Laurenčík hiszi, hogy száz év múlva is minden változatlan lesz, és Szlovákiának megmaradnak a mai határai. A trianoni békeszerződést, amely megszabta Magyarország és Csehszlovákia új határait is az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, az antant (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország) és Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban. Trianon után a Magyar Királyság lakóinak száma 20, 8 millióról 7, 6 millióra esett vissza. (TASR/para) Ami biztosan érdekelné
A közelmúltban együtt harcoltunk az igazságért, a korrupció ellen, és ma együtt küzdünk a koronavírus okozta világjárvány ellen is. Mindaz, amit Szlovákia elért, a szlovákiai magyarok aktív részvétele nélkül nem sikerülhetett volna" – emlékeztetett Čaputová, hozzátéve: közös jövőnk érdekében fontos, hogy azt keressük, ami összeköt minket. A versailles-i békerendszerbe épülő trianoni békeszerződést, amely megszabta Magyarország és Csehszlovákia új határait az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően, az antant (Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország) és Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon kastélyban. Trianon után a Magyar Királyság lakóinak száma 20, 8 millióról 7, 6 millióra esett vissza. TASR
A házigazdákat is meglepő figyelem kísérte a kényszerű szünet után május utolsó vasárnapján nyitó inotai Hidasház első rendezvényét, ahol Meiszter Éva színművész adott műsort Trianoni harangok címmel. – A telt házat hozó érdeklődésnek legalább három oka van – véli a házigazda, Kiss János, aki feleségével, Körmöci Judittal saját inotai házuk udvarán látja vendégül időről időre a színvonalas kulturális programokra szomjazókat. – Az első talán mindjárt az, hogy az emberek örültek, hogy kiszabadultak a hosszú, kényszerű elszigeteltségből. Ráadásul mindjárt egy olyan előadásra jöhettek, ami arra az eseményre emlékeztet, ami bár nagyon rég, történelmi távlatban sem tegnap történt, de máig ható következményei vannak. Mindezt olyan előadó tolmácsolta számukra, aki bár maga évtizedekkel a trianoni békeszerződés aláírása után született, mégis személyesen érintett. Az est főszereplője, Meiszter Éva színművész ugyanis az erdélyi Olthévízen született, s 1987 óta él Magyarországon, azóta szabadfoglalkozású színművészként dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül.
Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója.