A költő a létet az ember szabad tevékenységi terepének gondolta, s öröknek, azaz "feleselt" a másvilággal. Ezzel áll szemben a zörgő erdő, amely gyakran megjelenik az utolsó évek verseiben a tar fák, tar ágak képeiben. A Talán eltűnök hirtelen... már a 3-4. sorban summázza a számvetés lényegét. Közülük egyértelműen a főszereplő futotta be a legnagyobb karriert az Amanda Brown azonos című regényén alapuló film színészei közül. A forgatókönyvben, ahogy az lenni szokott, jó pár változtatást eszközöltek a készítők az eredeti műhöz képest. A legnagyobb ilyen talán az, hogy ott Elle a Stanfordra jár, ám a kaliforniai oktatási intézmény nem engedélyezte, hogy a filmben is ez legyen a főszereplő iskolája. A Chicagói Egyetem sem járult hozzá, hogy akár csak köze is legyen egy olyan filmhez, amiben egy professzor szexuális tartalmú célzásokat tesz a diákjának, így aztán a harmadik jelölt, a Harvard lett a befutó. Ők valószínűleg mérlegre tették a film jövőbeni népszerűségét és a jelenet visszásságát, és előbbi bizonyult erősebb indoknak.
József Attila (Talán eltűnök hirtelen... ) című versének elemzése Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis "Te bejutottál a jogi karra? " "Miért, az olyan nehéz? " – húsz éves a Doktor Szöszi - szinkronjunkie József attila tall eltűnök hirtelen elemzés De miért olyan negatív a jelen, miért befejezett a jövő? Azért, mert a múlt is negatív volt. Önmagát vádolja a költő: elrontotta, elhibázta életét. Bűnös, mert erkölcsileg vétett, nem tudta kiteljesíteni személyiségét, most már hiába a bánat, amiként a Tudod, hogy nincs bocsánat fogalmazott. A legfőbb hiba, a bűnné váló az, hogy másmilyennek hitte a létet, mint amilyen az valójában. E versben az erdő s azon keresztül a természet és az emberi életkorok képei-képzetei rétegződnek egymásra. A bimbós gyermek, az árva, a mostoha az ifjú életszakasza a felidézett múlt, s mindenkor az a jellemző, hogy a vallomást tevő nem azt tette, amit tennie kellett volna. Az erdő képzete is eljut a tavasztól a télig a bimbó, a zöld vadon és a száraz ágak egymásutánjával.
József Attila: Talán eltűnök hirtelen... (elemzés) A bejegyzés IDE költözött. Nincsenek megjegyzések: Megjegyzés küldése Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
József Attila: Talán eltűnök hirtelen (elemzés) – Page 2 of 2 – Jegyzetek József Attila (Talán eltűnök hirtelen... ) című versének elemzése József Attila - Utolsó vershármas c. versének elemzése | József Attila: Karóval jöttél... (elemzés) - Irodalmi Blog A gyermek-motívum tehát elsősorban nem életkorbeli, életrajzi értelemben fontos. Az életrajzra csak két elem: az "aranyat ígértél nagy zsákkal / anyádnak" reménykedő és az elemi létfeltételek hiányának reménytelen helyzete utal. Vagyis a gyerekkor nagyravágyó-ábrándos ígérgetése és vele szemben a jelenkor teljes nincstelensége. Ez utóbbi nyilvánvalóan egzisztenciális jellegű, talán mégis hiba volna nem látni mögötte e vershármasban a konkrét, az egész életen áthúzódó és 1937 novemberében kiélezetten átélt nincstelenséget. József Jolán emlékezései sokoldalúan dokumentálják a költő feleslegességtudatát, a "kegyelemkenyér" elutasítását, a munkára, önfenntartásra képtelenségből következő halálvágyat. Összetett a gyermek-motívum is. Egyik vonulata a szerelem-szeretet utáni vágyódás, s ennek teljesen megszokott és kórosan felfokozott változatai is vannak.
Ezt teszi végérvényessé a nyitó képet folytató befejezés: a zöld vadon télivé, száraz ágakat zörgetővé lett, s a vadnyomként semmivé – anyaggá – váló személyiség "hallgatja" e zörgést. A létező szól a versben önmaga lét-utáni állapotáról. A "semmi ágán" léthelyzetének végpontja ez. Az Elle és a többi joghallgató közti kontrasztra a párbeszédeken túl is erősen rájátszott a film, hiszen például kizárt, hogy az összes évfolyamtársa állandóan barna, szürke és fekete ruhákba öltözzön, miközben ő a rózsaszín ötven árnyalatát ölti magára. De itt is látszik, hogy a színek mennyire befolyásolják egy film hangulatát és a karakterekhez fűződő viszonyunkat. A magyar változat A szinkronrendező a zseniális Csörögi István volt, aki Szinkronlegendák Portrésorozatunkban egyedüli "nem-színészként" szerepel. Neki köszönhetjük például a Disney-rajzfilmek, a Gyűrűk Urák és a Harry Potterek magyar hangjait, és jó pár, azóta összenőtt szinkronpárost: például Hugh Jackmant és Sinkovits-Vitay Andrást, Robin Williamset és Mikó Istvánt, valamint Natalie Portmant és Zsigmond Tamarát.
Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt. Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még tiz évet. Dacból se fogtam föl soha értelmét az anyai szónak. Majd árva lettem, mostoha s kiröhögtem az oktatómat. Ifjuságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.