A jáki templomot 1214-ben alapították egy bencés apátság részeként. Az építkezés hosszasan húzódott, 1256-ban szentelték fel végül Szent György tiszteletére. A stílusa alapvetően román, de itt-ott már megjelennek rajta gótikus részletek is. A 16. század második felében a törökök megrongálták a templomot, az apátságot pedig elpusztították. A 17. század közepén az akkor már ismét használatba vett templomot villámcsapás érte, amely súlyos károkat okozott a déli részén. Az első nagy felújítására 1660 körül került sor: a főhajófal déli részét és három pillért is újjá kellett építeni. A tornyokat az 1730-as években javították ki. Dacára a kisebb-nagyobb helyreállításoknak, már a 18. század második felében romlani kezdett az épület állapota. 1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság már azt sürgette, hogy az épületet műemléki szempontok szerint javítsák ki. A nagy restaurálás 1896-1904 között folyt, Schulek Frigyes vezetésével. A templomot megtisztították a barokk jegyek nagy részétől és román stílusban állították helyre.
Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható. Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely bizonyára túlzás. Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). 1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs. 1626-ban Erdődy Bálint és Zsigmond megegyeztek, hogy a templomot kijavítják. Valószínűleg ezen restaurálás emlékét őrzi egy szívben látható név és évszám (Theodosius Duchon 1637) a főhajó egyik északi ívében. Egyéb barokk-kori festésmaradvány is fellelhető a templomban. A 17. század közepén az épületet villámcsapás érte, és erősen megrongálta a templom déli részét.
A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte. Munkájuk: az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése. A felszentelést Omodé győri püspök és Favus pannonhalmi főapát végezték 1256-ban. (A szentelést az alapító nem érhette meg. ) Ezt örökíti meg a déli torony alatt látható egyik freskótöredék. A jáki templom előtt temetési jelenet látható. Az 1331-ből való oklevél 50 szerzetesről tesz említést, amely bizonyára túlzás. Az 1455-ben gazdátlanná vált jáki kegyuraságot V. László a monyorókeréki (Eberau) Elderbach Berchtoldnak adta, majd később Bakócz Tamás örökölte. Őt követte unokaöccse Erdődy Péter. Ettől kezdve az Erdődy grófi család a kegyúr. A Zrínyi-családhoz csak rövid időre került (1557-1613). 1532-ben, a kőszegi ostromkor, a törökök a monostort és a templomot is megrongálták. Az apostolfejek közül számosat levertek, de másutt is okoztak károkat. 1562 után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs.
1902-ben Angster József és fia új orgonát készítettek, a padok és a sekrestye berendezései Budapesten készültek a Gregersen cégnél. A tetőszerkezet Trummer János szombathelyi ácsmester munkája volt. 1937-ben Gróf Wenchein Frigyes apát idejében olasz művészek restaurálták a főoltár mögött "elfelejtett" Szt. György freskót és a déli torony alatt lévő freskókat. Az 1980-as évekre ismét esedékessé vált a templom általános restaurálása, ugyanis az eltelt idő és a savas eső sok kárt okozott. 1982-ben megtörtént a főhajó cserepezése és a két oldalhajó rézzel való lefedése. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang. A templom és a Szent Jakab kápolna restaurálása az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával zajlott. A munkálatokat a mindenre kiterjedő kutatások, szakrajzok, felmérések előzték meg. Ekkor készült el a nyugati kapuzat oromfala, az apostolok galériája, a szobrok restaurálása és másolata. Kijavították a Jakab kápolnát és annak barokk oltárait.
Bolti ár: 9 990 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 9 291 Ft Leírás A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926-1945 című ezen könyv azzal a szándékkal készült, hogy a téma iránt érdeklődőket megismertesse az egykor volt Magyar Királyi Honvédség egyenruházatával olyan formában, amelyre hazai szerzők ezidáig még nem vállalkoztak. A könyv első része viselettörténeti tanulmány, sokéves - levéltári, múzeumi és könyvészeti - kutatómunka eredménye, száznál több, eddig publikálatlan archív fényképpel kiegészítve. A második részben olvasóink négyszáznál is több színes felvételen láthatják viszont a megelevenedett magyar katonai viselettörténetet. Magyar királyi honvéd egyenruha? (9246276. kérdés). A képek kizárólag eredeti, teljes öltözeteket mutatnak be, élő modelleken, így nemcsak azt tudhatjuk meg, milyenek voltak a korszak egyenruhái, felszerelési cikkei, hanem azt is, hogy miként viselték ezeket, milyen összképet nyújtott egy gyalogos, egy huszár vagy egy tüzér. Láthatjuk a Honvédség tisztikarát és legénységét társaságban, kimenőn, szolgálatban, gyakorlaton és a fronton, téli és nyári ruházatban, teljes felszereléssel, megelevenedik apáink, nagyapáink ifjúsága, a snájdig magyar katonatiszt és a keleti front poklában küzdő baka.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
sd • 2020. augusztus 12., szerda • • A műgyűjtemény mintegy harmadát nemrégiben visszavette a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ám a helyi lelkes gyűjtők jóvoltából szinte azonnal sikerült betölteni az elszállított emléktárgyak után keletkezett űrt. A múzeumi törvények megváltozása nyomán eddig minden évben műtárgykölcsönzési szerződést kellett kötni a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kihelyezett műtárgyaira azzal a szervezettel, aki befogadta a relikviákat. Szombathelyen a Katonatörténeti Kiállítás esetében ezt a szerepet a Magyar Honvédség töltötte be, ám a jogszabályok értelmében - és mivel nem volt meg a kellő akarat a további együttműködésre - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum műtárgykölcsönzési szerződés hiányában eszközeit nem tudta tovább itt tartani és elszállították a korabeli eszközöket. - Valójában nem is baj, hogy elszállították, mert ezeken már erősen megmutatkozott az idő vasfoga, esztétikailag sem nyújtottak már maradandó élményt. Magyar katonai egyenruhák 1945 - 1956 - Hadtörténelem - Zrínyi Kiadó. Több kiállított eszköztől is meg kellett válnia ily módon a szombathelyi Katonatörténeti Kiállításnak, aminek eredményeként a tárlat 30 százaléka visszakerült Budapestre.
A honvédség létszámának, kiképzettségének és jelentőségének növekedése egyre több szolgálati ág megszervezését tette szükségessé, 1912 után pedig a honvéd tüzér és műszaki alakulatok felállítását is. A honvédség egyenruházatát mindjárt a felállításakor meghatározták. Az első szabályzat inkább csak útmutatásféle, és mindössze 16 oldal terjedelmű volt. 4 1876-ban, 1892-ben és 1911 —13-ban jelentek meg újabb és újabb öltözeti és felszerelési szabályzatok, amelyek a különféle öltözeti cikkek leírását és ábráját tartalmazták. 5 Az öltözeti szabályzatokkal kapcsolatban említjük meg, hogy ezekkel általában nem rendeltek el jelentősebb öltözeti módosítást, csupán a közelebbi vagy távolabbi múltban végrehajtott változásokat rögzítették. így pl. a honvéd egyenruha 1869. évi rendszeresítését az 1875., 1881., 1892., 1906. és 1909. években követte jelentősebb változtatás. Az egyenruhán mindig találtak valami javítani, módosítani valót. Sőt, az vij állomány csoportok, illetve szolgálati ágak rendszeresítése magával hozta az úgyis sokféle egyenruha még változatosabbá tételét.