A hüllők szeptember végén már a teleléshez készülődnek, ezért olyan réseket, üregeket keresnek, ahová behúzódhatnak a hideg hónapokra. Erdei siklók egy kisebb csapata egy igali házban talált magának alkalmas telelőhelyet. Az ott élő család azonban nem örült a szokatlan társbérlőknek. A Somogy megyei házban először a nyári konyhában jelentek meg a hüllők, majd a fürdőszobából is előkerült több állat. A konyha álmennyezete mögött levedlett siklóbőröket találtak, a fürdőkád kibontása után pedig úgy tűnt, a legtöbb sikló ott húzta meg magát. Láthatatlan albérlők A család segítséget kért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól. Szegvári Zoltán, természetvédelmi őr a KaposPont internetes portálnak elmondta, a rendezett családi ház kertje alatt egy patakvölgy húzódik. Ez éppen megfelelő élőhely a hüllők számára, amelyek a hűvös ősz beköszöntével magasabb térszínekre húzódnak és meglévő üregekbe, résekbe bújnak, hogy ott teleljenek át. Ezek a siklók épp ebben a családi házban találtak telelésre alkalmas helyeket.
| Erdei sikló (Zamenis longissimus) Erdei sikló Fotók, Képek #19954 Fotók, Képek #19953 Fotók, Képek #6675 Fotók, Képek #6674 Fotók, Képek #6672 Ha érdekli a kiadói és reklám képeket használ, kérjük, forduljon a szerző közvetlenül. Fényképek az ilyen helyeket is szolgálnak, hogy ingyenes megtekintésére, mint taneszközök iskolai kirándulások, ismerkedés, és meghatározza a szépség, a természet, vagy az üzenet, hogy a saját formájában elektronikus képeslapot. Megtekintéséhez javasoljuk a teljes képernyős nézet - F11 billentyűvel
Amennyiben a házunkba, lakásunkba tekergett be a hüllő, akkor a legcélszerűbb a közelben levő ajtót, ablakot kinyitni és arra "ösztönözni", hogy azok valamelyikén keresztül távozzon. Mikor rádöbben, hogy nincs egyedül, és véletlenül rossz útra tévedt, magától is keresni fogja a kifelé vezető utat. Szakember jelenlétét akkor érdemes igénybe vennünk, ha az állat hosszas zaklatás után, önszántából semmiképpen sem akar távozni, vagy valamilyen okból egyszerűen nem tud távozni, vagy esetleg időközben beazanosítottuk, hogy terráriumból megszökött egzotikus kígyóval állunk szemben. Néhány adat az erdei siklóról, hogy egy kicsit közelebb hozzuk őt az emberekhez, merthogy a csúszó-mászók nem éppen a kedvenceink. A hazánkban is ismert erdei sikló (Zamenis longissimus, korábban Elaphe longissima) egy eurázsiai kígyófaj, amely az ókori világban a gyógyítás istenének, Aszklépiosznak az egyik elválaszthatatlan kelléke, jelképe volt. Ennek mai ismert formája az Aszklépiosz botja a rátekeredő erdei siklóval, ami napjainkban is egészségügyi szimbólum.
Az erdei sikló nagyívű elterjedését előmozdította, hogy az ókorban gyógyító hatást tulajdonítottak neki, így aztán az eredetileg Dél- és Közép-Európában, Franciaországban, és a Kárpát-medencében valamint a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában történő megjelenés mellett napjainkra a sokkal hűvösebb éghajlatú Németországba is betelepült. A külső ismertetőjeleit, megjelenését már fent leírtam az erdei siklóról, életviteléről elmondható, hogy ragadozó. Táplálékát főleg a kisebb rágcsálók adják, olyanok mint az egerek, cickányok, de kisebb madarat is fogyaszt, illetve azok tojásai, és fiókái is szerepelnek az étlapján. Mivel mérge nincs, így az áldozatait élve nyeli le, vagy afféle kis termetű óriáskígyó módjára megfojtja őket. Vigyázat, mert a mesterséges fészekodúkat is kirabolja! A hideg ellen úgy védekezik, hogy októbertől április-májusig telel, a jobb hőmegtartás céljából egy helyen több példány is összegyűlhet telelésre. Gyakran előfordul, hogy a téli álomra a tetőcserép alatt, az emberek közelében, különféle, főképpen elhagyatott vagy ritkán látogatott nyaralókba, épületekbe, elsősorban száraz, meleg helyre vonul el.
Az erdei sikló tavaszi ébredése után készül a szaporodásra, és párzására június közepén kerül sor. Vagyis június végétől vagy július elejétől találkozhatunk a nőstény 5–8 sárgásfehér, puha, hosszúkás tojásaival. Ha füzérszerűen összeragadt tojásokat talál a földben, vagy akár valamiféle bomló komposztáló halom alatt, akkor erdei sikló járt ott. A külső hőmérséklettől függően a tojásokból az utódok augusztus végén vagy szeptember elején bújnak elő, de a megszületésük után 6–8 napig az újszülött siklók, az első vedlésükig nem táplálkoznak. Az emberek többsége félelmében azonnal igyekszik végezni a háza tájára tévedt siklóval. Természetes ellenségei közé az ember mellett a menyétféle, a róka, a sün és a vaddisznó, illetve a különféle ragadozó madarak tartoznak. Mint minden hazai kétéltű és hüllő, az erdei sikló is védett Magyarországon. Természetvédelmi értékét 50 000 forintban határozták meg, szerencsére azonban a sikló kiváló alkalmazkodóképességgel rendelkezik, ahonnan egyszer kiebrudalták, oda nem igazán tér vissza, így az elterjedtsége miatt komolyabb védelemre nem is szorul.
Kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka (fokozottan védett) mérges kígyó, a Kárpát-medence faunájának legveszélyeztetettebb állata. A rákosi vipera nem önálló faj, hanem a parlagi vipera alfaja – az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más-más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. Méretük nem túl nagy: a legnagyobb mért hím 47 cm, a leghosszabb nőstény 59, 8 centiméteres volt. A rákosi vipera eredetileg Ausztriától Bulgáriáig fordult elő, de már mindkét országból kipusztult. A Hanságban és Kiskunság egyes részein maximum 500 egyed élhet még belőle. Erdei sikló (Zamenis longissimus) Erdei sikló Fotó: 123rf Természetvédelmi értéke 50 000 forint. A második legnagyobb testű kígyónk: hossza elérheti a 120 cm-t, de egyes esetekben akár a 200 cm-t is. A kifejlett példányok hátoldalának színe az olívazöldtől a sárgásbarnán át a barnáig változhat. A test középtáján, a hát és a testoldal pikkelyeinek szegélyein fehér vagy halványkék, macskakörömszerű, vonalkázott rajzolat található.
Megosztás közösségi oldalon Link (backlink) Beágyazási kód (a kód 'width' és 'height' értékei módosíthatók a rendelkezésre álló helyhez igazítva, részletek itt)