(kedd) 18. 00: Ökomenikus istentisztelet a római katolikus templomban 14. 00 Diákolimpia körzeti verseny az általános iskola felső tagozatos diákjai számára Helyszín: Uszoda (Tab) December 21-én (szerda) "A VÁROS KARÁCSONYA" Tab fennállása 800 éves évfordulójának és a városközpont avató ünnepségének műsora 15. 30 Városi Zeneiskola ünnepi koncertje 16. 00: Schmidt Jenő, Tab város polgármesterének köszöntője 16. 20: Petykó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének ünnepi köszöntője 16. 40 Zeneiskola és a Városi Kamarakórus közös összeállítása 16. 55: Karácsonyi összeállítás a tabi iskolás korú és óvodás korú gyermekek részvételével 17. 30: Peredi énekkar műsora 18. A Viharsarok ékszerdoboza, Gyula szemet gyönyörködtető város: végvára és termálvize miatt is érdemes ellátogatni oda - Utazás | Femina. 00: István a király c. rockopera a Roxínházzal (részletek a darabból)
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Zeke Gyula: Budapesti Negyed 2008. tél (Budapest Főváros Levéltára, 2008) - antikvarium.hu. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
valamikor övék volt az egész ház, de amikor sakkozni járok hozzájuk, már más családokat is beköltöztetnek, s nekik csak egy szobakonyha marad. él a házban rendőr, meg cipész is, látszólag békességben. lajos bácsi felesége katonabáró leszármazottja; őt hamar megverem sakkban. a bácsi nehezebb ellenfél, de néha sikerül legyőznöm, bár a végső összesítésben alulmaradok. szeretek hozzájuk járni. süteménnyel kínálnak, s náluk minden szebb lesz. otthon egyszerű bura lesz az izzó fölött, amilyen a szomszédunkban is, ők viszont csillárral világítanak. s a székek, az ágyak, a szekrények… kicsit minden veretesebb, díszesebb; a képek a falon, meg a fal finom mintája, a csészék, minden patinás. néhány bábu ugyan hiányzik a készletből, de amikor ezt a verset írom, már nem emlékszem, melyikek. futó biztosan. csikó, parasztok? talán. de a bácsi újrafaragja, be is festi őket szépen. azért elütnek a többitől. a futón az okker festék durvább lesz, valahogy mattabb kicsit. Képek | infoGyulaj | Képek, bulifotók, partyfotók, partifotók, képgaléria. persze ez a játékban nem zavar, de mégis: már nem lesz a világ egész.
Jenei Gyula olajos hajópadló, olajkályha, kétszázvalahány személyes nézőtér a világra. mi mindig a tizenkettedik sorba veszünk jegyet. a középkategória leghátsó sora. öt forint a jegy. az első sorokba kettő. azok valamelyikében csak egyszer ülök majd, talán egy szovjet filmen. folyton fölfelé kell bámulni, a nyakam is megfájdul, áttekinthetetlen lesz a vászon, idegesen vibrálóak a képsorok. oda a szegények ülnek, a prolik, a hatforintos helyekre meg azok, akik megengedhetik maguknak, mondja apám. elhelyez bennünket a társadalomban: besorol, leválasztja a szélsőségeket. legkevésbé középen lenni fáj. a bajszos, köpcös öreg nyomdász, aki magas, madárcsontú feleségével minden filmet megnéz, rendszerint a tizenegyedikbe vált jegyet. talán azért, mert abban a magasságban lesznek a vészkijáratok, s a terem jobb oldalára beállított kályha miatt is kivesznek onnan néhány széksort, így nézés közben kinyújtóztathatja a lábát. hatforintos jegyet egyébként kevesen vásárolnak. első mozgóképélményemhez félelem társul.
Kultúrák Háza A hajdani Járásbíróság udvarán lévő egykori fogda átalakításával jött létre a Kultúrák Háza. Földszintjén a Tamási Galéria található, amely időszaki és állandó kiállításoknak ad helyet. Ez utóbbi festményeit a tamási származású, s az USA-ban elhunyt Könnyü Ernő és családja adományozta a városnak. A főként néprajzi értékeket őrző helytörténeti gyűjtemény közadakozásból valósult meg, s az első emeleten található. A tetőtérben kapott helyett a Német Nemzetiségi Önkormányzat irodája, valamint a német testvérváros, Stollberg támogatásával kialakított két vendégszoba. Városi Művelődési Központ A Városi Művelődési Központ 1968-ban épült, 2007-ben a tamási Gulyás Róbert építészmérnök tervei szerint felújult és új épületszárnnyal bővült. Színházi előadásokat, pódium jellegű irodalmi műsorokat, koncerteket rendeznek benne. Az intézmény helyet ad szakköröknek, kluboknak, különböző civilszervezeteknek, nyelvtanfolyamoknak, s működteti a mozit is. A művház keretein belül működő amatőr művészeti csoportok – Tamási Koncert- Fúvószenekar, Pántlika Néptáncegyüttes, Iglice Népdalkör – szép sikereket érnek el a hazai és külföldi fellépéseiken.
A szlovák Ján Sikuta "strasbourgi" bíróként Szlovákia javára ítélt. Vályi István, az örök száguldó | televizio.sk. Most ő a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnöke (Fotó: TASR) Döbbenet: Strasbourgban szlovák bíró ítélt Szlovákia javára a jogfosztott magyarok ellenében Panasszal fordult az Európa Tanács főtitkárához idősebb Lomnici Zoltán a felvidéki magyarok állampolgárságának elvétele, jogfosztása miatt. Ugyanis súlyos elfogultság gyanúját veti föl, hogy a szlovák állampolgársági törvény ügyében a felvidéki magyarok keresetéről olyan tanács dönthetett, amelynek egyik tagja Ján Sikuta (vezető képünkön) volt, a szlovák Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke. Egy közelmúltban napvilágot látott kutatásból az is kiderült: a strasbourgi bíróság minden ötödik bírája Soros György zsoldjában áll(t). A Marija Pejcinovic Buric főtitkárnak írt levelében idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke fölidézte: 2012-ben kereste meg őt hat felvidéki magyar, akik felvették a magyar állampolgárságot, s emiatt megfosztották őket a szlovák állampolgárságuktól.
Zavar a 13. században a pozsonyi váruradalom része votl. 1256 -ban "Zowar", 1268 -ban "Zawar", 1292 -ben és 1325 -ben "Zowar", 1332 -ben "Sawar" alakban említik a korabeli forrásokban. Vályi András szerint " ZAVAR. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Alsó-Lóczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, nevezetes javai vagynak. " [2] Fényes Elek szerint " Zavar, Poson, most Felső-Nyitra vm. tót f. Nagy-Szombathoz 1 mfd. a Dudvágh mellett: 602 kath., 60 zsidó lak., kik hajdan reform. magyarok voltak. Láthatni itt egy kath. paroch. templomot, és számos csinos urasági lakházakat. Szántóföldje sok, és igen szép rozsot, buzát, árpát terem; juhtenyésztése nevezetes. F. u. Majláth György, Prileszky, Horváth, s m. t. " [3] Pozsony vármegye monográfiája szerint "Zavar, vágvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 103 házzal és 989, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. E község hajdan a pozsonyi várnépek földje volt, s 1255-ben Dionisius de Zovvor nevében szerepel, 1256-ban pedig Benke de Zouar nevében; egy 1268-ból való okirat meg Souor alakban említi.