Mi az az MKKR? A Magyar Képesítési Keretrendszer Magyarország nemzeti képesítési keretrendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig. A nyolcszintű rendszer megmutatja, hogy mit tud, illetve mit lesz képes elvégezni egy bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosa, továbbá milyen attitűdökkel rendelkezik, mekkora önállósággal és felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Az MKKR hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében, a munkaadókat pedig a hatékony munkaerő-toborzásban támogatja. A magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak szintjük meghatározásával és tanulási eredményeken alapuló megközelítésével, leírásával. Mutass többet... Mire jó az MKKR? Összefoglalja a különféle végzettségek tartalmát, és egyértelműen meghatározza a magyar képesítések rendszerében betöltött helyüket, így megkönnyítve a munkaerőpiaci tájékozódást. Rendszere felöleli a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, ezáltal átláthatóvá teszi, hogy a képesítések hogyan támogatják az egyéni és szervezeti karrierépítést.
Ez a holisztikus megközelítés egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák, illetve szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. Ennek egyik lehetséges eleme a hazai képesítéseket az uniós környezetben elhelyező képesítési keretrendszer – a Magyar Képesítési Keretrendszer – kidolgozása és bevezetésének megvalósítása. Magyarország kezdettől fogva hivatalosan támogatta az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) létrehozását és deklarálta az ahhoz történő csatlakozási szándékát. A csatlakozás feltételeinek megteremtése azonban megköveteli egy, az EKKR-rel kompatibilis hazai képesítési keretrendszer megteremtését. Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer kapcsolata Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR, EQF) Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illesztő eszközként (metakeretként) szolgál.
Slides: 17 Download presentation KONFERENCIA A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐL A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából Sándorné dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora Budapest, 2013. június 27. A legfontosabb kérdések Mit? Hol? Miért? Hogyan? 2021. 05. 18. 2 A képesítési keretrendszer alkalmazása a felsőoktatásban A felsőoktatási sajátosságok: • szabályozás és stabilitás • szabályozás és rugalmasság Igények: • minőség • átjárhatóság • összemérhetőség • oktatói szabadság 2021. 3 A középkori egyetemek hagyományai A középkor első egyetemei (Bologna, Párizs, Krakkó, Pécs) nemzetközi egyetemek voltak, jelentős hallgatói mobilitással (Padovában pl. összesen 22 országból volt hallgató). Széleskörű hallgatói és oktatói önigazgatás volt a jellemző. Rugalmas és demokratikus vezetéssel rendelkeztek: egy-két éves vezetői megbízás, amelyet akár hallgatók is betölthettek. Nem voltak nagy "hatalmi távolságok" oktatók és hallgatók között.
2012-ben az összes felhasznált energia mintegy 43TWh volt, ennek csak 84%-át fedezték a magyar erőművek. A magyar erőmű rendszer által szolgáltatott elektromos energia forrása a következők szerint oszlik meg: Atomerőmű - 36% Földgáz - 28% Lignit - 12% Megújuló - 5% Szén - 2% Olaj - 1% A teljes hazai erőmű kapacitás előírt biztonsági tartaléka mintegy 1400 MW, ténylegesen ennél általában másfél-kétszer ennyi teljesítmény áll rendelkezésre. A paksi atomerőművet műszakilag csak korlátozottan lehet szabályozni, másrészt ez a legolcsóbb energiaforrás, ezért teljesítménye gyakorlatilag változatlan. Kötelező villamossági felülvizsgálat a lakásában, nyaralójában és a munkahelyén? | ecovis.hu. A gőzerőművek teljesítménye változtatható, de csak viszonylag lassan, a legdrágább üzemük a csúcserőműveknek van (gázturbinás és dízelmotoros egységek), ezek azonban gyorsan indíthatók és leállíthatók. Távvezetéktartó oszlop Budapesten, Érdekesség, hogy az oszlop tetején mobiltelefon-adó panelek vannak elhelyezve Távvezetékek Győr mellett A fogyasztói terhelés napi változását a terhelési diagram szemlélteti, lefutását az évszak és az befolyásolja, hogy munka- vagy ünnepnap mérik.
Ha egy uniós ország uniós támogatású beruházással villamosítást tervez, azt csak 25 kV 50 Hz-es rendszerben támogatja az EU. Vasútvillamosítási rendszerek Európában Az 1. ábra a vasútvillamosítási rendszereket ábrázolja Európában. A térképen nincs jelölve, de a nagysebességű vonalakat Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban egyaránt 25 kV 50 Hz rendszerrel villamosították és villamosítják. 1. Fizika könyv - 1. oldal. ábra. Villamosítási rendszerek Európában Kandó Kálmán villamosítási sikerei Olaszországban A Ganz-gyár – és Kandó Kálmán – első nagy megrendelése a 106 km hosszú Valtellina vasútvonal villamosítása volt. A villamosítási munkát 1898-ban vállalták el, és 1902-ben fejezték be. 3000 V 15 Hz frekvenciájú háromfázisú – két munkavezeték + sín – áramellátási rendszert építettek ki az Alpokból lefutó Adda folyó vízenergiájának kinyerésével. A váltakozó áramú vontatás olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az olasz kormány nagyarányú további vasútvonal-villamosításokba fogott, de a hazai ipar védelmében előírta, hogy a villamos berendezéseket és járműveket Olaszországban kell gyártani.
Asset 4 Asset 1 Megújul az Észak-Dunántúl villamos hálózata Az Hungária Csoport Danube InGrid hálózatfejlesztési gigaprojektjének keretében nyert tendereket a Siemens Zrt. Öt év alatt megújul az Észak-Dunántúl és Nyugat-Szlovákia villamos elosztó hálózata. Az Európai Unió által támogatott Danube InGrid (Intelligent Grid) projekt 3 éves előkészítés után 102 millió euró finanszírozást kapott, ami az eddigi legnagyobb támogatás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz okos hálózati kategóriájában. A projektet Magyarországon az Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. valósítja meg, a beruházásban a Siemens Zrt. is az energiacég partnere lesz. A hálózatfejlesztési gigaprojektben az alállomási középfeszültségű kapcsolóberendezésekre és a körhálózati kapcsolóberendezésekre kiírt tendereken a Siemens Zrt. adta a legjobb ajánlatot, így a közel 4 millió eurós megbízás keretében a vállalat Smart Infrastructure üzletága szállíthatja a projekt keretében tervezett 13 alállomásba beépítendő NXAir M középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, valamint 100 db 8DJH körhálózati kapcsolóberendezést az számára.
A téli csúcsterhelés nagyobb a nyárinál, de az évek folyamán a különbség egyre csökken, és az elkövetkező években valószínűleg a nyári megelőzi a télit. 2011 -ben a legnagyobb nyári fogyasztást, 6212 MW-ot július 14-én a déli órákban mérték, ugyanebben az évben a téli csúcs értéke 6492 MW volt november 24-én 16:45 h-kor. A villamosenergia import a fogyasztás jelentős részét fedezi, ennek egy részét tovább exportáljuk más országok felé. Magyarország energiaellátásában a megújuló energiaforrásoknak még kis szerepe van. A szélerőművek átlagos kihasználtsága 2010-ben 23, 9%, 2011-ben 21, 3% volt, ezek gyorsan változó teljesítményét főleg az importból fedezik. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MAVIR honlap A magyar villamosenergia rendszer (VER) adatai További információk [ szerkesztés] A magyar villamosenergia-rendszer 2012. évi statisztikai adatai PDF Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Átviteli hálózat Elosztó hálózat Magyarországi erőművek listája MVM Magyar Villamos Művek Zrt.