Kis bendője és az emésztő csatornán való gyors áthaladás miatt gyakran, de kis mennyiségeket kell ennie. Rendesen a nap 24 órája során 5-7 alkalommal táplálkozik, a köztes időben rendszerint elfekszik és kérődzik. Legaktívabbak az esti és hajnali szürkület idején. A bakok első életévük végére válnak ivaréretté. Ennek ellenére kicsi a valószínűsége, hogy többségük 3 éves kora előtt részt venne a szaporodásban. Remlac.hu | Róka fogta csuka - ŐZ. Ennek oka, hogy az őzbakok territoriálisak és kevés bak képes 3 éves kora előtt territóriumot foglalni. A terület birtoklása és annak minősége meghatározza, hogy egy-egy bak a párzási időszakban hány sutával párosodhat. Az őzbakok március és október-november között aktívak ivarilag, de az üzekedési időszak július-augusztusra korlátozódik. A suták többsége 14 hónapos kora körül válik ivaréretté, de számos adat bizonyítja, hogy kedvező táplálkozási körülmények között már életük első telére ivaréretté válhatnak. Az őz monoösztruszos faj, az ösztrusz jellemzően 36 óra időtartamú. Az őz az egyetlen szarvasféle, amelynek embrionális fejlődése nem folyamatos.
A szarvas levágta a szarvakat, és gyógyító gyógyszereket készít - Készítmények September Elnevezések[ szerkesztés] Az őz hímje a bak, nősténye a suta, az őzek szaporulatának a neve bakgida illetve sutagida. A bakokat kis agancsuk alapján egyértelműen fel lehet ismerni. Meredeken emelkedik ki a homlokból, és az igazi szarvasokénál kevésbé irányul hátra, inkább felfelé. Eltekintve az Európába betelepített muntyákszarvastól és a Kínából idekerült víziőztőlnagyon agancsok a látáshoz alkatú, kecses testével, vékony, hosszú lábával és hosszú, karcsú nyakával az őz a szarvasfélék legkisebb európai képviselője. Őz - Természeti kincseink - Hello Nagykovácsi!. Fara felé enyhén nehezedő teste lehetővé teszi, hogy könnyedén bujkáljon a bozótban és az aljnövényzetben. LiveInternetLiveInternet Az őz tömege és testméretei, valamint agancsképződése szoros összefüggésben állnak a helyi adottságokkal és a gondozással. Az átlagértékek tehát nem jellemzik egészen jól a tényleges viszonyokat. Amikor az őz megkapja téli bundáját, színezete szembetűnően megváltozik, a vörhenyesbarna nyári bundát szürkésbarnára cseréli fel.
Az őz tömege és testméretei, valamint agancsképződése szoros összefüggésben állnak a helyi adottságokkal és a gondozással. Az átlagértékek tehát nem jellemzik egészen jól a tényleges viszonyokat. Amikor az őz megkapja téli bundáját, színezete szembetűnően megváltozik, a vörhenyesbarna nyári bundát szürkésbarnára cseréli fel. Ilyenkor a combok hátulsó felén lévő "tükör" csaknem egészen fehérnek tűnik, míg nyáron sárgásfehér alapszínű. Az állat rövid farkát a tükör szőrzete szinte teljesen eltakarja. Alkalmilag feketés példányok is előfordulnak, valamint nagyon ritkán albínók is. Őz agancs fejlődése óvodáskorban. A gidák gyerekruhája fehér és fekete foltokkal mintázott, bundájuk később világosvörös-barnás színűre változik. A sutának a bakkal ellentétben nincs agancsa. Agancsképződés: A fiatal bak homlokán először többnyire egy kicsi, kívülről gyakran alig látható dudor, csap fejlődik, ezt télen ledobja. Az első igazi agancs egy körülbelül 10 centiméter hosszú nyárs, amely néha már el is ágazik, ezt a fiatal állat télen veti le.
A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli. Őz agancs fejlődése hétről hétre. A válogató vadászatnak két fő alappillérét különböztetjük meg. Eszerint olyan szinten kell szabályozni az állomány nagyságát, hogy az az élőhely károsítása nélkül valósuljon meg; valamint a vadászat eszközeivel javítsuk, illetve őrizzük az állomány minőségét, arra törekedve, hogy a gyengébb képességű, kevésbé fejlődő, beteg állatokat kiemelve az állományból, növelje az erősebb, jobb képességű egyedek életfeltételeit. A hímek esetében a fejdísz elsődleges kritériumi szempontnak tekinthető. Az agancs és a szarv minősége (nagysága, fejlődése) a válogató vadászat során kiemelt jelentőséggel bír. Mint másodlagos nemi jelleg kifejezői, a szervezet luxusproduktumának mondható.
). A fa emblematikus szerepe Nemes Nagy költészetében egyfelől a mitikus és mesei hagyomány eget és földet összekötő világfájának (ami egyben az életfa, valamint az égi Tejút megfelelője is) képzetéből táplálkozik (vö. a Között című vers három ismert, önálló versszakként elkülönülő, refrénszerű sorával: "Az ég s a föld között. ", "A nap s az éj között. ", "Az ég s az ég között. "). A fa motívumának Nemes Nagy-féle összetett szimbolikáját és metaforikáját azonban legerőteljesebben alighanem a Napforduló első költeményeként, majd az összes további gyűjteményes kötet nyitóverseként szereplő alkotás, a Fák teszi nyilvánvalóvá. Babel Web Anthology :: Nemes Nagy Ágnes: Vihar. Itt a tárgyias beszédmód és tárgyias látványszerkezet a mítoszon és a jungi archetípusok elgondolásán keresztül, valamint a költemény nyelvi-poétikai megszerkesztettségének köszönhetően a világ és a személyiség legbensőbb megismeréséig juttatja el az olvasót. Irodalom Kabdebó Lóránt: Az önmegváltás útján. (Nemes Nagy Ágnes költészetéről). In uő: Versek között. Tanulmányok, kritikák.
Van neked eszményképed? - Kérdezte Apa, és várt, hátha azt mondom: te vagy. De én a tükörbe néztem, amikor bólintottam. Nemes Nagy Ágnes Október Most már félévig este lesz. Köd száll, a lámpa imbolyog. Járnak az utcán karcsú, roppant, négy-emeletnyi angyalok. S mint egy folyó a mozivászon lapján, úgy úsznak át a házon. Acetilén fényében ázik az útjavítás. Lenn a mélyben, iszamos, hüllő-hátu cső, pára gyöngyösödik a kérgen, s a városon, mint vér a gézen, általszívódik a nyirok. Vékony tűz nyüszít, sustorog, mellette kucsmás, birka-bundás, mint a makk-ász, guggol a munkás, fölötte hengerhasu gépek, rájuk irva: "Consolidated…" S egy fa. Akár a régi csap, csöpörésznek a targalyak, szalad, olajjal töltekezvén a gép gömbölyű béka-testén, majd a bundára ér a csepp, s fölsír a tűz: megérkezett. Neonfény lobban és lehull. A vizes kőre rácsorog. Vers | Gesztenyefalevél. Valaki, messze, úgy vonul, hogy a köd kilométer-odva énekét tompán sokszorozza – hallani, amint tántorog.
Az idei évben, születésének századik évfordulója alkalmából üdítően sokszor találkozhatunk Nemes Nagy Ágnes nevével. A centenárium kiváló, de nem elégséges ürügy műveinek leporolására: lírájának merész, friss és érzéki hangja szakszerűbb indoklását nyújtja a megérdemelt figyelemnek. Habár alig járunk benne az új esztendőben, már számtalan írás született Fák című, méltán kedvelt versével kapcsolatban. Nem szabad azonban többi alkotásáról sem elfeledkezni, hiszen távolról sem "egyműves" szerzővel van dolgunk. A szomj ékes bizonyítéka Nemes Nagy mind a költői nyelvhasználatban, mind a gondolati háttér, a téma megválasztásában kimutatható merészségének. Nemes Nagy Ágnes: Között | Petőfi Irodalmi Múzeum. Nemes Nagy Ágnes: A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel magad őrzöd, s mely minden omló végső pillanatban elmondja: mégis, önmagam maradtam. Enyém karod, karom fölé hajolva, enyém hajad villó, fekete tolla, mely mint a szárny suhan, suhan velem, hintázó tájon, fénylőn, végtelen.
A Messze… messze… 1906-1907-ben íródott. Babits első verseskötetének ( Levelek Iris koszorújából) negyedik darabja, 1909-ben adták ki. Ihletője egy csalódás: a költő párizsi ösztöndíj kérését a minisztérium elutasította. A fiatal Babits lírájának központi témája volt a színes, ellentéteiben teljes, érdekes világ, ezért sok tájrajzot, tarka zsánerképet, csendéletet, nagyvárosi fantáziaképet alkotott. Ügyelt a verstechnikai és stiláris bravúrra, s új témákra éhesen a szállodáktól az uszodákig mindenféle helynek szentelt verset, sőt, megverselte a korabeli némafilm, a "mozgófénykép" élményét is. A világ tarkaságát érzékeltető Messze… messze… című versben a távoli országokba való elvágyódás élményét fejezi ki. Nyolc országról közöl amolyan "pillanatfelvételt", amely tökéletesen visszaadja az adott hely sajátos atmoszféráját. A vers tulajdonképpen egymás mellé rendezett látványok füzére. Az egyszerűség, a világosság, a könnyen érthetőség benyomását kelti. Messze… messze… Spanyolhon. Tarka hímü rét.
A levegő nagy ruhaujjai. A levegő, amin szilárdan támaszkodik madár s madártan, az érvek foszló szélein a szárny, egy percnyi ég beláthatatlan következményű lombjai, az élő pára fái, felkanyarodva akár a vágy, a fenti lombba, percenként hússzor lélegezni a zúzmarás, nagy angyalokat. És lent a súly. A síkon röghegyek nagy, mozdulatlan zökkenései, amint feküsznek, térdenállnak az ormok és a sziklahátak, a földtan szobrai, a völgy egy percnyi figyelem-lazulás, aztán megint a tömbök és a formák, meszes csonttól körvonalig kővé gyűrődött azonosság. Az ég s a föld között. A sziklák roppanásai. Amint a nap átlátszó ércei már-már magukba, fémmé a követ, ha állat járja, körme füstölög, s köröznek fent a sziklafal fölött az égő paták füstszalagjai, aztán az éj a sivatagban, az éj, amint kioltja s kőmivolta magváig ér, fagypont alatti éj, s amint hasadnak és szakadnak a porcok, forgók, kőlapok, amint feszítik véghetetlen, széthasgató önkívületben a fehér s a fekete mindennapos néma villámcsapásai – A nap s az éj között.
Ágai Ágnes Kamaszságok Addig nyújtózzál, amíg a takaród ér - intelmez Apa. No igen. Ki mint veti ágyát, addig ér a takarója. De hát miért? - kérdezte Anya. Csak - feleltem, és vállat vontam. Nem értelek - rázta a fejét, és sírni kezdett. Az anyák csak addig értik a gyerekeiket, amíg azok nem tudnak beszélni. Megkérdeztem egy legyet, miért röpköd és zümmög szüntelen, lám, a pók csendben, nyugodtan szövöget, megalapozza a jövőjét. Mire ő azt mondta, hogy ne ezópuszkodjak, mindenkinek más a bioritmusa. A legyet átirányítottam Apához. Nem szeretem azokat a felnőtteket, akik úgy kezelik a kamaszkort, mint egy lábon kihordott gyermekbetegséget. Nem értem a szüleimet, ha mindent olyan jól tudnak, miért olyan tanácstalanok? Akármit csinálok, rossz: ha tűnődve heverészek, tétlen naplopó vagyok, ha teszek-veszek, sosincs maradásom, ha véleményt mondok, nekem semmi se jó, hogyha hallgatok, nincs ítéletem. Megdörzsöltem a hőmérőt, hogy Anya lázasnak higgyen, és babusgasson. De ő azt kérdezte: matekdolgozat?