatási joggal, és lehetővé teszi a letöltött vektorfájlok árucikkekhez, termékértékesítéshez vagy ingyenes terjesztéshez való felhasználását. Ez a stock vektorkép bármilyen méretre méretezhető. Megvásárolhatja és letöltheti nagy felbontásban akár 4518x5000 hüvelykben. Feltöltés Dátuma: 2020. febr. 11.
Bemutatás Az oldal a májat, mint szervet ismerteti. Bemutatja a máj szerepét, működését, elhelyezkedését. Valamint különböző májbetegségeket taglal, és tartalmaz további hasznos linkeket a témához kapcsolódva.
A májsejt jellemzése: köb alakú sejtek nagy maggal gazdag endoplazmatikus reticulummal fehérjetermelés sok mitochondriummal energiaforgalom gazdag enzimkészlet anyagcsere, méregtelenítés 8.
2021. november 30. Visszavonul az Inditex textilipari csoport éléről az alapító, Amancio Ortega, aki 2022. április 1-től lányának, Marta Ortega Péreznek adja át a stafétát a Zara fast fashion láncot is tulajdonló ruhabirodalom vezetésében. Az új vezérigazgató Óscar García Maceiras lesz. A Forbes milliárdoslistája szerint a 85 éves Amancio Ortega 74, 7 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb spanyol, de a globális listán is simán befér az élbolyba, ott 14. ezzel a vagyonnal. Ortega a fast fashion egyik úttörője: 1975-ben feleségével, Rosalia Mera-val közösen alapította az Inditex csoportot. 85 évesen vonul vissza a Zara-alapító. Forrás: Fundación Amancio Ortega Az Inditexhez a Zara és a Zara home mellett olyan márkák tartoznak, mint a Pull&Bear, a Massimo Dutti, a Bershka, a Stradivarius, az Oysho és az Uterqüe. A cégcsoportnak világszerte több mint 6600 üzlete van. Az Inditex 2001 óta a madridi tőzsdén is ott van, Ortega a vállalatcsoport 60 százalékának tulajdonosa. Amikor nálunk Skála Budapest Nagyáruház nyílt (1976), nagyjából akkor nyitotta első Zara- üzletét Spanyolországban Ortega (1975).
Míg korábban a fast fashion üzleti modellje volt forradalmi, most már évek óta jelentősen szorongatják őket a még gyorsabb szereplők. Egy korábbi, még 2017-es cikk alapján a H&M évi 16 kollekciót dobott piacra, a Zara pedig hetente kétszer mutatott be új darabokat. Ezzel szemben a Boohoo naponta több száz új termékkel rukkol elő és ezek körülbelül fele az Egyesült Királyságban készül. Egyszerre kisebb mennyiséget gyártanak le, azokat pedig villámgyorsan értékesítik, nem várnak heteket sem arra, hogy Délkelet-Ázsiából az európai piacra érkezzenek a termékek. Szorosan figyelik a vásárlók reakcióit a közösségi médiában, az alapján szervezik meg az utángyártást (így az eladatlan, álló készlet is kevesebb, mint a fast fashion márkák esetében). Az amerikai tinédzserek körében rendkívül népszerű, és most már Magyarországon is targetált Facebook-hirdetésekkel támadó kínai divatmárka, a Shein például naponta (! ) 500 új termékkel rukkol elő, boltja pedig egyáltalán nincs – minek is lenne, ha van több mint 18 millió Instagram-követőjük.
Ez azonban csak a mérleg egyik oldala: a cégcsoport 2012-ben elindított online kereskedelmi stratégiájának "tetőzéseképpen" 2020 77 százalékos emelkedést is hozott nekik az online értékesítés terén. (Mindezt úgy, hogy – mint a jelentésből kiderül – január 31-én boltjaik 30 százaléka le volt zárva, további 52 százaléka nyitvatartását korlátozták. ) A nettó értékesítésük 20, 4 milliárd euró volt (28 százalékkal kevesebb az előző évinél), miközben a működési költségeiket is 17 százalékkal csökkentették. Bár a spanyol Inditex már korábban letaszította a trónról a skandináv riválist, a svéd fast fashion márka, a H&M sem borúlátó: 2020 szeptemberében arról számolt be a Financial Times, hogy a vártnál jóval erősebb felépülésnek nézhetnek elébe, köszönhetően annak, hogy jobban ellenőrzik a költségeiket és meghúzzák a nadrágszíját a leértékeléseken (a termékeik körülbelül 30 százalékát alapból csak leértékelve tudják eladni), valamint a marketingkiadásokon – utóbbi az a tétel, amire az Inditex már korábban sem költött sokat.
Ez a taktika azonban kedvezőtlen a mai fogyasztói szokások értelmében, mivel különösen az új évezred és a Z generáció tagjai azonnali élményekre vágynak. Tehát ők el sem tudják képzelni, hogy miért kellene hat hónapot várni egy olyan ruhára, amit előtte már láttak a kifutón, ahogy a több ezer dollárt is sokallják kifizetni érte. És itt van még a mennyiségi kérdés. A Zara például köztudottan szereti manipulálni a vásárlóközönségét azzal, hogy úgy teszi elérhetetlenné a népszerű ruhadarabokat és kiegészítőket, hogy csak egy limitált mennyiséget gyártat le belőlük. Ez a hamis, de jól működő trükk számos előnyt jelent a spanyol márkának, mivel a fogyasztók ettől még trendibbnek és csábítóbbnak érzik a kiszemelt terméket, amitől olyan érzésük támad, hogy lecsúsznak róla, ha nem csapnak le rá azonnal. Ráadásul ezzel a módszerrel annak a kockázatát is csökkentik, hogy valamiből túl sokat termeljenek, amit aztán később jelentősen olcsóbban kell majd kiárusítaniuk, röviden nem esnek el a haszontól sem.