[5] Körülbelül 40 000 év múlva 1, 76 fényévre közelíti meg a Ross 248 nevű csillagot. Üzenet az űrbe [ szerkesztés] "A Föld hangjai" lemez, és a borítója A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Egy kb. 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el (többek között gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés), továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolá jától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode -jáig 27 zeneműből szerepel részlet. A lemezt alumínium tok védi, amin szerepel információ a lemez lejátszásához, és ami feltünteti a műhold indítási helyét. A lemez 2 cm-es területébe mintegy 0, 26 nanocurie (kb. Kilépett a csillagközi térbe a Voyager–2 - Qubit. 10 Bq) aktivitású ultratiszta urán -238-at helyeztek el, aminek bomlásából megállapítható a szonda felbocsátási ideje. A lemezen 115 darab analóg kódolású fénykép van. A Voyagerek előtt hasonló, de kevesebb adatot tartalmazó üdvözlő-lemezt vittek magukkal a Pioneer 10 és 11, a LAGEOS, és az Apollo leszálló moduljai.
Olyanok, mint gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés, továbbá 55 különböző nyelven elhangzó köszönés is szerepel a lemezen. Köztük ott van egy ilyen csillagközi üdvözlet magyar nyelven is. Valamint a lemezen 27 zeneműből szerepel részlet, és egy 116 képből álló gyűjtemény is helyet kapott az űreszközön. A lemezt egy alumínium tok védi, melyen információk szerepelnek a lejátszás megkönnyítése érdekében és egy ábrán jelölve van a szonda indítási helye is. A lemez mellé ultratiszta urán-238-at is tettek a mérnökök. Reményeik szerint a radioaktív anyag természetes bomlását felhasználva a majdani megtalálók képesek lesznek megállapítani a szonda pontos korát. Érdeklődő olvasóink az alábbi videóban belehallgathatnak a lemez tartalmába. A bolygók távolsága a naptól fényévekben - Tudomány - 2022. A Voyager-1 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemeze Forrás: Yotube A Voyager-2 a Neptunuszt elhagyva hozzáfogott második kiterjesztett küldetéséhez, mely a VIM (Voyager Interstellar Mission) nevet kapta. Feladata a csillagközi tér vizsgálata lett. Kis túlzással elmondható, hogy az eszköz egészen 2020-ig képes volt tudományos mérések elvégzésére.
A felfedezés vágya egyidős az emberiséggel. Talán valamikor az őskori emberrel kezdődhetett, egy törzs tagja tehette fel a kérdést elsőnek. Mi van ott a hegy mögött? Aztán, ezt számtalan ilyen kérdés követte az évszázadok alatt, mire az ember megismerte szülőbolygóját. De a kérdések itt korántsem értek véget. Az emberi kíváncsiság túlnő a bolygón, ahová születtünk. Az űrhajózás hőskorában pedig a csillagászok számára megadatott a lehetőség, hogy távolabb tekintsenek, mint eddig bárki. Most vagyunk a legtávolabb a Naptól | 24.hu. Az eredeti elképzelés szerint 2×2 űrszonda indult volna a Jupiter, a Szaturnusz és a Plutó hármashoz, illetve a következő körrel, ugyancsak kettős indítással a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz hármas lett volna feltérképezve 1979-ben. De sajnos, mint oly sokszor, az anyagi források nem tették lehetővé ezt a fajta missziót. Így végül is a négy űreszközből kettő elindítására kapott engedélyt a NASA. A tervek szerint a Mariner Jupiter/Saturn B elnevezésű űreszköz 1977 augusztusában került volna felbocsátásra, 16 nappal az ikertestvére előtt.
Ez is egy jogos észrevétel, bár szerintünk nem teljesen illeszthető rá a bolygók mozgására, de úgy tűnik, hogy az, hogy kinek van igaza, leginkább azon múlik, hogyan definiáljuk a "legközelebbit". (Nyitókép: Getty)
Figyelembe véve a pálya távolságát, azt mondhatjuk, hogy január 2-ig a Föld a Naptól körülbelül 147 millió kilométer távolságra van. Amikor azonban a Nyári napforduló és elérkezik július hónap, 152, 6 millió kilométer távolságra vagyunk. Ez a távolság meglehetősen észrevehető, bár a hőmérsékletre és a bolygót elérő sugárzás mennyiségére nem ez hat. Ennek oka az a hajlás, amellyel a napsugarak behatolnak a felszínbe. Mivel a csillagászati mérések mindig nagyon nagyok, nem leggyakoribb, hogy ezeket olyan egységekhez kapcsoljuk, mint a kilométerek. Több millió kilométerről beszélni nem kényelmes. Az égitestek közötti méréseket általában a csillagászati egységben hajtják végre. A kilométereket a Föld belsejében végzett számításokhoz használják, vagy megneveznek egy bizonyos távolságot egy adott világűrben, ahol a bolygó belseje és azon kívüli távolságok különbségét szeretné tükrözni. A csillagászati egységet (AU) a bolygók, galaxisok közötti távolság mérésére használják a fényév néven ismert egységgel.
A távolság mérése érdekében a parallaxist ill a párizsi és a cayenne-i megfigyelések közötti szögbeli különbség. Ezekkel az adatokkal megkönnyíthetett néhány számítást, hogy megismerhesse a bolygónk és a vörös bolygó közötti távolságot. Számítási módszer A bolygók közötti távolság kiszámításának köszönhetően meg lehetett számolni, hogy mennyi van a Föld és a Hold között. A naprendszerben elhelyezkedő égitestek mérését referenciaként fontos méréseket lehet találni. Ezt a XNUMX. század közepén javították, amelyben megemlítenek egy megbízhatóbb módszert, ahol a méréseknél kisebb a tévedés kockázata. A távolság ebben az esetben már az UAI néven ismert nemzetközi csillagászati egységekben van kifejezve. Ezekhez az adatokhoz hozzá kellett adni a gravitáció Gauss-állandóját. Ez némi problémát okozott a csillagászoknak a Föld és a Nap közötti távolság kiszámításában. A legjobb módszer a parallaxis mérés szintjén való távolság mérésére használt módszer. Ez a legnagyobb pontosságú, és közvetlen megfigyeléssel végezhető el.