Kihirdette a március 20. és 22. Női kézilabda olimpia eredmények. közötti olimpiai selejtezőre készülő magyar női kézilabda-válogatott keretét Danyi Gábor és Elek Gábor – számolt be róla a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) hivatalos honlapja. A 19 fős keretből 16 játékost nevezhet majd a kapitánypáros a győri tornára, amelyen Oroszországgal, Szerbiával és Kazahsztánnal találkozik a nemzeti csapatunk. Háfra Noémi ezúttal is ott van a keretben (Fotó: Kovács Anikó) A 28 fős bő keretben helyet kapott, ám ezúttal a keretszűkítés áldozata lett Szikora Melinda (Siófok), Grosch Vivien (Dunaújváros), Kovács Anett (Békéscsaba), Kovács Anna (DVSC), Tomori Zsuzsanna (Siófok), Vámos Petra (DVSC), Kisfaludy Anett (Érd), Fodor Csenge (Győri ETO) és Puhalák Szidónia (Győri ETO). Nagy fejtörést okozott a jó formája – Danyi Gábor a keretből kimaradó Szikora Melindáról Az már a keretszűkítés előtt kiderült, hogy Tomori Zsuzsanna nem lehet ott a győri tornán, mivel kiújult egy korábbi belszervi problémája, emiatt várhatóan hat-nyolc hétig nem játszhat.
A szűkített keretbe a Ferencváros 9, az Érd 4, a Győri ETO és a Vác 2-2, a DVSC és az MTK pedig 1-1 játékost ad. Az olimpiai selejtezőre 16 játékost nevezhet a kapitánypáros, ám a torna folyamán három cserére lesz lehetőség a keretben. A négyes torna első két helyezettje lehet ott a tokiói olimpián. A válogatott március 10-én kezdi meg a felkészülést.
A magyar rövid pályás férfi gyorskorcsolyaváltó a B-döntőben állt rajthoz a pekingi téli olimpián és meg is nyerte a futamát, amivel a hatodik helyen zárt. Jászapáti Petrát az elődöntőben, Kónya Zsófiát a negyeddöntőben zárták ki 1500 méteren. FÉRFI 5000 MÉTERES VÁLTÓ, B-DÖNTŐ Liu Shaolin Sándor: Igazából hetedikek szerettünk volna lenni, bocs, srácok Nógrádi Bence nehezen dolgozta fel az elődöntőt Címvédő férfiváltónk a B-döntőben lépett jégre Hollandiával és Japánnal együtt, a tét legalább a 6. hely volt. Női kézilabda olimpiai selejtező győr. A csapat Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Krueger John-Henry, Nógrádi Bence, azaz az elődöntőhöz képest változatlan összeállításban indult. A rajt után a mieink a második helyre álltak be a hollandok mögé. 12 kör után csúsztak vissza a harmadik helyre, féltávnál aztán a japánok az élre mentek. 17 kör volt hátra, amikor elmentünk a hollandok mellett, majd négy körrel később Liu Shaolin Sándor a vezetést is megszerezte. 10 körrel a vége előtt a hollandok robbantottak, és sajnos meg is léptek, de a végén körről körre csökkent a különbség, az utolsó kanyarban pedig Liu Shaolin Sándor könnyedén ment el a hollandok befutóembere mellett, így sikerült megnyerni a futamot (6:39.
Nándorfehérvárt I. Szulejmán szultán 1521 augusztus 29-én elfoglalta, amivel túlzás nélkül állíthatjuk: végzetes sebet ütött az ország testén. Szabaddá vált az út az ország szívébe, a Duna mentén a következő, bástyákkal, kőfallal megerősített, az ellenségnek ellenállni tudó vár Buda volt, az ország szíve és fővárosa. 1526. 1541 augusztus 29 online. augusztus 29. Mintha csak az évfordulóra lett volna időzítve, öt évvel később, 1526 augusztus 29-én a Magyar Királyság hadereje megsemmisítő vereséget szenvedett a töröktől. A csapást az tette igazán súlyossá, hogy a harcmezőn maradt az ország színe java, a király mellett a világi és egyházi vezetők többsége. Mohácsot szokták ékes példaként felhozni, hogy a magyar bármikor gondolkodás nélkül meghal a hazájáért, de élni érte, "összefogni" nem tud… Egyébként nem volt az olyan sima győzelem az oszmánnak, a királyi lovasok egy szilaj rohammal megközelítették a Szulejmánt, és kishíján levágták a török szultánt. Ez ugye a másik, amiben jók vagyunk, a sok ha és majdnem, de valamibe mégiscsak kkell kapaszkodni.
Négyszázhetven éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát, a Magyar Királyság...
2021. augusztus 29. 12:59 MTI 480 éve, 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalta el a török Buda várát. A Magyar Királyság fővárosa majdnem másfél évszázadig maradt kezükön, a Szent Liga seregeinek csak 1686-ban sikerült visszafoglalniuk. A csel mozzanata: amíg Szulejmán magához hívatta a magyar elöljárókat, seregével elfoglalta Budát (1541) Az 1526. augusztus 29-én a török ellen vívott mohácsi csatában elbukott a középkori magyar állam. II. 1541. augusztus 29-én – a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel – foglalták el a törökök Buda várát – Budaörsi Infó. Lajos király menekülés közben vesztette életét, a csatamezőn holtan maradt hét főpap, a főispánok többsége és a magyar főnemesség színe-java. Nagy Szulejmán szultán szeptember 11-én vonult be a védtelenül maradt Buda várába, és falai között ülte meg a legnagyobb iszlám ünnepet, a kurban bajramot (Áldozati ünnepet). Ezután kevéssé ünnepi napok következtek, Budát és Pestet is kifosztották, majd felgyújtották, a két város három napig égett. A törökök szeptember végén hazaindultak, és a kortársak nagy meglepetésére helyőrséget nem hagytak hátra.
Mindkét királyválasztás és koronázás teljesen törvényes volt, a részletekbe most nem megyünk bele, itt írtunk róla részletesen. 1527 végén tehát két legitim magyar király állt egymással szemben, harcban egymással a hatalomért, az ország két részre szakadt, belháborúba süllyedt. János király, a törökellenes harcok egykori vezéralakja ezért az oszmánok támogatását kérte, 1528 márciusában a szultán vazallusává vált. Szulejmán boldogan sietett védence megsegítésére, 1529-ben Bécset is ostrom alá vette, majd ugyanezt megismételte 1532-ben is – Ferdinánd visszaszorult a nyugati országrészbe. Kényelmes helyzet volt Szulejmán számára, Szapolyai jóvoltából megspórolhatta a megszállás borsos költségeit, miközben biztosította a Duna mentén vezető hadi utat csaknem az osztrák tartományokig. 1541 augusztus 29 2019. Osztrák ostromgyűrű Csakhogy keresztény szempontból sehogy sem volt ez jó, Ferdinánd és Szapolyai 1538-ban, a Váradi egyezményben titokban meg is állapodott: amennyiben az akkor már 51 esztendős, gyermektelen János király fiú örökös nélkül meghal, az ország a Habsburg uralkodó kezén egyesül.