A kor nyugati politikusai, újságírói arra gondolhattak, hogy míg Magyarország Tisza vezetésével stabilnak látszott, Ausztriát belpolitikai válságok gyengítették, és a háború különben is a velünk határos Szerbia elleni támadással tört ki. II. Vilmos német császár és Erich Ludendorff német tábornok után Tisza Istvánt tekintette a nyugati sajtó a "leggyűlöletesebb ellenségnek", a központi hatalmak harmadik legfontosabb emberének 1918-ban. Tisza (másodjára) 1913 óta volt kormányfő, de miután IV. Őszirózsás forradalom zanza tv. Károly 1917. nyarán lemondatta, még mindig a kormánypárt élén állt, és fajsúlyos politikai döntés nem született a hozzájárulása nélkül. A Tisza-ellenes propagandából külföldön Robert Seton-Watson és Eduard Beneš, míg Magyarországon Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vette ki a részét. A Károlyi vezette baloldali ellenzék szakadatlan ellenfele volt Tiszának (egyik képviselőjük merényletet is kísérelt meg ellene 1912-ben). A geszti grófot a haladás és demokratizálás, azaz az általános választójog akadályának tekintették, ami Károlyiék szerint a nyugati hatalmaknál sem hozza jó színbe Magyarországot.
ezt azonnal módosítom, ez tovább így nem maradhat. az első köztársaságunk nem lehet egyenlő egy kommünnel, uyganis utóbbi eleve kizárja a demokratikus formákat. – Jozeee vita 2008. május 2., 15:40 (CEST) [ válasz] Már az elnevezése is hazugság ennek a szégyenletes eseménynek... Tudja valaki egyáltalán, mikor nyílik az őszirózsa? A kérdéses időben nagyon nem. Az a virág, amit ezek "frontlógósok" a sapkájukra tűztek, a szegfű volt. Tessék csak nagyitóval megnézni a korabeli képeket, akár azt is, ami mellékelve van az oldalhoz... gratulálok annak aki nem vállalja a véleményét és nem írja alá azt... szégyen. tanácsolom hogy üss fel pár kertészkönyvet, az őszirózsának többféle fajtája is létezik. segítségül itt egy link az őszirózsákról rmeélem haszonsnak fogod találni. egyébként a mi virágoskertünkben októberben még simán van őszirózsa. erre enynit tudok mondani. június 21., 18:40 (CEST) [ válasz] "Budapest 1918. ORIGO CÍMKÉK - őszirózsás forradalom. október 31-én. Halottak napjára készült a város és a ködben fehér őszirózsákat árultak az utcák szegletén.
Az újonnan létrejött pártüdülőt két részre osztották: Aliga I. -en tölthették szabadságukat az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) magas rangú funkcionáriusai, Aliga II. -n pedig a KV (Központi Vezetőség) és a PB (Politikai Bizottság) tagjai választhattak maguknak villát. 1949-ben a korábban említetteken kívül már villával rendelkezett itt többek között Farkas Mihály, Szakasits Árpád, Révai József és Kádár János is. Rákosi, elkülönülve a többi pártfejestől, páncélozott pénzszállító autóban utazott Aligára, a villáját kerítéssel vették körül, háza elé testőröket állítottak, s ha úszni ment, csónakkal kísérték. Oszirozsas forradalom jelentése. Közben Balatonaliga fokozatosan eltűnt a térképről: az 1944-es helységnévtárban még 130 lakosú községként jegyezték, az 1953-asban viszont már föl sem tüntették a nevét. Az aligai üdülő 1957-től egészen az 1989-es rendszerváltásig az MSZMP tulajdonában volt, s a kiváltságos pártfunkcionáriusok virágzó helyévé nőtte ki magát. Kádár pártvezetése idején az üdülőhöz gyümölcsös, konyhakert és üvegház tartozott, és a teljes strand területén arborétumszerű parkot alakítottak ki, virágágyásokkal és szökőkúttal.