196. szám alatti lakosok) a pesti (Pest megyei) I. nemzetőrzászlóalj 3. századában 1848-ban; Gyarmathy György kereskedő (Kecskeméti u. 397. ) a pesti (Pest megyei) IV. nemzetőrzászlóalj 4. századában 1848-ban; Janitsáry Döme minisztériumi tisztviselő 1848 decemberében a budai (Pest megyei) I. nemzetőrzászlóalj 1. századában. A tisztikarban is számos görög eredetű személyiség található. Buda visszafoglalása by István Balla. A Janitsáry családból való testvérpár, Janitsáry Konstantin (1825-1893) és Janitsáry Sándor (1821-1904) honvéd főhadnagyokként küzdöttek a csatatereken. Egy a 18. században Ercsiben még görög kereskedőként jelen lévő nagyapa unokái közül az 1816. március 5-én Pesten született Margó Tivadar honvédorvosként, testvérei pedig honvédekként vettek részt a haza védelmében. Egy másik testvérpár egyik tagja, Papadopolus/Papaífy Miklós (1815—? ) honvéd főhadnagyként; másikuk, Papadopolus/Papaffy Timót (1816-? ) pedig honvéd hadnagyként küzdött a harcmezőn. Mindketten a Pest Városi Honvédegylet tagjai lettek 1867-től.
A harcok végső mérlege a császáriak részéről 710 halott volt, és 4200-an kerültek hadifogságba, míg Görgei csapataiból 368-an estek el, és mintegy 700-an sebesültek meg. A honvédsereg nagy mennyiségű fegyvert és muníciót zsákmányolt, többezer fős veszteséget okozott a császáriaknak, és nem utolsósorban hatalmas morális és politikai jelentőségű győzelmet aratott, még ha sokan vitatták és vitatják ma is Buda jelentőségét a szabadságharc kontextusában. 1849. május 21-ét méltán tartják a dicsőséges tavaszi hadjárat ékkövének, azonban e napon a szabadságharc végső sorsa is megpecsételődött: ugyanekkor állapodott meg Ferenc József császár I. Miklós orosz cárral utóbbi magyarországi beavatkozásáról. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Buda visszafoglalasa 1849 . Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Viszont, ha még messzebb megyünk a múltban, muszáj megjegyezni, hogy a Gellért-hegy nemcsak a katolikusok központja volt, de a néphit szerint a boszorkányoké is. Buda visszafoglalása by Áron Nadubinszky. Az 1686 után ideérkező német nyelvű betelepülők is úgy sejtették, hogy ez igaz lehet, a hegyet ugyanis Blocksbergnek nevezték, mely egyszerre utalt a Blockhausra, azaz a török erőd romjaira, illetve a német Harz-hegységben lévő Brocken hegyre, mely szintén a boszorkányok találkozóhelye volt. A XVII. század végi és a XVIII. század eleji magyar boszorkánypereken meg is kérdezték az elítélteket a szeánszaikról, mire többen – persze kínzások hatására – bevallották, hogy bizonyos estéken a Gellért-hegyre repültek fel, ahol az ördöggel táncoltak, meg persze volt, akinek az ördög lovagolt a hátán.
2021. május 21. 09:33 Múlt-kor 1849. május 21-én foglalta vissza a császári csapatoktól a magyar honvédsereg a kulcsfontosságú Buda várát. Az 1849-es ostrom Than Mór ábrázolásában A magyar csapatokat az ország számos részéből kiszorító téli hadjáratot követően a honvédsereg szorult helyzetbe került: a Duna felsőbb szakaszai felett megszűnt a magyar ellenőrzés, és a főváros védelme kizárólag akkor lett volna biztosított, ha szinte minden magyar csapatot ide összpontosítanak. Buda visszafoglalása 1849. Emellett tett hitet Perczel Mór tábornok is, azonban a móri csatavesztést követően kevesen voltak hajlandóak rá hallgatni. A várost végül január 5-én ürítették ki a magyar csapatok, a helyükre rövidesen Windisch-Grätz császári tábornok osztrák és olasz csapatai érkeztek. A császáriak a várparancsnok (és kiváló hadmérnök) Heinrich Hentzi von Arthurn vezetésével nem tétlenkedtek, a várat (amely már legutóbbi, 1686-os ostromakor is korszerűtlennek számított) a lehetőségekhez mérten igyekeztek védhetőbbé tenni. A falak és bástyák feljavításra kerültek, a Dunához vezető vízmű (a várnak nem volt saját vízellátása) védelmét a Lánchíd budai hídfőjével összekötött cölöprendszerrel oldották meg.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Emlékszem, az ablakok magasan voltak, és igen kevés fényt engedtek be, szóval eléggé sötét volt a tér. Persze érthető: a Citadella nem azért készült, hogy az emberek számára kényelmet nyújtson, hanem azért, hogy ágyúkat helyezzenek el benne, és jól védhető legyen. – Más országok hogyan viszonyultak a saját citadelláikhoz? – Azért egy példa erejéig még maradjunk itthon: a komáromi erődrendszert hoznám fel, melyet a Habsburgok szintén az 1848–49-es szabadságharc után fejlesztettek tovább – ugyancsak a Duna mindkét partján. A dicsőséges tavaszi hadjárat csúcspontja volt Buda visszafoglalása a császáriaktól » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. Ez az épület egészen a rendszerváltásig szolgált. Ha viszont Bécset nézzük, az osztrákok pont a XIX. században számolták fel az erődítményeket, hiszen az egyre fejlettebbé váló nagyvárosban a katonai funkciók már okafogyottá váltak. Annak, hogy Bécset megtámadják, elég kicsi volt az esélye, erre utoljára a török csapatok voltak képesek még 1683-ban, három évvel Buda felszabadítása előtt. – Ha már ezt említi: miután 1686-ban a Savoyai Jenő vezette keresztény seregek kiűzték a törököt a várból, a helyszínen letelepedő Habsburgoknak miért lehetett vonzó a Gellért-hegy?
Augusztus 20-a oly régi ünnep, amely egybeforr az ezredéves Magyarországgal, a magyar államisággal, a magyarok évezredes életbe, jövőbe, a nemzetet megtartó Boldogasszony reménységébe vetett mély hitével. Ki ne tudná, hogy augusztus 20. Szent István napja, ki 1038-ban halála előtt Boldogasszony kezébe ajánlva a Szent Koronát, annak országát, s nemzetét, szövetséget kötött a mennyei világgal. S ki ne tudná, hogy Szent László király akaratából, 1083 óta - István oltárra emelése, azaz szentként való tisztelete óta - e napon ünneplik az Árpádok dicső véréből származó apostol királyt, Szent Istvánt, az ezredéves Magyarország első keresztény királyát. S ki ne tudná, hogy augusztus 20-a ezért a keresztény magyar állam alapításának, az e napon megtartott ősi törvénykezésnek, így az ezredéves magyar állam jogfolytonosságának a napja. Sőt 1222-től, II. András óta az Aranybullába - a kontinentális Európa első történeti alkotmányába - foglalva, a Szent Jobb tiszteletének is a napja. Buda 1686-os visszafoglalása óta pedig az egyetemes világegyház ünnepnapja (augusztus 16).