Pl. a lírai hatás sokkal erősebbé válik az epikus alkotásokban. A szöveg lírizálódásának ubjektivizálódásának nevezik ezt a változást, melyre az egyik legelső példa a magyar irodalomban Krúdy Gyula művészete. A poétikusságot és az elégikusságot ötvözve egy sajátos vegyes műfajt teremtett, a lírai novellát, melyben előtérbe kerül a hangulatiság, az egyéni élmények, látomások felvillantása. Lásd Budapestet!: Krúdy Gyula utca 11.. Első nagy sikerét ez az új műfaj hozta meg számára. Az 1910-es évektől jelennek meg a Szindbád-novellák. Krúdy az Ezeregyéjszaka szereplőjéből eredezteti saját hősét, aki lassan a szerzői- elbeszélői én alteregója lesz. Szindbád alakja 1911-től haláláig, 1933-ig kísérte az írót. Időrendben a következő művekben szerepelt: Szindbád ifjúsága(1911), Szindbád utazásai(1912), Francia kastély(1912), Szindbád: a feltámadás(1916), Szindbád megtérése(1925), Purgatórium(1933). A Szindbád-novellák általános jellemzői: Helyszínek, a történés ideje: a szövegek helyszínei leggyakrabban felvidéki vagy alföldi kisvárosok, ill. Bp.
Az elbeszélő hangsúlyozza, hogy főszereplője (képmása) már minden történetet átélt és feladata ezek újraélése. Motívumok: - a szerelem és a halál összekapcsolása - az elmúlás tapasztalata - az élet élvezésének hangsúlyozása, a szerelem, az étkezés - az emlékezés Stílus, korstílus: Krúdy stílusa sajátos ötvözete az impresszionista-szecessziós prózának és a szürrealizmusnak. A szerző nem kategorizálható, életében semmilyen irányzathoz tartózónak nem vallotta magát. Duna mentén Krúdy Gyula legendás termékenysége megnehezíti a művészi korszakok pontos datálását. DUNA MENTÉN | Krúdy Gyula munkái | Kézikönyvtár. Az biztos, hogy 1911 fontos évszám az író pályáján. Ekkor adja ki a Nyugat könyv alakban a Szindbád ifjúságát. 1913-ban nagy siker A vörös postakocsi. A siker osztatlan és egyértelmű. Krúdy erre az időre csakugyan "meghódítja" Pestet. 1910-től 1914 végéig tíz novelláskötetet, négy regényt és három színdarabot írt. Jóllehet ebben az időben többféle hatás érvényesül Krúdy alkotásaiban, leginkább a Mikszáth Kálmáné, megszületik s kikristályosodik az az ábrázolási módszer és stílus is, amelyet ebben az időszakban a Szindbád ifjúsága, majd a Szindbád-történetek reprezentálnak.
És az expresszvonat tompán gördül tova a síneken, míg az elmaradozó kis parasztházakban eloltják a mécsest, és nyugalomra tér a házigazda feleségével… 120 Valahol messze, az éjben lámpácskáival haloványan pislogva húzódik tova egy bús tehervonat, a mozdonyon szemébe húzott sapkával ül a gépész, és hosszú füstöket szív pipájából… Nem, a tehervonatra már nemigen gondolt Szindbád, midőn így élt egy nyáron a Duna mentén.
A kémények gőgösen füstölögtek, a kerekek hűségesen és komolyan lapátolták a vizet, míg a fedélzeten fehérabroszos asztalok látszottak, ahol kövér idegenek sonkát esznek, és hozzá jégbehűtött sört isznak; a korlát mellett színesruhájú asszonyok és leányok állnak, nagy szalmakalappal a fejükön, és kis zsebkendőiket Szindbád felé lobogtatják. (Ilyenkor Szindbád fehér nadrágos és aranyos sapkájú hajóstiszt szeretett volna lenni. Hófehér cipőben ábrándos lépésekkel megy végig a fedélzeten, és hódító pillantásokat vet a nyersselyem ruhás, nagyszemű román asszonyokra. ) Aztán a bécsi hajó eltűnt a folyó kanyarulatánál, és Szindbáddal csak a romok maradtak, amelyek a túlsó part hegyeiről integettek. Duna mentén – Wikiforrás. A hegyen hajdan királyok laktak, és a fák még nem nőtték be teljesen az utat, amerre a királyok (bíborpalástban és nagy sarkantyús csizmában) a lovagokkal és az udvarhölgyekkel a várba felmentek. A nők hosszúderekú ruhát és 117 arannyal hímzett bársonyszoknyát viseltek. Csizmát hordtak, mert gyakran lóra ültek, és göndörhajú ifjakkal nyargalásztak a lapos partokon.
Duna mentén Ez a novella Krúdy egyik legkorábbi kísérlete arra, hogy a tudatban zajló folyamatokat nyelvileg megragadja. Cselekménye gyakorlatilag nincs. Szindbád egy kis faluban éldegél magányosan, a világtól elvonulva, így próbálja gyógyítgatni " megbomlott agyvelejét " és " zúgva kalapáló szívét ". Krúdy gyula duna mentén 1. Naphosszat nézelődik a verandáról, bámulja a tájat, a Dunán úszó hajókat és a vasúti töltést, ahol napi 150 vonat is elrobog. A látvány nyomán különféle helyzeteket képzel el és különféle szerepekbe képzeli magát bele. Tekintete meg-megáll valamin, amiről eszébe jut valami, így lényegében képzeletbeli utazásokat tesz, amelyek vagy időben zajlanak (pl. hajdan királyok lakta várrom kapcsán) vagy térben (idegen országok, messzi tengerek). A visegrádi Fellegvár romjai felidézik a magyar történelmet, a Duna idegen országba röpíti el Szindbádot képzeletben. A vonatok mint személyszállító járművek is az utazásra kínálnak lehetőséget, és Szindbádnak hétköznapi utazásos élethelyzetek jutnak róluk eszébe.
Mimi a lépcső közepén járhatott, midőn egyszerre hátranézett, és az arcán kacér, eddig nem látott mosolygás jelent meg. Ugyanekkor kék, fehérpettyes batiszt szoknyácskáját megemelte, hogy finom lábai térdig meglátszottak, és kis félcipője, amelynek olyan magas sarka volt, mint a hajasbabáknak karácsony estve a skatulyában, valamint feszes fekete harisnyája arra késztette Szindbádot, hogy kimeressze a szemét. – És nemsokára elkövetkezett erre a szöktetés… Este a vonatra ültek, és elindultak a nagyvilágba. (Talán elfelejtettem mondani, hogy a telegráfista kisasszonynak féltékeny öreg szülei voltak, akik Szindbádról mindössze annyit tudtak, hogy egyszer éjszaka be akart mászni az ablakon… Az öreg ember a bibliát vágta ugyanekkor Szindbád fejéhez. Krúdy gyula duna mentén sport. ) … – Kérem – mondta Szindbád, mert fiatal korában jó és engedelmes fiú volt, amilyennek született –, éjszaka van, maga bizonyosan álmos. Kérem, helyezkedjen kényelembe, vesse le szoros fűzőjét, tegye le kalapját… Én majd a folyosóra megyek, ha zseníroznám… Mimi, mint a vonatra ülés óta mindig, szótlanul ült helyén, és csak a zsebkendőjének mondhatott valamit, melyet állandóan szeme és orra előtt tartott... Az ifjú Szindbád (mert hiszen akkor még ifjú volt) haragosan nézett ki az ablakon a besötétedett tájra, és Mimi csak kuncogott csendesen… – Legalább a szoros ruháját gombolja ki – folytatta esdeklő hangon Szindbád, de Mimi erre sem felelt.
469 Az üveglopó 476 Kérem a kezét... 481 Százesztendős emberek búcsúja 499 A vadevezős megtérése 503 Kötéltáncosnőt szeretni! 508 Búcsúfia 514 Az orgonista nő szerelme 517 István napja 1931-ben 525 Valamikor a babája voltam! 529 Győztél, Kossuth! 533 Miért járják a rókatáncot?