Saját bevallása szerint akkor kezdte komolyan venni a tanulást, amikor 1961 szeptemberében bekerült a Harvard College-ba, ahol pszichológiát, szociológiát és történelmet tanult, majd a neves pszichoanalitikussal, Erik H. Eriksonnal dolgozott. Ezután egy évig a London School of Economics hallgatója volt, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fejlődéspszichológiát tanult. Gardner intelligencia teszt budapest. Miután doktori fokozatot szerzett, Roger Brownnal, Nelson Goodmannel és Norman Geschwinddel dolgozott együtt. 1986 -tól az Egyesült Államok egyik elit iskolájának, a Harvard Graduate School of Education kognitív pszichológia professzora, emellett a Harvard Egyetem pszichológia professzora és a Bostoni Orvosi Egyetem idegtudományi professzora. A Harvard Egyetemen működő, a magasabb rendű kognitív működéseket tanulmányozó Project Zero munkacsoport alapító tagja. 2004 -ben a Kelet-Kínai Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, 2005 -ben a Foreign Policy és a Prospect magazin a száz legbefolyásosabb értelmiségi közé választotta.
Ez a fajta intelligencia leginkább írókra, költőkre, újságírókra, motivációs előadókra jellemző; az írás, az olvasás, a mesélés szeretete nagyon erősen él bennük, változatos a szókincsük, remek a beszédkészségük. Logikai-matematikai intelligencia A logikai-matematikai intelligencia absztrakt, szimbolikus gondolkodásmódra utal, a rejtett összefüggések elemzésére, a számok világában való tökéletes eligazodásra. Az ilyen emberek szeretik a fejtörőket, logikai feladványokat, érdeklődnek a minták, a kapcsolatok, a kategóriák, a stratégiák, a kísérletek iránt. Ez a fajta intelligencia matematikusok, tudósok, nyomozók világában keresendő. Fotó:
6. Intraperszonális (magunkra vonatkozó) intelligencia Ismeri erősségeit, és tudja, hol vannak a gyenge pontjai. Felismeri és kézben tartja érzelmeit. Nincsenek szélsőséges hangulatingadozásai. Jól kezeli a stresszt és gyorsan feldolgozza a kudarcokat. Sokat gondolkodik a világ és a dolgok értelmén, és ilyenkor szeret egyedül lenni. Mentes a szenvedélybetegségektől. Nincsenek önromboló szokásai. Képes önállóan célokat kitűzni maga elé és kitartóan dolgozni értük. Belülről motiválja magát, nincs szüksége külső megerősítésre. Hírek emberek: Sigmund Freud, James Joyce, Arthur Schopenhauer, Ralph Waldo Emerson, Benjamin Spock, Kosztolányi Dezső, Németh László. Gyakran választott szakmák: pszichológus, tanácsadó, író, költő, filozófus, képzőművész. Önnek ajánljuk! Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára! 7. Interperszonális (emberi kapcsolatokra vonatkozó) intelligencia Magas empátiás képesség jellemzi, gyorsan felismeri és beazonosítja mások érzelmeit. Emiatt nagyon jól tud másokkal együttműködni.
Négy gyermekük született: Kerith (1969), Jay (1971), Andrew (1976) és Benjamin (1985). Magyarul megjelent művei [ szerkesztés] Rendkívüliek. Kivételes egyéniségek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és "hétköznapi rendkívüliségünk" ( Extraordinary minds); ford. Farkas Éva; Kulturtrade, Bp., 1998, 180 p. ( Mesterelmék) ISBN 963-9069-28-0 Howard Gardner–Csíkszentmihályi Mihály–William Damon: Jó munka. Amikor a kiválóság és az etika találkozik ( Good work: when excellence and ethics meet); ford. Szendi Gábor, Váradi Judit; Libri, Bp., 2008, 378 p. ISBN 978-963-88047-0-9 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Howard Gardner személyes honlapja Atkinson, R. L. ; Atkinson, R. C. ; Bem, D. J. ; Nolen-Hoecksema, S. ; & Smith, E. E. (1999) Pszichológia. Budapest: Osiris Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Intelligencia Összetett intelligenciaelméletek Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 24629618 LCCN: n79062764 ISNI: 0000 0001 0855 9771 GND: 119558408 SUDOC: 029309247 NKCS: vse2005267157 BNF: cb12096277w BNE: XX1018420 KKT: 00440534 BIBSYS: 90157970
Hírek emberek: Mozart, Elvis Presley, Stradivari, Kodály Zoltán, Szörényi Levente, Presser Gábor, Luciano Pavarotti. Gyakran választott szakmák: zenész, énekes, zenetanár, zenekritikus, hangszerkészítő, zeneszerző. 5. Testi / mozgáskoordinációs intelligencia Jellemző rá a harmonikus mozgás a tánc illetve a sport terén. Szereti a tárgyakat megfogni, megérinteni, így szerezve róluk mélyebb benyomást. Kiváló a kézügyessége, könnyen épít dolgokat. A ház körül szinte minden szerelési munkát el tud végezni, ritkán kell iparost hívnia. Szívesen játszik gyermekekkel "építős" feladatokat, mint például a lego- vagy a homokvárépítés. A nőkre jellemző, hogy szeretnek sütni-főzni, díszíteni, kötni, horgolni, a férfiak pedig legszívesebben barkácsolással, autószereléssel foglalatoskodnak szabad idejükben. Hírek emberek: Puskás Ferenc, Markó Iván, Carl Lewis, Niki Lauda, Maradona, Fred Astaire, Gene Kelly. Gyakran választott szakmák: villanyszerelő, lakatos, szobafestő, autószerelő, versenysportoló, edző, táncművész, szakács, fodrász, autóversenyző, pilóta.
Horward Gardner (Howard Gardner) Született Howard Gardner 1943. július 11. (78 éves) Scranton, Pennsylvania Állampolgársága amerikai Nemzetisége amerikai Házastársa Ellen Winner Foglalkozása pszichológus egyetemi tanár Iskolái Harvard Főiskola (–1965, diplomás) Harvard Egyetem (–1971, doktorátus) Kitüntetései MacArthur Fellows Program Grawemeyer Award (1990) Guggenheim-ösztöndíj (2000) [1] Princess of Asturias Award for Social Sciences (2011) weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Horward Gardner témájú médiaállományokat. Howard Gardner ( Scranton, Pennsylvania, 1943. –) a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója. Életpályája [ szerkesztés] Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9 -én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Amerikai Egyesült Államokban született és egy északkelet- pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel. Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta.
Csoportos tesztek Eleinte az intelligencia vizsgálatánál csak egyéni képességtesztek szerepeltek (pl. Stanford-Binet-teszt). Később eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bizonyos helyzetekben szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több személynél tudják megállapítani az illető intelligenciaszintjét. A csoportos tesztek során egy kutató egyszerre több emberrel végezteti el az intelligenciatesztet. Ezek általában írásos tesztek. Előnyük tehát abban rejlik, hogy egyidőben nagyobb csoport mérését is elvégezhetik (természetesen hátrányuk is épp ez, a szituáció személytelensége). Az első világháborúban az amerikai hadseregben alkalmaztak először csoportos tesztelést, amikor a vizsgálatvezető nem érintkezett személyesen a vizsgált emberekkel. Gyakran használják ezt a formát ma is a katonaságnál. A csoportos tesztek másik nagy felhasználási területe a munkahelyi alkalmassági vizsgálat. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet kiválasztani a különböző feladatkörökre leginkább alkalmas személyeket.