Az EU oktatás digitalizációjával foglalkozó szakértői munkacsoportjának tagjaként az előadó utalt arra is, hogy az Unióban folyamatban van a digitális kompetencia keretrendszer fejlesztése a pedagógusok számára, illetve hogy az Európai Bizottság a vállalkozói kompetenciák keretrendszerére vonatkozóan is elkészítette a javaslatát. Dr. Főző Attila, az IVSz oktatási szakértője ismertette az EUCodeWeek 2017. program részleteit (Az európai programozás hete, melynek hazai koordinátori feladatait idén is az IVSZ látta el), és bemutatta az Alba Innovár Digitális Élményközpontot (). Modern eszközök a pedagógiában: Digitális kompetencia. Horváth Ádám az esemény záró előadásában elmondta, hogy a digitális kompetenciák megszerzése napjainkban kötelező követelménnyé válik, amelynek tartalmi elemei az új Nemzeti alaptantervben is megjelennek majd. Jelenleg zajlik az Alaptanterv új szakmai koncepciójának kidolgozása, amelynek eredményeképp a legfőbb tartalmi szabályozó dokumentum várhatóan jövő tavaszra készül el, és 2019-től lép hatályba, a teljes – felmenő rendszerben történő – bevezetés pedig 5-6 évet vesz igénybe.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2020 az erős magyar közösségek éve programhoz kapcsolódóan "A legaktívabb külhoni magyar közösség" különdíjat hirdet a Digitális Témahét programjában azon külhoni magyar intézmény támogatására, amely a Digitális Témahét során az iskolában tanuló magyar diákok számának arányában dokumentálhatóan (fotó, videó, jelenléti ív) a legtöbb családot vonja be a programokba. A pályázó intézmények közül három iskola részesül a Nemzetpolitikai Államtitkárság különdíjában. A különdíj egy tanulást segítő csomag, melynek elemei: BBC Micro:bit Club csomag, amely 10 db programozható mikrokontrollert tartalmaz, 200. 000 Ft támogatás digitális taneszköz vásárlásához. Az Országos kompetenciamérés eredményei. Az elbírálás feltételei A pályázó intézmény regisztrált a oldalon. A pályázatot benyújtó intézmény Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban vagy Muravidéken működik és rendelkezik magyar nevelési nyelvű osztályokkal. A megvalósított projekt fotókkal gazdagított beszámolója megjelenik az iskola honlapján vagy más publikus felületen.
Pragmatika és nyelvoktatás chevron_right 8. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 3. – kontrasztív retorika 8. Szövegszerkezetek különféle nyelvekben 8. A szövegalkotás néhány szempontja chevron_right 9. Nonverbális kommunikáció chevron_right 9. Hangok 9. Hangszín és hanglejtés 9. Hangerő 9. Töltelékhangok chevron_right 9. Testbeszéd 9. Testtartás és mozgás 9. Arckifejezések 9. Szemkontaktus 9. Gesztusok és érintés chevron_right 9. Tárgyak és jelek 9. Öltözködés és személyes tárgyak 9. Szaktudás, műveltség, kompetencia | vasutasmagazin.hu. Közhasználati tárgyak 9. Jelek 9. Íráskép chevron_right 9. Környezet és kontextus 9. Tér- és távolságkezelés 9. Időkezelés 9. Interakciós viselkedés chevron_right 10. Interkulturális kommunikáció 10. Az interkulturális kommunikatív kompetencia chevron_right 10. Az interkulturális kommunikatív kompetencia elemei 10. Attitűdök 10. Ismeretek és megértés 10. Készségek 10. Cselekvések chevron_right 10. Az interkulturális beszélő képzése 10. Tanítható és tanítandó készségek és attitűdök chevron_right 11.
Mi az, ami több mint egy átlagos tudás? Miért is keres, kutat és feltalál valaki? Miben különböztethető meg az átlagos tudás a kiemelkedőtől? Valójában milyen tudásra van szükség napjainkban? Ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ ebben az írásban. Amikor régi idők egy-egy híres tudósáról olvasunk, elmélkedhetünk arról, mivel is emelkedett ki az átlagemberek közül. Talán azzal, hogy a korában rendelkezésére álló információk közül sokat birtokolt, illetve mindent megtett annak érdekében, hogy gyarapítsa az általa művelt tudomány vagy művészeti ág értékeit. Gondoljunk csak Leonardóra, aki festőként, szobrászként, mérnökként és anatómusként is beírta magát a művészet- és tudománytörténetbe, de biztosan találnánk még más, hozzá hasonló polihisztort. El lehet játszani a kérdéssel, mekkora volt az az ismeretanyag, ami Leonardo rendelkezésére állt, és mekkora tudásra van szüksége a boldoguláshoz egy mai átlagembernek? Gondoljuk csak végig, mit is jelent a tudás? Miből áll össze ez a fogalom?
04 Szőke-Milinte Enikő (2010): Kommunikációs gyakorlatok, tréningek, elvi – módszertani kérdések. URL:, Utolsó letöltés: 2013. 08. 01. Vass Vilmos (2008): A kompetencia alapú fejlesztés elmélete és gyakorlata. Celldömök, Apáczai Kiadó. Vass Vilmos 2006. A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Demeter Kinga (szerk. ) A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet. Budapest. 139–161.
Successfully reported this slideshow. Kommunikációs és kommunikatív kompetencia Diagnostician of Learning Disabilities;English teacher 1. A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA ELEMEI Készítette: Czenner Júlia ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Szak: Andragógia (levelező) Kurzus: Kommunikációelmélet Oktató: Kovács Zsuzsanna Dátum: 2016. 12. 04. 2. KOMMUNIKÁCIÓS VS. KOMMUNIKATÍV • kommunikációs és a kommunikatív alakváltozatokat gyakran egymás szinonimájaként használják, • a kommunikáció: a kommunikációs folyamatot jelenti • a kommunikatív terminus: cselekvések, aktusok megnevezésére választották ki; Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció ( az ember nem magában); A verbális kommunikáció beszédaktus, a kommunikatív jelző a beszédaktussal forrt össze. A kommunikáció(s) terminus tágabb jelentéskörébe beleférnek az úgynevezett informatív (nem szándékolt) jelenségek is; a kommunikatív aktusok (szándékolt jelenségek) szigorú értelemben véve azonban mindig tudatosak (Pete 2009) 3.
A kiemelt kompetenciaterületek közötti eligazodást segíti az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakértőinek tanulmánya. Mindannyian a kompetenciáink használatára támaszkodva éljük mindennapjainkat, ezek fejlesztése és mozgósítása által tanulunk, dolgozunk, válunk a társadalom aktív tagjaivá. A kompetencia olyan ismereteket és tudást, képességeket és készségeket, attitűdöket és értékeket foglal magában, amelyek a személyt képessé teszik egy adott feladat eredményes elvégzésére. A tanuló szemszögéből vizsgálva a kompetenciák elemei együttesen, egymással kölcsönhatásban érvényesülnek, és kulcsszerepet töltenek be bármely tudományterület vagy tevékenységforma tanulásában. Az Oktatás 2030 kiadványa nem csak az alapkompetenciákkal, a tanulási és kommunikációs kompetenciákkal ismertetik meg az érdeklődőt, hanem a gondolkodáséval, valamint a digitális, személyes és társas, a kreatív alkotáshoz, az önkifejezéshez és a kulturális tudatossághoz szükséges kompetenciákkal is. A tanulók későbbi sikeressége szempontjából kulcsfontosságú munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák körére is kitér a kötet.
Kapcsolódó cikkek: Káli medence, Balaton Bakony Mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Gazdag élővilággal és nyersanyagkészletekkel rendelkezik. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m). Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében fekszik. Kapcsolódó cikkek: Minden, ami a Bakony Vértes A 314 km2 területű Vértes egy 30 km x 15 km-es karszt hegység. Mtsz.org - Somogy Megyei Természetbarát Szövetség. A Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó mellett. A Vértes hegység körül alakult ki az azonos nevű tájegység, ami a 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába. Kapcsolódó cikkek: Gánt bauxitbánya Velencei-hegység A mindössze 80 km2 területű Velence-hegység kis területe ellenére igazán különleges, hiszen, Magyarországon egyedül itt találunk ingóköveket. Az ingókövek közül érdemes kiemelni az Oroszlán-kő szikláit, a Pandúr-kőt, a Meleg-hegyet, valamint a Sukoró fölötti Csöntér-hegy alakzatait.
Dunántúli középhegység részei Keszthelyi-hegység A Keszthelyi-fennsík a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. Területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből áll. A vidék barlangokban gazdag. A Keszthelyi-fennsík a Balaton-felvidéki borvidék és a Zalai borvidékhez tartozik. Klímája épp ezért változatos. Tapolcai-medence A Tapolcai-medence a Dunántúli-középhegység délnyugati részén fekszik. A Balaton-felvidék, a Keszthelyi-fennsík, a Káli-medence és a Déli Bakony határolja. Leghíresebb látnivalói az itt található tanúhegyek. Kapcsolódó cikkek: Szigligeti vár és a Szent György hegy Balaton-felvidék A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódik. A Bakony és a Keszthelyi-fennsík között találjuk. Érdekessége, hogy az egész terület egyenetlen, 150–200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík. Legmagasabb pontja a 440 méteres Som-hegy.
Legmagasabb pontja a 352 méter magas Meleg-hegy. A terület barlangokban gazdag, vízállománya szegény - csupán néhány forrást találunk. Érdemes még kiemelni gomba állományát, ami szintén egyedinek számít az egész országban. Gerecse A 850 km2 területű Gerecse átlagmagassága 400 méter. Legmagasabb csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse. A vidék mészkőből épült fel, és barlangokban gazdag. Napjainkban 322 ismer és feltárt barlnag található. Budai-hegység A 201 km2 területű hegység legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, amely 559 méter magas. Több hegye is a főváros budai kerületeiben találhatóak (I, II, III, XII). Ezeket a részeket Budai-hegyeknak is hívják. A Budai-hegységben sok barlang van, az idegenforgalmi célból kiépített Budai Vár-barlangon, Szemlő-hegyi-barlangon és Pál-völgyi-barlangrendszeren kívül még körülbelül 200 barlang van számon tartva. Kapcsolódó cikkek: Erzsébet kilátó (János hegy) és a Sorrento sziklák Budaörsön Pilis A Pilist pata völgyek válazstjákk el a Visegrádi-hegységtől. A röghegység Budapest és Esztergom között terül el.