Ez a ház nemcsak hagyományos értelemben vett múzeum, több annál. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi műveket, és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek. Így a szép Szőnyi kollekció megtekintésén kívül a látogatók beléphetnek egy már nem létező világba, megismerhetik a műhely, a műterem relikviáit, átérezhetik a hely szellemét. Abban a térben láthatják a képeket, ahol azok a legautentikusabbak, a születésük színhelyén. Források: Képzőművészet Magyarországon Magyar életrajzi lexikon. 2. Művészeti katalógus tétel: Szőnyi István festményei, Bernáth Aurél festőművész kiállítása Miskolci Galéria. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. Szőnyi István Emlékmúzeum Kép: Zebegényi dombok Szőnyi István A behavazott falu Este Szürke Duna Esernyők Kerti pad Szőnyi István Emlékmúzeum
Magyar festőművész Szombathely, 1925. szeptember 1. - Szombathely, 2018. október 7. Ridovics László (Szombathely, 1925. – 2018. október 7. ) Munkácsy-díjas magyar festőművész, egyetemi tanár. Koffán Károly szabadiskolájába járt; 1944-1951: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1949-ben egy évet a leningrádi Képzőművészeti Főiskolán töltött ösztöndíjjal. 1951-1957 között a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított. Szonyi istvan festmenyei . 1956-1959: Derkovits-ösztöndíj; 1967: Munkácsy-díj; 1973: Csendélet-pályázat, II. díj; Tájkép-pályázat, I. díj; 1975: Figurális pályázat, a Fővárosi Tanács I. díja. 1959-1967 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított díszítő festő szakon. 1954-1957 között egyik irányítója volt a Nagy Balogh János Alkotóközösségnek, 1960-1962-ben a Fiatal Művészek Stúdiója vezetőségi tagja, majd elnöke. 1957-től a Képzőművészeti Alap tanácsadó testületének tagja. A 60-as évek közepétől 1986-ig a Művészeti Alap szociális bizottságának elnöke. 1972-ben a Zsennyei Művésztelepen dolgozott.
Nyerges Pál (1914–1987) festőművész nevét – joggal – Zebegény, a Dunakanyar és Szőnyi István kapcsán szoktuk említeni. Pedig balatoni festményei is kiválóak, melyekből a napokban nyílt egy szép tárlat Alsóörsön, a Török-házban. Az eredetileg Ninausz nevet viselő és eredetileg biológia-földrajz szakos fiatal Nyerges Pál már a két háború közt elkötelezte magát a festészet mellett. Bár kezdetben építésznek készült és jó grafikusnak tűnt. Járta a pesti szabadiskolákat, csodálta Aba Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt, vendéghallgató lett a Képzőművészeti Főiskolán. Szőnyi István - Koller Galéria. A nyarakat a zebegényi természetközelség határozta meg számára, majd 1940-ben jött a festőnövendékek álma: Nagybánya és az ott születő festőbarátságok. Mesterként tekintett fel az említetteken kívül Varga N. Lajosra és Szentiványi Lajosra. Ekkor jegyezte el magát a szabadban való festéssel. A háború után gimnáziumi tanár lett, de hivatása továbbra is a festészet maradt. Műveivel ebben az időszakban a hazai kiállítótereken kívül kilépett a nemzetközi színpadra is, sikerrel.
2. köt. Budapest: Andor Győző kiadása, 1935. Patkó Károly lásd 275. p. Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. Külső hivatkozások [ szerkesztés] MÉL Patkó Károly élete, művei, Nemzetközi katalógusok VIAF: 96358017 PIM: PIM67268 ISNI: 0000 0000 7005 2800 GND: 114624195X SUDOC: 181168979 ULAN: 500092516 RKD: 62085
Díjak 1956 kiváló művész 1952 érdemes művész 1949 Kossuth-díj Műcsarnokban megnyíló Aktkiállításon Hegytetőn című képével elnyerte a kiállítás ifjúsági díját 1929 római-ösztöndíj megkapta a frissen megalakult Szinyei Merse Pál Társaság első ízben kiadott díját, a Szinyei-jutalmat Auróra Műkereskedelmi Rt. Magyar művészek rézkarckiállítása 1921 Ernst Múzeumban 1919-1920 Műcsarnok Téli tárlatán két képét mutatta be 1963 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás, kat. Szőnyi istván festmény. ). 1954 Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt., kat. ) 1935 Fränkel Szalon rendezett műveiből kiállítást harmadik gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában Ernst Múzeumban rendezte meg második gyűjteményes kiállítását Velencei Biennálé Műcsarnok, Aktkiállítás Szinyei Társaság Nemzeti Szalon-beli első kiállításán négy művét mutatta be Ernst Múzeumban