Egyéni vállalkozóknak, adószámos magánszemélyeknek, őstermelőknek a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint kell megjelölniük. E jegyzéket a 36/2011. (XII. 23. ) KIM rendelet tartalmazza - előfizetőink letölthetik az Önadózó Extrák menűből. a) az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. hatálya alá tartozó, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozókat; b) az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, az alábbi tevékenységet folytatókat: ba) a magán-állatorvosi tevékenység, bb) az egyéni ügyvédi tevékenység, bc) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység, bd) az egyéni közjegyzői tevékenység, be) az önálló bírósági végrehajtói tevékenység. c) az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
2012. január 1-től a szakmakód jegyzéket felváltotta az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) és a nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozókon kívül a magán-állatorvosi, az egyéni ügyvédi, az egyéni szabadalmi ügyvivői, az egyéni közjegyzői és az önálló bírói végrehajtói tevékenységet folytatók a tevékenységük besorolása e jegyzék szerint történik. Az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyek, az adószám kiváltására kötelezett magánszemély, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemély tevékenységét szintén az ÖVTJ szerint kell meghatározni. A jegyzék hatályba lépésének időpontjában nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók főtevékenysége besorolásának módosítását az új vagy módosított jegyzék alapján a KSH végzi el. A módosított adatokat, valamint a régi és az új vagy módosított jegyzék közötti teljes és az egy az egyhez fordítókulcsokat a KSH átadja az önálló vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek.. A jegyzék ide kattintva tölthető le.. Hasznos információ?
Példák: Kárpát-medencénk Alföldje (1. ) meleg mérsékelt övi, (2. ) kontinentális, (3. ) félszáraz éghajlatú. A Kamerun-hegység éghajlata (1. ) egyenlítői, (2. ) óceáni, (3. ) nedves, (4. ) hegyvidéki. A kelet-szibériai Timir Atakh Tas városában az éghajlat (1. Mi az éghajlat. ) sarkköri, (2. ) szélsőségesen kontinentális, (3. ) félnedves. Műholdas kép [ szerkesztés] A NASA havonkénti felvétele (bal felső sarok) a 2004-es évről Kapcsolódó cikkek [ szerkesztés] Éghajlati övezetek Globális klímaváltozás Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Behringer, 2007: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Második magyar kiadás Corvina Kiadó, Budapest, 2017. ICBN 978 963 13 6430 9 343 old. Péczely, 1979: Péczely György: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest. 336 old.
Az időjárás Az időjárás: a levegő fizikai állapotának változása egy meghatározott helyen rövid idő (néhány nap vagy óra) alatt. Az időjárási elemek változása miatt szüntelenül változik a levegő fizikai állapota. Időjárási elemek: napsugárzás, hőmérséklet, vízgőztartalom, felhőzet, csapadék, légnyomás, szél. Az éghajlat Az éghajlat: meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere. Az időjárás változásának szabályszerűsége. Az időjárási elemek egyben éghajlati elemek is. Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők Az éghajlatot 3 tényező alakítja ki: napsugárzás, földfelszín, uralkodó szél és tengeráramlás. 1. A napsugárzás a legfontosabb éghajlati tényező 2. A földfelszín módosítja a napsugárzás hatását 3. Bencsik: Legyünk mi az agrár-startup nemzet! - Agroinform.hu. Az uralkodó szelek és tengeráramlások más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását A napsugárzás szerinti vagy szoláris övbeosztás 1. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a keringő Földre, a Ráktérítővel és a Baktérítővel a legtöbb hősugárzásban részesülő forró vagy trópusi övezet határai jelölhetők ki.
Okostankönyv
További olvasmány: Az időjárás különbsége és