A magyar költészetben Füst Milán "kozmikus szomorúsága" és a "világhiánytól" szenvedő József Attila áll Pilinszky Jánoshoz legközelebb. Később a háború cezúrát húzott pályáján: az 1946-tól írt versek – a Harmadnapon, a Rekviem (1964) és a Nagyvárosi ikonok (1970) című kötetek – világának középpontjában már a koncentrációs táborról (az emberiség "egyetemes botrányáról") szerzett tapasztalatok állnak. Legnagyobb költeményei ( Harbach 1944, 1946; Négysoros, 1956; Harmadnapon, 1959; Apokrif, 1956) apokaliptikus látomások, amelyekben az idő megállt, örökös jelenné lett a múlt. A KZ-láger az emberi létezés tragikumának és (egyúttal) a bibliai szenvedéstörténetnek válik szimbólumává: a táborok foglyainak szenvedése Krisztus kálváriájának tömegméretű megismétlődése. Az Apokrif, melynek nyelvi összetettsége és hőfoka Vörösmarty Előszó című költeményéhez hasonló, a világháború élményét és az utolsó ítélet látomását, a tékozló fiú és a Megváltó történetét vonatkoztatja egymásra. Pilinszky János verse: Harmadnapon. Ekkori versei a nyelvi sűrítés és feszültségteremtés rendkívüli teljesítményei; a legbanálisabb szavak is elementáris erővel hatnak; a szöveg fontos alkotóelemévé válik a csend, az elhallgatás.
Pilinszky Harmadnapon j a esetében például – D omokos megírja – kritérium volt a kis példányszám. A könyv ezer példányban jött ki, a boltokba kerülése után néhány nappal már csak tízszeres áron lehetett hozzájutni az Ecserin. Továbbá előírták, hogy a könyv borítója, tipográfiai megjelenése sem lehet szép. Pilinszky János: Harmadnapon. Versek, Budapest, Szépirodalmi, 1959. – Törzsgyűjtemény A kiadás megjelenésének kulcsszereplője Király István irodalomtörténész, kultúrpolitikus, aki nem a szerkesztőség tagja, hiszen a végső kérdések nem itt dőlnek el, hanem a pártvezetés köreiben. Megismerv én a kéziratot határozott elvárása volt, hogy Pilinszkynek kell még írnia egy-két olyan verset a kötetbe, amelyek úgymond felhőtlenebb, derűsebb világot festenek, mint a költő sajátja. Estéli zsoltár - Pilinszky János: Harmadnapon (Piros Ildikó) - YouTube. A történés ma már alig felfogható tébolyt és hazugságvilágot sejtet; Pilinszky megírja a Harmadnapon t, ami a saját világában a végtelen vigasztalás és fény – no de az '50-es évek Magyarországán? És ezt a verset Király elfogadja/ elfogadtatja mint a derűsebb világlátás dokumentumát!
Nemzetközi elismerését kiváló versfordításaikkal olyan költőtársak segítették, mint az angol Ted Hughes és a francia Pierre Emmanuel. (1976-ban Ted Hughes vendégeként aratott sikert Londonban. ) 1970 végén ismerkedett meg Jutta Scherrer német vallástörténésszel. Szerelmük idejére esett Pilinszky János utolsó alkotói korszaka, amely a Szálkák (1972) című kötettel kezdődött, és a Kráter (1976) című gyűjteménnyel zárult. 1976-tól nem írt több verset, egyre inkább a széppróza foglalkoztatta. 1977-ben adta közre "Egy párbeszéd regénye" alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnal t, és haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő regényén, amelynek csupán három nagyobb fejezete ("novellája") készült el. Pilinszky jános harmadnapon elemzés. Életképek című színművét 1980-ban mutatták be az Egyetemi Színpadon. Míg az ötvenes években viszonylag szűk körben ismerték, a hetvenes években már általános elismerés övezte. 1970-ben jelent meg gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok s ettől kezdve – ha lassan és megkésve is – a hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb képviselőjeként kezdték számon tartani.
Hirdetés Jöjjön Pilinszky János Harmadnapon verse. És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnalfele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek És szél támad. És fölzeng a világ. Pilinszky János: Harmadnapon. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszünhetett dobogni szive – Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. Köszönjük, hogy elolvastad Pilinszky János versét! Mi a véleményed a Harmadnapon versről? Írd meg kommentbe! Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
A Harmadnapon című vers 1958-ban íródott, a Harmadnapon kötet címadó verse. A kötetet a háború utáni magyar líra egyik csúcsteljesítményének tartják: Pilinszky költészete ebben emelkedett a legmagasabbra. A kötet 12 év terméséből áll össze (1946 és 1958 között keletkezett versekből), de csupán 34 verset tartalmaz. Ennek oka, hogy a költő nem ismételte önmagát: egy-egy verstípust csak néhányszor valósított meg. A versek szövege nagyon telített, csak Berzsenyi, Vörösmarty, Arany és József Attila kései költészetében találunk hasonló műveket. Pilinszky versei nagyon "teherbíróak": sokat bíz rájuk a költő. Ennyit József Attilán kívül még egy 20. századi költő se mert a magyar versre rábízni. Ráadásul a folyamatos feszültség állapota érezhető a kötetben. Ugyanakkor a költő szemlélete átalakult: ebben a kötetben már nem jelennek meg a konkrét emlékek olyan közvetlenül, mint az 1940-es években írt versekben, nem jelennek meg konkrét látványok, stb. Ehelyett alapélményét, a lágerélményt Pilinszky a krisztusi szenvedéstörténettel ötvözi.
Míg a korábbi, második korszakot a megváltatlan ember tragikuma, a harmadikat a megváltott ember üdvözülésének gondolata hatja át. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Veres András szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000) Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelűl ezért-azért; egyszóval mindenért. (részlet) A pillantását, – azt feledném egyszer! Ha fuldokolva is, de falt tovább, és egyre még, és mindegy már akármit, csak enni bármit, ezt-azt, önmagát! Ahova estél, ott maradsz. A mindenségből ezt az egyet, ezt az egyetlen egy helyet, de ezt azután megszerezted. Lehet az ház, malom vagy nyárfa, Minden csak küszködik veled, mintha a semmiben mutálna. oly messze még a virradat! Felöltöm ingem és ruhám. Akkorra én már mint a kő vagyok; halott redő, ezer rovátka rajza, egy jó tenyérnyi törmelék akkorra már a teremtmények arca. És könny helyett az arcokon a ráncok, csorog alá, csorog az üres árok. Alvó szegek a jéghideg homokban. Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt.
A " hitvány zsoldosok " lehetnek a totalitárius rendszer kiszolgálói, de lehetnek a keresztre feszített Jézus mellett őrt álló katonák is. Ravensbrück pedig előhívhatja a Golgota-hegy képzetét. A fa-motívum egyszerre tájleíró elem is és az újrakezdés metaforája is. Kifejezőeszközök: megszemélyesítés, ellentét, anafora. Sok a hangutánzó szó, sok az ige, ettől a vers mozgalmas, expresszív. A rövid mondatok izgatott, gyors váltásai ünnepélyes, biblikus pátoszt teremtenek. Versbeszéd: archaizáló, biblikus, patetikus. Modalitás: végig kijelentő mondatokat találunk. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2