Prof. Dr. Szabó Miklós Professor Emeritus Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Személyi adatok Iroda: A/6. épület II. emelet 201/b.
2003-ban a "Rendvédelem-történetért Érdemrend"-del. Az oktatási és kulturális miniszter a magyar kultúra napján (2008. január 22-én) a "Szent-Györgyi Albert-díj"-jal tüntette ki. Orosz nyelvből 1987-ben tett felsőfokú, angol nyelvből pedig 1993-ban középfokú állami nyelvvizsgát. Özvegy, két felnőtt gyermeke, négy unokája van. --- Szeretve tisztelt szerzőnktől az alábbi nekrológgal búcsúzunk. Szabó Miklós dr. – Köztérkép. A tudomány igaz mosolya Nem, nem befejezetlen a mű! Ez a könyv se az. Csak pár sor úgy maradt. Ezt mondjuk mi, akik maradtak még egy időre itt, ebben a világban. Sokan vagyunk férfiak is, akik megkönnyezték a halálod hírét, Rektor Úr! Sokan vagyunk, s nem csak katonák, egyetemi polgárok – mi, akik még nagyon sokáig érezni fogjuk azt a hatalmas űrt, amit magad mögött hagytál, Miklós! Ha parancsnokként gondolok rád, akkor "Altábornagy Úr! " állna itt a Miklós helyett, de rád emlékezni nem lehet másképp, csak így, csupa-csupa nagybetűs EMBERKÉNT. Mert az a hatalmas tudás, emberség és alázat, amivel a tudományért, az Akadémiáért, majd az Egyetemért, minden egyes emberedért kiálltál, így öltött formát.
1942. március 14-én született Tiszadorogmán. Tanulmányait 1956-ban kezdte a "II. Rákóczi Ferenc" Katonai Középiskolában. Az Egyesített Tiszti Iskolán 1964-ben, kitüntetéses oklevéllel végzett gépkocsizó lövésztiszti szakon és egyben jeles minősítésű földrajztanári diplomát szerzett a szegedi Tanárképző Főiskolán. Dr szabó miklós neonatológia. Csapat-, majd Kossuth Lajos Katonai Főiskola-i szolgálat után az 1969–1972 közötti években jeles eredménnyel elvégezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Ezt követően 1972–1977 között az akadémia Hadművészet-történeti Tanszékének volt oktatója, majd az 1977–1981-es években tanszékvezető-helyettese, 1981-től 1984-ig tanszékvezetője, 1984-ben pedig az akadémiaparancsnok társadalomtudományi helyettesévé nevezték ki. 1989–1991 között a Zalka Máté (Bolyai János) Katonai Műszaki Főiskola parancsnoki beosztását töltötte be, 1991. július 1-jétől a ZMKA parancsnoka volt, 1996. szeptember 1-től megbízott rektora, 1997. március 15-től 2007. március 14-ig pedig alapító rektora, majd ezt követően folytatta egyetemi tanári tevékenységét.
Ezáltal a szervezet oxigénellátása nem lesz kielégítő. A füstmérgezés jelei torokkaparás, köhögési inger, ingerlő hatás a nyálkahártyában, fejfájás, émelygés, nyugtalanság, szédülés, szapora légzés, szapora pulzus, szívpanaszok, görcsök, a lézés és a keringés leállása. Mivel a nitrózus gázok mérgezési tünetei akár 24 óra elteltével jelentkezhetnek, az első jelek érkezésekor azonnal orvost kell fordulni, súlyosabb esetben haladéktalanul orvost kell hívni. Mit kell tenni füstmérgezés esetén? Természetesen az érintett személyeket a füstös környezetből azonnal ki kell hozni. Minden személyt, akin a füstmérgezés jelei láthatóak, orvosi segítségben kell részesíteni. Az orvos kiérkezéséig a következő teendőket kell elvégezni. Az érintettet a veszélyzónán kívül lefektetni vagy leültetni, ami ún. légzéskönnyítő ülésmódot jelöl! Elsősegély tanfolyamok. A szoros ruházatot meg kell lazítani. A mentőket riasztani és tájékoztatni kell. Ha van légzés, stabil oldalfekvést kell alkalmazni. Stabil oldalfekvés lépései Térdeljünk a hanyatt fekvő sérült egyik oldalára, ellenőrizzük a légzését, illetve, hogy van-e idegentest a szájban.
köhögési reflex – a szájüregben felgyülemlett váladék – nyál, vér, hányadék- nem tud távozni, tüdőbe kerülve fulladást okozhat. Ezeket a veszélyeket meg kell akadályozni. Az eszméletlen sérültnek mindig ellenőrizni kell a szájüregét. Az idegen anyagot el kell távolítani a szájüregből. 2. Segítségért kiáltunk! 3. Elsősegélynyújtási ismeretek 4.0 - 3. rész Stabil oldalfektetés - YouTube. Ellenőrizzük a sérült légzését! § ellenőrizzük a sérült szájüregét, ha idegen anyag van benne töröljük ki. § lazítsuk meg a nyakán a ruházatot § emeljük meg a sérült állát, zárjuk a száját. Hármas érzékeléssel ellenőrizzük a sérült légzését. HALLOM – LÁTOM –ÉRZEM § 10 másodpercig vizsgáljuk a légzést. · ha 10 másodpercen keresztül a sérült legalább 2-szer vesz levegőt, akkor a légzése kielégítő. Biztosítani kell az ÁTJÁRHATÓ LÉGUTAKAT. ( STABIL OLDALFEKVÉS, VAGY AZ ÁLL MEGEMELÉSE) Stabil oldalfekvés nem végezhető el: § gerinc, combcsont, medencecsont törés, vagy annak gyanúja § szegycsont, bordatörés, vagy annak gyanúja § nyílt hasi sérülés Ilyenkor az áll megemelésével biztosítjuk az átjárható légutakat.
Stabil oldalfekvés pozíció (némileg eltérő pozíciók is léteznek). A stabil oldalfekvés az elsősegély egyik legfontosabb életmentő műfogása, minden alapfokú elsősegély-tanfolyam alapismerete. A reakcióképtelen beteg (Dr. Berente Ágnes, Dr. Zentay Attila) - PDF Free Download. Azért fontos, mert biztosítani lehet vele az eszméletlen sérült szabad lélegzését, hanyatt fekvő helyzetben ugyanis a nyelv hátracsúszhat, illetve a nyál, vér és hányadék is elzárhatja a légutakat. A fulladás az eszméletlen sérülteket fenyegető egyik legnagyobb veszély, ami még akkor is a sérült életébe kerülhet, ha a sérülése egyébként nem is veszélyes. A szabad lélegzés biztosítása az elsősegély nyújtójának alapvetően fontos feladata, mivel oxigénellátás nélkül percek alatt megkezdődhet az agyszövetek elhalása és beállhat a halál. Az eszméletlen embernek át kell vizsgálni a száj - és garatüregét, onnan el kell távolítani a lélegzést akadályozó anyagokat, beleértve az esetleg hátracsúszott nyelvet is, majd olyan testhelyzetet kell kialakítani a sérült számára, amelyben nem állhat be újra a légzőutak elzáródása.
- Ha szükséges, kérjünk műszaki mentést (pl. beszorult a sérült…) s érültek állapotának vizsgálata A vizsgálat célja: - meg kell állapítani, hogy a sérült él-e vagy meghalt. - meg kell állapítani, hogy a sérült eszméleténél van-e, vagy eszméletlen. - meg kell határozni a sérültek állapotát, ellátásuknak sorrendjét. (életveszélyes-súlyos-könnyű) ESZMÉLETLENSÉG VIZSGÁLATA: 1. A sérülthez lépünk, és megszólítjuk. Gyengén megrázzuk a vállát. § Ha a sérült eszméleténél van, akkor válaszol a kérdésünkre, külső ingerekre reagál, akaratlagos mozgást végez, szemét kinyitja. § Ha a sérült eszméletlen, akkor ha szólunk hozzá, nem válaszol. Külső fájdalom ingerre, a váll finom megrázására nem reagál, nincsenek akaratlagos mozgásai. Az eszméletlen sérült alvó ember benyomását kelti. Az eszméletlen állapot veszélyei: § állapota miatt nem tud menekülni (bennéghet a gépkocsiban) § eszméletlensége miatt az izmok tónustalanná válnak, a nyelv hátraeshet, a sérült megfulladhat. § szájüregbe került idegen anyag a légutakba kerülhetnek, fulladást okozhatnak § reflexek csökkennek, vagy teljesen megszűnnek – pl.
A fej felőli kézzel tartjuk az áll és a fej pozícióját, miközben a fülünket a beteg orr- és szájnyílása fölé helyezzük és a beteg mellkasa irányába nézünk A légzést ("B") három érzékszervünkkel (hármas észlelés) vizsgáljuk egy időben: - hallgatjuk a levegő kiáramlását Légzés vizsgálat - érezzük a levegő áramlását az arcbőrünkkel - nézzük a mellkas kitérését Eközben a másik kézünkkel tapintjuk a nyaki ütőeret (karotisz artéria) úgy, hogy három középső ujjbegyünket a gégére helyezzük, majd a nyak vizsgálóval ellentétes oldala felé mozdítva a gége (ún. "Ádám csutka") és a fejbiccentő izom közötti árokba tapintunk (nem nyomunk! ). Keringés vizsgálat = karotisz tapintás Értékelés: A talált vizsgálati eredményeket azonnal értékeljük! Normális légzés = legalább 2 légzés tíz másodperc alatt, mely nem görcsösen erőlködő, nem csupán hörgésnek tűnő Észlelés Következtetés - teendők Normális légzés, tapintható pulzussal: a normális légzés önmagában is kielégítő keringést feltételez, nem tapintott nyaki ütőér pulzáció (vagy bizonytalanság) esetén a légzés vizsgálatának eredményét vegyük figyelembe!
A roham ugyanis súlyos betegségek első jele is lehet. ha újabb roham jelentkezik az első után vagy még annak megszűnése előtt, ha a roham maga (nem a feltisztulás) 5 percnél tovább tart, ha a roham kapcsán sérülés keletkezett. Különösen veszélyes lehet a fejsérülés! A rohamok megfigyelése Sokat segíthetünk az epileptológusnak a megfelelő diagnózis felállításában, ha a rohamot gondosan megfigyeljük. Ennek főként akkor van jelentősége, ha még diagnosztizálatlan epilepsziáról van szó. Ilyenkor hasznos információkkal szolgálhatunk a kezelő orvos számára. A roham okozta pánik és stressz sokszor megakadályozza ebben a jelen lévőket, de ha mégis meg tudjuk őrizni nyugalmunkat, a következőkre figyeljünk: Mi a legelső tünet, majd időrendi sorrendben milyen jelenségek kapcsolódnak be? Vannak-e ún. motoros (mozgásos) tünetek, és ha igen, milyenek? Görcsös rángás jelentkezik vagy megfeszülés? Ha mindkettő, akkor milyen sorrendben? Milyen testtájékok vonódnak be a kóros mozgásokba és milyen sorrendben?