Kézikönyvtár Tények Könyve 1988 Vallások MITOLÓGIÁK Görög-római mitológia Teljes szövegű keresés A görög mitológiáról való ismereteink fő forrásai költői alkotások, Homérosz és Hésziodosz művei. Ábrázolásuk szerint kezdetben csupán a káosz létezett, s belőle támadt az első isten, Gaia, a Földanya; Gaia szülte férjét, Uranoszt, az Eget; kettejük gyermekei pedig óriási szörnyek voltak. Uranosz és Gaia gyermekei voltak még Ókeánosz, a tenger és Kronosz, az idő ura. Kronosz erőszakkal fosztotta meg szüleit hatalmuktól, így ő lett a főisten. A görög és a római istenek között mi a közös és a különböző?. Az istenek e nemzedékéhez tartozott Héliosz (a Nap), Szeléné (a Hold), s az eget a vállán tartó Atlasz. Kronosz gyermeke volt Zeusz, aki megdöntötte apja hatalmát, ő lett a főisten, az ég ura, míg fivérei közül Poszeidón a tenger, Hádész pedig az alvilág istene lett. Zeusz fejéből pattant elő Athéné istennő, s az ő gyermeke volt – mások mellett – Árész, Apollón és Artemisz is. A mitikus elgondolás szerint az embert is vagy Zeusz, vagy a tüzet is az embernek ajándékozó Prométheusz alkotta meg.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A bormámor azonban mindenkinek elvette a józaneszét, ezért Dionüszosz követői közül sokan széttépték azokat, akik útjukban álltak. Amikor Dionüszosz visszatért szülőhelyére, a sok őrületbe kergetett áldozat miatt Thébai királya ( Pentheusz) megtiltotta, hogy Dionüszoszt istenként tiszteljék. A boristen ekkor olyan haragra gerjedt, hogy az egész várost elkábította az isteni borral. Dionüszosz a bor, a mámor és a lakoma görög istene. Sokan beleőrültek az önkívületi állapotba, így érte halál Pentheusz királyt is, akinek édesanyja ( Agaué) bortól mámoros állapotban széttépte a fiát. Dionüszoszt gyakran hasonlítják Hádészhez, arra is vannak utalások, hogy a két isten egy és ugyanaz. Dionüszosz nem az Olümposzon élt, de miután származását bizonyítandó Thüoné néven felhozta édesanyját, Szemelét az alvilágból, elfoglalta méltó helyét az olümposzi istenek között. Ekkortól fogva újra istenként tekintett rá a világ. Ő volt a szőlőszüret, a borászat, a gyümölcsök, a termékenység, az őrület, és a színház istene. Dionüszosz istenség tiszteletére mindenütt nagyszabású ünnepségeket rendeztek.
– "…ki majdan véget vetve a vaskornak, hoz a földre aranykort:" – Vergilius az aranykor visszatértét és kiteljesedését összekapcsolja. – "…bűnnek ha marad nyoma bennünk, el fog enyészni s örök remegés nem ijeszti világunk. Ő pedig istenként él majd …" Vergilius legnagyobb hatású műve az Aineas című eposza, mely Homérosz Iliászából és Odüsszeiájából meríti mitikus anyagát. A 12 könyvből álló eposzt a hagyomány három részre osztja. 1-4 ének: színhelye Karthagó. Közéjük ékelődik Trója pusztulásának és Aeneas tévelygésének kerettörténete. 5-8. ének: előkészítik a hősöket a harcra. A 6. könyvben a 4. ének eseményei idéződnek fel fordított sorrendben. könyv első felének tárgya a múlt megértése, a főhős csak ezután fordulhat szabadon a jövő felé. 9-12. ének: a harc leírása. A mű vizsgálata során, ha csupán két részre tagoljuk az eposzt, megfigyelhető, hogy a 7. könyv egyfajta újrakezdése az eposznak. A harc kitörését a 7. Görög és római istenek nevei. könyvben megelőlegezi a vihar kitörése az 1. könyvben. A 2. könyv Trója lerombolásáról tudósít, a 8. egy új Trója, Róma megalapításáról.