A mai napon ünnepli 90. születésnapját Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Színházi Tagozatának alapítója. Szakonyi Károly Budapesten, 1931. október 26-án, Németh Károly néven látta meg a világot. Családja Sopron megyéből származik, nagyapja uradalmi cseléd, parádés kocsis volt Zsirán, apja Fülesről került fel pincérnek a fővárosba, majd vendéglősök lettek a Dob utcában. A Szakonyi vezetéknevet anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, első novellája megjelenésekor, majd 1963-ban polgári névként is. Tanulmányait a Szív utcai Elemi Népiskolában kezdte meg, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumba járt. Fotók. A VI. osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára, színész szakra, azonban nem vették fel. Ekkor a Repülőtiszti Főiskolára jelentkezett, ahol kérelmét szintén elutasították, viszont behívták tényleges katonai szolgálatra, Piliscsabára.
Ezt követően Szoó Rozália lett a felesége, akitől két gyermeke született, Gergely (1973) és Dávid (1974). 1986-tól Szabó Klára volt a felesége; 2006-ban megözvegyült. 2008-ban feleségül vette Seres Gerdát, közös gyermekük, Bence, 2010-ben látott napvilágot. Kiemelt kép: Szakonyi Károly A hatodik napon olvasópróbáján (Fotó: Kallus György/Rózsavölgyi Szalon)
Járta az országot, Baranya, Somogy, Tolna, Hajdú–Bihar megyét. 1955. január 16-án kötött házasságot Schneider Margittal, aki könyvelő volt korábbi vállalatánál. Csilla lányuk 1955. november 2-án született. Ezután a Zuglói Kötöttáru Gyárban betanított munkás, nyolc gépen dolgozott. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, s más olcsó könyvtári könyveket. Szakonyi károly felesége wikipedia. 1956–57-ben betanított munkás a Dekorációs Vállalatnál, majd a Képzőművészeti Alap rézkarcügynöke (egy darab rézkarcot sem adott el). Ezután az SZTK-nál betegellenőr; 1958 augusztusától novemberéig a Budapesti Hajtóműgyár anyagmozgató segédmunkása. Megjelenik első novellája a Népszabadság december 14-i, vasárnapi számában, a Kuzmics fusizik, s elkezdődik szabadúszó korszaka. Elválnak, Kósa Judit lesz a felesége, aki titkárnő az Egressy Klubban. Itt ismeri meg kortársait, barátait, Szabó Istvánt, Kiss Dénest, Csukás Istvánt, Kárpáti Kamillt. Sorra jelennek meg a novellák, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Pest Megyei Hírlapban, a rádióban, a Népszavában, az Új Írásban, a Kortársban.
Oidipusz Szophoklész híres tragédiája, az Oidipusz, az apagyilkosság és a vérfertőzés szövevényes görög sorstragédiája Ács János vígszínházi rendezésében és Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet, Tordy Géza, Mádi Szabó Gábor, Szarvas József főszereplésében elevenedik meg. Július 11. Tercett Háromszögtörténet: a férj, a feleség és a szerető. A férfit ebben az esetben Móricz Zsigmondnak hívják… Július 18-tól tíz héten át tíz színházi előadást vetít a csatorna Lengyel György rendezésében. Ezzel köszönti az M3 az idén 80 éves, 1936. május 18-án született híres színházi rendezőt, írót, egyetemi tanárt, színigazgatót. A sorozat utolsó darabja híres debreceni rendezése lesz, Az ember tragédiája, mely a Magyar Dráma Napját megelőző napokban kerül sugárzásra. Irodalom ∙ Szakonyi Károly: Harmincnégy ember. Július 18. A hattyú A hercegi családban vendégségbe érkezik a trónörökös. Azért jött, hogy feleségül kérje Alexandrát. A leánykérésre mégsem tudja magát elszánni. A családnál dolgozó fiatal tanárt az okos, ellentmondást nem tűrő és talpraesett anya, Beatrix arra akarja felhasználni, hogy féltékennyé tegye a trónörököst.
Nagyobb fiúk, Dönci és felesége a felkapaszkodó, az értékeket csakis anyagi javakban mérő kisemberek sztereotípiáját hozzák. A nővért, Vandát, bár nem érdekli a tévé, mégsem tekinthetjük mintának, hiszen mind a magánéletében, mind a szakmájában megrekedt, és közel sem elégedett. Imrus az egyetlen, akit a tévéműsorok közül a holdra szállás érdekel, ő az, aki még fogékony a szórakozáson túl az értékesebb tartalmakra is. Ugyan a család az ő ünneplésére gyűlt össze, mégis ő az, aki először otthagyja őket, megelégelve a felszínes, egymás mellett elbeszélő, semmiről sem szóló társalgást. Még Emberfi, más néven Krisztosz, a család albérlője – aki a vízből bort csinál, a nyomorék szomszédot meggyógyítja – sem képes a rezignált, tévére tapadt kompániát felébreszteni. Szakonyi károly felesége zsuzsa. Csodáit Imrus kivételével észre sem veszik, csak akkor rezzennek össze, amikor adáshibát okoz. De akkor is csak azért, mert amiatt aggódnak, hogy nem tudnak szerelőt hívni. Végül Emberfi is feladja, visszaállítja a műsort, és lemondóan otthagyja a társaságot.