Ezen túl hormonrendszerünk a szaporodást, a növekedést, az egyedfejlődést is szabályozza. Szabályozás A táplálkozás, a légzés, a keringés, a kiválasztás és a mozgás a létfenntartó életműködések közé tartoznak. A létfenntartó funkciókat egymással, a szervezet szükségleteivel és a környezettel össze kell hangolni. Összességében ez a szabályozó működések feladata. Az állati szervezetek többségéhez hasonlóan, az emberben is kétféle módja van a szabályozásnak: a hormonális és az idegi szabályozás. A belső elválasztású mirigyek váladékai, a hormonok a testfolyadékba kerülnek és így jutnak el a szervezet sejtjeihez. A hormonok hatása ezen az úton viszonylag lassan alakul ki, de általában tartós. Az állatok hormonális szabályozása -. Az idegrendszer szabályozó hatása az idegsejtek nagy sebességgel terjedő jelei révén gyorsan kialakul, de többnyire csak rövid ideig tart. Mindebből következik, hogy hormonális rendszerünk a szervezet működésének hosszan tartó alapjelenségeit állítja be, az idegrendszer pedig a gyorsabb folyamatokat szabályozza, persze egymással szorosan együttműködve.
A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán külső felszínén levő receptorokhoz kötődnek, nem jutnak be a sejtbe. Ilyenek a peptidek és egyes aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik, és ennek következtében a célsejtek citoplazmájában módosulnak az anyagcsere-folyamatok. Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán könnyen átjutnak. Ilyenek például a szteránvázas hormonok. A citoplazmában levő hormonreceptorhoz kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének működését, ezen keresztül a sejtek fehérjeszintézisét szabályozzák. Miben különbözik az idegi a hormonális szabályozástól?. Az újonnan megjelenő fehérjék lényegesen megváltoztathatják a sejt anyagcsere-folyamatait. A génműködés szabályozása időigényesebb, ezért a szteroid hormonok hatása általában lassabban alakul ki. A hormonális rendszer a sejtanyagcsere szabályozásán keresztül hat a szervezet anyagcseréjére, és így fontos szerepe van a belső környezet állandóságának fenntartásában, a külvilág változásaihoz való alkalmazkodásban.
Ha több juvenilis hormon termelődik, az meghosszabbítja a lárvafejlődési szakaszokat, késlelteti az átalakulást. Óriási lárvák fejlődnek, de a hormon meggátolná a bábállapot kialakulását, az óriás lárvák elpusztulnak. Gerincesek: a neuroendokrin rendszer szabályozó központból és több elkülönült mirigyből áll. A központi részt a hipotalamusz és az agyalapi mirigy alkotja. Hormonális rendszer és egészségtana - Biológia érettségi - Érettségi tételek. A hipotalamusz a gerincesek agyának elkülönült része, a neuroszekréciós sejtek ebben találhatóak, olyan hormonokat termelnek, amik az agyalapi mirigy hormontermelését szabályozzák. Az agyalapi mirigy hormonjai további belső elválasztású mirigyeket késztetnek a hormonjaik előállítására. : pajzsmirigy, mellékvese, ivarmirigyek hormontermelő sejtjei. Ha ezek több hormont termelnek, az gátló hatású a szabályozó központ működésére. A rendszer normális működését a folyamatos visszajelzés biztosítja (hierarchikus rendszer). A neuroendokrin rendszerre a központi idegrendszer hatása a hipotalamuszon keresztül érvényesül. A belső elválasztású mirigyek közül néhány az agyalapi mirigy hatásától függetlenül működik, pl.
Ha megtörténik a megtermékenyítés, akkor a sárgatest tovább termeli az ösztrogént és a progeszteront. Ha nincs megtermékenyítés, akkor a sárgatest elsorvad, ezért a hormontermelés megszűnik. A fogamzásgátlás biológiai alapjai A különböző fogamzásgátló tabletták női nemi hormonokat tartalmaz, azaz ösztrogént és/vagy progeszteront. Szedésével a szervezetben ezeknek a hormonoknak a szinte állandó marad, amivel meggátoljuk a tüszőérést serkentő hormon termelését, azaz nem lesz tüszőérés, így nincs esély a megtermékenyítésre. A fogamzásgátlók közül vannak olyanok, amiket több napon át, de vannak olyanok is, amelyeket csak 5 napon keresztül kell szedni. Az egyfázisú tabletták mind ugyanannyi hormont tartalmaznak, míg a háromfázisúban a három különböző színű tabletta más-más mennyiségűt tartalmaz. Ez azért jó, mert így összesen kevesebb hormont juttatunk be, és ez követi a női nemi ciklus ingadozásait. A cukorbetegség A cukorbetegség oka az inzulinhiány, a sejtek inzulinérzékenységének csökkenése.
Termelődése nem ciklikus, hanem folyamatos. Hatására kialakul a másodlagos nemi jelleg, leszállnak a herék a hasüregből. A női nemi ciklus Ezek a serdülőkortól a változókorig (45-50 év, ekkor leáll a hormontermelés) hormont termelnek. A nők hormontermelése ciklikus (átlagosan 28 nap). A menstruáció (0-5. nap) során a méh nyálkahártyája leválik, vérzés kíséretében. A női szervezetben már születésükkor kialakultak a tüszők, melyből már nem képesek újat létrehozni. A ciklus során átlagosan csupán egy tüsző érik meg (0-14. nap). A tüszők termelik az ösztrogén nevű hormont, amely felelős a másodlagos nemi jelleg kialakításáért és a méhnyálkahártya megújításárért. Az ovuláció (14. nap) az érett petesejt kilökődését jelenti a petefészekből a petevezetékekbe. Ekkor van a legnagyobb valószínűsége a megtermékenyítésnek. Az utolsó szakaszban a tüszőkből sárgatestek képződnek (14-28. Ezek termelik a progeszteront, melynek hatására a méhnyálkahártya vérbő lesz, megduzzad, előkészül a beágyazódásra; a méhszáj záródik; az oxitocin termelésr leáll.