Az egyetlen, ami nem osztotta meg a város közösségét, hanem összekovácsolta, s a legszélesebb körben váltotta ki a város szimpátiáját. A polgármester a Mosonmagyaróvár és Térsége Társulás elnökeként is kifejezte tiszteletét. Elmondta, hogy Mosonmagyaróvár város önkormányzata évente 50 millió forinttal segítette az intézmény létrejöttét, de ugyanilyen arányban a térségi települések is támogatták a kezdeményezést. Az ünnepélyes köszöntők sorát dr. Bodnár Mária onkológus főorvos asszony, alapító, a hospice ellátás vezetője, a mosonmagyaróvári hospice ház megálmodója zárta. A doktornő röviden összefoglalta az 2009 óta folyó otthoni betegellátás munkáit a mai megnyitóig bezárólag. A mai megvalósult álom a jó szándék gyümölcse. Hatszázezer a hospice házhoz | Mosonvármegye online. Voltak hullámvölgyek, de mindig voltak segítségek is. A hospice ház végstádiumban lévő daganatos betegek lelki és testi segítését szolgálja. Az életünknek ez az a fázisa, amikor erre a segítségre igazán szükség van nemcsak a betegeknek, hanem a hozzátartozóknak is. A napi események egyre inkább éreztették azt, hogy nagy szükség van fekvő ellátásra.
2020. június 26-án hosszú-hosszú évek fáradságos munkájának eredményeként a mosonmagyaróvári hospice ház végre megnyitotta kapuit. Az esemény nagyon sokat jelent a térség számára, hiszen több közös összefogás mentén valósultak meg azok a tervek, melyek a végstádiumban lévő daganatos betegek szakszerű ápolását, ellátását segítik bennfekvési lehetőséggel. "Megfelelő erő, kitartás, kérlelhetetlenség és a szeretet ereje látható ma e falak között, s ez garanciát is ad arra is, hogy mindez a továbbiakban is működni tudjon. " – mondta dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője köszöntő beszédében. Elsőnek lenni, elöl menni, nagyon nehéz, de van benne az a szép, hogy teremt és alkot. Társadalmi elvárás és igény, hogy ilyen intézmények megalakuljanak és működjenek. Nagy feladat vállalni a kockázatot és folyamatosan menni előre. dr. Bodnár Mária egy olyan elhivatott alappillér ma itt, aki legelöl ment és a legtöbbet küzdött karöltve nagyon sok jó emberrel együtt, valóban olyan egységet, erőt teremtett a városban és a térségben, amelyre méltán lehetnek büszkék.
Így született meg bennük a döntés arról, hogy a ház visszakapja az eredeti funkcióját, s betegek ellátására szolgál majd. 2014-től minden egyházközségi bált jótékonysági céllal hirdettek meg. Bodó Zoltán atya büszkén mesélte, hogy a rendezvényekkel kapcsolatos összes költség kifizetése után általában még mintegy másfélmillió forintnyi bevételük marad, amit az egyházközség céljaira fordíthatnak. Így jöhetett létre a Hospice – Segítő Kéz Alapítvány. A közösségi ház korábban kihasználatlan épületszárnyának átalakításához és felújításához mintegy 45 millió forintnyi összegre lett volna szükség, ám ténylegesen csak 15 millió forintba került. Köszönhető ez az adományoknak, és annak, hogy számos vállalkozó csupán az anyagköltséget vagy esetleg még azt sem kérte el az építkezés során, sokan ingyen dolgoztak a ház kialakításán. Bodnár Máriával beszélgetve megtudtam, hogy munkatársaival immár tizedik éve végzik a betegek otthoni hospice-ellátását. Hozzátette, a hospice fogalma és az ellátás tehát nem ismeretlen a környéken lakók számára.
az az angol telepek függetlenségének okait főként gazdasági okok voltak, amelyek a kereskedelemhez, a tranzakciókhoz és a piac központosításához kapcsolódtak. Ehhez hozzáadódik a felvilágosodás befolyása vagy a politikai függetlenség kezdeti vágya. 13 angol gyarmat neve. A 13 angol kolónia az Észak-Amerika keleti partján elhelyezkedő telepek csoportja volt, amely az angol koronával való ellentmondások miatt elősegítette a függetlenségi mozgalmat. Ez az amerikai forradalomhoz vezetett, amelyben a telepek autonóm tartományok szövetségeként működtek, az Egyesült Államokat alkotva. Végül 1776-ban önállónak nyilvánították magukat. Ezek a kolóniák magukban foglalják az amerikai keleti partvidék meglévő államait, mint például New York, Grúzia, Észak- és Dél-Karolina, Virgina, New Hampshire, Pennsylvania, Massachusetts, Delaware, Rhode Island, Maryland, Connecticut és New Jersey.. Az ezek által támogatott függetlenségi mozgalomban a kolóniák, George Washington, Benjamin Franklin és Thomas Jefferson nevei is részt vettek.
Az ütközet fordulópontot jelentett a háború menetében, a diadal után a franciák nyíltan szövetséget kötöttek a gyarmatokkal. A háborúba egy évvel később az amerikaiak oldalán Spanyolország is belépett, a konfliktus így a Karib-tengerre is kiterjedt. A francia flotta 1781-ben a Chesapeake-öbölnél vereséget mért a brit hajókra, ezután a Yorktownba szorult utolsó nagyobb brit hadsereg is megadta magát: Charles Cornwallis tábornok 1781. október 19-én letette a fegyvert az amerikai és francia csapatok előtt. A háború ezzel véget ért, a békekötésre 1783-ban került sor. Ebben Nagy-Britannia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét (a százéves háború óta ez volt az első nagyobb angol katonai kudarc), az új állam első elnöke George Washington lett. Anglia és amerikai gyarmata. Nagy-Britannia azonban még egy évszázadig a világ vezető hatalma maradt, s az angol vereségért oly sokat tevő francia kormány azért sem örülhetett teljes szívvel, mert a háború kiürítette az államkincstárat. A bevételek pótlására megtekert adóprés aztán egyenesen vezetett az ancien régime pusztulását jelentő forradalom kitöréséhez.
Az Államok fokozatosan tovább terjeszkedett, némely terület önként csatlakozott (Texas – 1845), némelyiket Anglia engedte át (Oregon – 1846), másokat pedig megvásároltak (Luisana – 1803, Alaszka – 1867). A századfordulóra érte el a Csendes-óceán partvidékét. Jelentõs bevándorlás indult meg a kontinensre. Az USA születése és alkotmánya - erettsegik.hu. Amerika támogatta (már 1820-tól) a latin-amerikai függetlenségi háborúkat (Monroe doktrína). De a nagy tõkebefektetéseknek köszönhetõen szinte egész Latin-Amerika az Államok függvényévé vált. Az amerikai-spanyol háborúban (1898) annektálta Puerto Ricót, Kuba és a Fülöp-szigetek pedig látszatfüggetlenséget kapott. 1901-ben megépítette a Panama-csatornát. Az Amerikai Egyesült Államok a világpolitika fontos tényezőjévé vált.
A háború után a legégetőbb kérdés a 13 gyarmat viszonyának rendezése volt. A vezetők az államszövetség mellett döntöttek, az USA első elnöke George Washington lett. Az új alkotmány Benjamin Franklin és Thomas Jefferson vezérletével készült el, a felvilágosodás szellemében. 1787-ben készült el, a ma legrégebben életben lévő alkotmány (néhány kiegészítéssel). Azóta 27 kiegészítést ért meg, a legfőbb hozzáadás a Jogok Törvénye (1791) volt, amely az alapvető emberi jogokat fektette le. Az USA alkotmánya demokratikus államtípusú, köztársaság államformájú államot határoz meg. A demokrácia ókori eredetű (Athén), legfőbb jellemzői: jogállamiság: az állam is alá van rendelve az emberi jogoknak; legfőbb kritériuma, hogy a hatalommal felruházott emberek (miniszterek, köztársasági elnök, miniszterelnök, elnök, stb. )