A torrentezésben egyébként is nagy változás jöhet: másképp lehet majd letölteni, illetve lehet, hogy letölteni sem kell majd a torrenteket. Erről itt olvashat. Ha értesülni szeretne a döntésről és következményeiről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ez azt jelzi, hogy az oldal működik, és valószínűleg csak az internetszolgáltatók blokkolják elérését. Állítson be VPN-t! Kövesse az alábbi lépéseket, ha szeretné feloldani a The Pirate Bay blokkolását! Vichy alapozó Nagy tüzép sárospatak nyitvatartás lyrics Napi friss hirek Zenélő minion
Nem tudom, hogy egyedül vagyok-e a véleményemmel, de én személy szerint nagyon nem szeretem. Csodás, hogy van egy magyar oldal, ahol kb. az összes film fent van magyarul, de: Mire jó a seedkötelezettség? ThePirateBay-en nincs seedkötelezettség, mégis rendesen működik, mikor TPB-ről töltök valamit, szinte mindig 1. Index - Tech - Lelőtték a Pirate Bayt. 0 fölé töltöm vissza, és örömmel teszem, ncore-on viszont idegesít a kötelezettség, és emiatt a legtöbbször amilyen hamar csak tudom, törlöm is a torrentet a kliensből. Meghívós rendszer: felesleges. TPB is tökéletesen működik, KAT is tökéletesen működött, felesleges így túlbonyolítani az egész rendszert meghívókkal. Túlszabályozottság: én töltöttem ncore-ra és tudom jól, hogy mi mindenre kell figyelni, alapból, még talán nem is ezzel van a legnagyobb probléma, hanem azzal, hogy pl. egy filmet már fel se tölthetsz XVid-ben mondjuk és értem én, hogy elavult, de nem mindenkinek van médiaboxja, amivel le tudna játszani MKV-t. De eleve, felesleges ez a szabályozottság, akárcsak a szabad piacon, itt is érvényesülne a jobb győzelmének az elve, mint ahogy érvényesül a TPB-n és érvényesült a KAT-on.
Az utcanév nem vész el, csak átalakul sorozatunk újabb tagja a Rózsa utca története. Ahogy Budapest fénykorában illett, ezt is egy vendéglátóhelyről nevezték el először Három Rózsa utcának (Drei Rosen Gasse). Jó volt ez így majd 100 évig, amikor is úgy döntöttek, hogy kicsit munkásmozgalmasítják így lett '45 után Rózsa Ferenc utca, az ellenállásban létező kommunista mozgalom tagja, és az illegális Szabad Nép szerkesztője, akiről majd egy tucat közterületet és és egy sajtómunkásoknak szóló díjat is elneveztek. Később ezeket notóriusan vissza- és átnevezték, amikor már nem csengett jól az ellenálló kommunista neve, így radírozták le sorra a Ferenc neveket az utcatáblákról, de Istvántelken még ennél is tovább szaladtak, így születhetett meg a Rozs utca. A képen a szerkesztő emlékére készült emlékkút látható a Rózsa utca mellett található Szenes Hanna tér en. A tér névadójának története még kalandosabb, hisz Hanna egy zsidó származású, magyar költőnő volt, aki országunkból menekülve Palesztinában csatlakozott a brit hadsereghez, majd ejtőernyősként tért vissza Jugoszláviába, hogy a határon átjutva segítse meg a deportálás küszöbén álló magyar zsidóságot.
Szenes Hanna az utolsó percig írta naplóját és verseit. Egyik utolsó bejegyzése: " Úgy szeretem a melegen sütő napfényt. " Szenes Hanna életének talán legfrappánsabb összefoglalása egyik verse, amelyet Izraelben, mint népdalt énekelnek ma is: "Boldog a gyufa, amely elégve szítja a lángot Boldog a láng, amely szíveknek mélyén lobog Boldog a szív, amely becsülettel múlt ki a világból Boldog a gyufa, amely elégve szítja a lángot. " Meghalni Meghalni… ifjan… Nem. Nem akartam. Szerettem a dalt, és a fényt, A melengető napot, két csillogó szempárt. Háborút, romlást, nem akartam én, Nem, nem akartam. De ha sorsom, hogy éljek máma Pusztuláskor, vérontásban Hát Istennek legyen hála, Hogy megadatott itten élnem És meghalnom érted hazám, földem. ( Nahalal, 1941. V. 5. )
Címlap Arcok Itt a legújabb Kolodko-miniszobor: Szenes Hanna a Szenes Hanna parkban Nőnap alkalmából került Szenes Hanna miniszobra felavatásra. A Hosszúlépés-járunk még tavaly határozta el, hogy tesz azért, legyenek női szobrok is Budapesten. Mint akkor, a Wonder Woman programjuk missziójában írták, Budapesten közel 1200 szobor van fővárosi területen, ezek közül mindössze 35 ábrázol olyan nőket "neve is van", azaz hős és példakép, nem pedig meztelen dekorációs elem. Ennél még állatszoborból is több van! Ezen szeretnének változtatni, és így került az idei nőnap alkalmából a Szenes Hanna park kerítésére Kolodko Mihály miniszobra. Szenes Hanna 1921-ben született, asszimilálódott zsidó családban. 1939-ben érettségi után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is költő lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását - de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták.
Ő időben elmenekült a készülő borzalom elől, s 1944-ben brit ejtőernyősként tért vissza, hogy sorstársain segítsen. Hamar elfogták, majd kivégezték. Az ő padja, az ő helye abban a magyar világban, melyben született, egyszer s mindenkorra megürült. A holokauszt borzalma lyukat ütött a magyar világon, hiányt okozott a magyar kultúrában, a tudományban, a magyar gazdaságban, a magyar összetartozásban. Hiány ez azóta is. Veszteség. Milyen borzongató együtt hallani ezeket a neveket: Nemes Nagy Ágnes, Áprily Lajos, Ravasz Boriska és Szenes Hanna – egyszerre tanítottak, tanultak abban az iskolában. De nem maradhattak együtt azon a Magyarországon. És ez arra figyelmeztet bennünket, hogy van, amikor egyszer csak fölrobban valami, a gyűlölet katlanjából kiömlik a mérgező anyag, szétterjed, és az a világ, amely korábban együtt volt, nem tud többé együtt lenni. Hány verset vitt magával a tömegsírba Radnóti Miklós? Hány magyar sportsikertől estünk el, mert Petschauer Attila nem élhette végig azt az életet, amit a jó Teremtő neki szánt?