: o A magyar nemzetiségűek aránya 41-ről 55%-ra nőtt o A német, szlovák, román, ruszin, szerb nemzetiségűek aránya nem nagyon változott. o A horvát nemzetiségűek aránya 5-ről 1%-ra csökkent. A 19. század második felében jelentős arányeltolódások mutatkoztak a nemzetiségi összetételben. Ennek fő jellemzője a magyarság arányának növekedése (41%-ról 54, 4%-ra). A változásnak három, egy mással alapvetően összefüggő eleme volt. 1. Az első a természetes szaporulat. A demográfiai robbanás nem egyszerre jelentkezett az országban a magyarság a németetekkel, szlovákokkal, ruszinokkal együtt előbb vált a folyamat részesévé. Ipari fejlődés a dualizmus korában by Nikolett Laky. 2. A kivándorlás és a bevándorlás a magyarság arányát növelte, hiszem miden száz kivándorlóból csak 33 volt magyar, ami alatta maradt a magyarság számarányának. A legnagyobb veszteséget e szempontból a szlovákság szenvedte el. A bevándorlás szintén a magyarságot gyarapította, mert az országba érkező népesség a többséghez asszimilálódott. 3. A harmadik forrás az asszimiláció, a beolvadás volt, aminek több összetevője ismert.
Fizetésüket egy összegben kapták, melyet a summások osztottak szét. Hajnaltól késő estig dolgoztak. A parasztság sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek, akik teljes kiszolgáltatottságban voltak, mert életüket teljes mértékben munkaadójuk határozta meg. Megvoltak az úgynevezett cselédtevékenységek. A testi fenyítés nem volt megengedve. Új csoportként jelent meg a társadalomban a munkásság. Vezetőik a jól fizetett, kispolgári szinten élő, jórészt a Lajtántúlról bevándorolt szakmunkások voltak. A dualizmus korának társadalma -. Ezzel szemben a szakképzetlen munkások ötödét kapják a szakmunkás bérének, s életkörülményeik nyomorúságosak. 1890-ben a MSZDP fogalmazta meg követeléseiket, úgymint a 8 órás munkaidőt, a béremelést és a sztrájkot. Az MSZDP nem került be a parlamentbe, így a munkások érdekei nem lettek képviselve. Külföldön elterjedt volt a női és a gyerek munka, itthon azonban a fejletlen könnyűipar, pontosabban a textilipar következtében alacsony volt a női munka aránya, s alig fordult elő gyerekmunka. A társadalmi rétegek között hatalmas életszínvonalbeli különbségek voltak.
Legszűkebb rétegük a gazdag parasztság kb. 50-200 hold földdel rendelkezett. Ők voltak a falu irányítói, pl. : kisbírók voltak. Bérmunkásokat alkalmaztak, a hasznot újra beforgatták és vállalkozásokba kezdtek. Modernizált lakásokban, házakban éltek, cserepes fedővel, fa padlóval, üveges ablakokkal. Gyermekeiket tanítatták. A középbirtokosok kb. 11-40 hold földel rendelkeztek. Ez a földmennyiség az éves ellátáshoz elég volt. Bérmunkásokat nem alkalmaztak, a földet a családtagok művelték, s a megtermelt hasznot általában eladták. A kisbirtokos parasztok 10 holdnál kevesebb földdel rendelkeztek. Gyakran vállaltak bérmunkát, pl. : állami beruházásokon (vasútépítés, folyószabályozás-kubikos). A birtokaprózódás elkerülése érdekében a gyerekvállalás tekintetében gyakori volt az egykézés. A teljes társadalom majd 1/4-ét tették ki a birtoktalan parasztok (agrárproletár). Sem most, sem '48-ban nem rendelkeztek földdel. Gyakran vállaltak bármunkát állami beruházásokon. Ők volt a kubikusok, illetve a nyári idénymunkát vállaló summások.
Ipari fejlődés a dualizmus korában by Nikolett Laky
Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit. Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta. Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában "csapott meg a kerozingőz". Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával. Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett "hot topic" a hazai közbeszédben.
Varga G. Gábor 300 oldalon foglalja össze a 66 éves MALÉV történetét. Az író 21 évesen lett a repülés szerelmese. Azóta minden fontos információt megoszt és nyomon követ ami a nemzeti légitársasággal kapcsolatos. A MALÉV-sztori nem csak a repülés szerelmeseinek szól. Mikor kerültél szorosabb kapcsolatba a repüléssel és ezen belül a MALÉV-el? 21 évesen lettem a repülés szerelmese, így csakhamar úgy alakult, hogy én tudósítottam mindenről, ami a Malév környékén történik. Saját elhatározásból született a könyv vagy mások tanácsára? A Malév leállásának másnapján épp azon gondolkoztam, valahogy rendszerezni kellene a cikkeimben lévő információkat, mígnem felhívott a kiadóm és azt mondta: itt a vissza nem térő lehetőség! Nem hezitáltam sokat, azonnal igent mondtam. Végül a könyv persze sokkal több lett, mint a cikkeim infói, azt is mondhatnám, mindent tartalmaz, ami a cikkekből kimaradt. Hogyan látod a légi közlekedés jövőjét szerinted, lesz-e új légitársaságunk? Lehet légitársaságunk, minden logika szerint lennie kell, de a sikerhez nagyon sok mindennek változnia kell a hazai repülés környékén.
Varga G. Gábor: A Malév-sztori (XXI. Század Kiadó, 2012) - Szerkesztő Kiadó: XXI. Század Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 286 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 978-963-893-799-5 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 2012. február 3-án tragikus véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. A Malév-sztori "embriókortól" vizsgálja meg a légiközlekedési vállalat történetének minden olyan momentumát, amely segít megérteni, miért nem szállnak fel többé a piros-fehér-zöld jelzésű, kék orrú repülőgépek. Mik az összefüggések a Malév, a politikai érdekek és a gazdasági szereplők bonyolult viszonyrendszerében? Hogyan állt helyt a szovjet befolyás alatt? Milyen műszaki kihívásokkal szembenéznie a kommunizmus éveiben? Mi állt az eltussolt légikatasztrófák hátterében? Hogyan lett a Malév a legvidámabb barakk szorgalmas valutagyára?
Összefoglaló 2012. február 3-án szomorú véget ért a magyar légitársaság 66 éves története. Varga G. Gábor, a Népszabadság szerkesztő-újságírója, az Egek Ura Blog bloggere sajátos szemszögből mutatja be, hogy mit jelentett Magyarországnak közel 7 évtizeden át a MALÉV, és mi vezetett fájdalmas bukásához 286 oldal・puhatáblás, ragasztókötött・ISBN: 9789638937995 10 pont Ingyenes átvétel Bookline boltokban Varga G. Gábor Nézd meg hasonló, elérhető ajánlatunkat: e-Könyv 1 órán belül könyv 1 - 2 munkanap 7 - 10 munkanap antikvár 6 - 8 munkanap 8 - 10 munkanap Via Carpatia "A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot... Raktáron 14 pont 18 990 Ft - 19 990 Ft