Gyermekét, Ottót trónörökösnek nevelte. Ő maga sohasem mondott le az osztrák és a magyar trónról. Megosztás
A moziban futó nagyjából egy órás anyag egy kifejezetten a kiállításra készült, magyarázó feliratokkal ellátott kritikai változat, amelyben két eredeti, a korszakban rögzített filmfelvételt láthatunk tematikusan összerendezve. Külön kuriózum, hogy az egyik film rendezője az akkor még karrierjének elején járó Kertész Mihály (Michael Curtiz, szül. Kaminer Manó) volt, akit 1942-ben a legjobb rendezőnek járó Oscar díjjal is kitüntettek Casablanca c. kultikus filmjéért. Tomsics Emőke kurátori vezetése A kiállítás kurátorai Gödölle Mátyás és Tomsics Emőke; a kiállítást rendezték Gödölle Mátyás, Tomsics Emőke, Baják László és Pallos Lajos. A látvány és az installáció a Heonlab, Bartha Tamás és György Árpád Hunor munkája. A kiállítás 2016. IV. Károly magyar királlyá koronázása - YouTube. december 20. és 2017. március 19. között a múzeum nyitvatartási idejében látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor termeiben. Varga Lujza Ezt olvastad? Isonzó, Doberdó, Piave – megannyi név a térképen, amely a századforduló magyar emberének minden bizonnyal nem csenghetett túl ismerősen, mégis
- 2017december 31. Letétetett–bevégeztetett: válogatás az Aradi Ereklyemúzeum kincseiből – 2016. október 7. március 15. A szépség és a reklám. A női ideál alakulása a 20. század első felében – 2016. december 8. február 26. Nyomok az idő havában. Jakobi Anna Mária festőművész kiállítása – 2017. január 21. február 26. Az Oroszy 50. Oroszy Csaba festőművész kiállítása – 2017. január 19. március 15. Virágok a föld alól, a romániai Máramaros megye ásványgyönyörűségei – 2016. október 12. február 28. Előzetes: Fülesmester kalendáriumai 1966-2016 – 2017. február 7. Filmhíradók Online / IV. Károly király és Zita királyné Őfelségeik megkoronázása Budapesten 1916.évi deczember 30-án.. március 26. Utolsó felvonás. Károly király koronázása - 1916 – 2016. december 19. február 28. A tárlatok helyszíne: Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod! Zenei betétek: Liszt, Koronázási mise Doberdoi népdal Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig Zenei szerkesztő: Király Hedvig A műsor a KKDSZ támogatásával készült.
2019. december 31., 09:50 1916. december 30-án pompás keretek közepette került sor IV. Károly magyar király és hitvese, Zita királyné koronázására a budai Mátyás-templomban. Ekkor még senki sem sejtette, hogy Magyarország utolsó királyi párját látja a trónra lépni. Fotó: Archívum IV. Károly üdvözlése Kétség hozzá nem férhet: a legnagyobb látványosság, amit halandó ember szeme a földön láthat, a magyar király koronázása. IV. Károly király és Zita királyné koronázása. Ehhez fogható próbatétele az érzékszervek felfogóképességének nincsen" – olvasható az egyik korabeli lapban. IV. Károly és Zita királyné megkoronázása valóban páratlan eseménynek számított, mivel a királyi párt egyazon napon szentelték fel, amire nem volt példa a magyar történelemben (kivétel Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása). Habsburg Károly és Zita királyné kisfiával, Ottó trónörökössel 1916. december 27-én érkezett Budapestre. A királyi pártól rendkívüli kitartást és állóképességet igényelt a háromnapos aktus, amely alatt szinte pihenni sem volt idejük.
A menet látványába mindenki beleremegett. Ebben a színkavalkádban, pompában és ragyogásban benne van az ezer esztendő, egy nemzet minden gazdagsága, fénye, hite és áhítata" – írja a korabeli sajtó. A menet elején honvédhuszárok haladtak, aztán a főváros küldöttsége, az udvartartás urai, a zászlósurak és a palotahölgyek, évszázados középkori tradíciót jelenítve meg. Az udvari díszhintók sora után következett a királyi pár 18. századi díszhintója, amelyet nyolc fehér ló húzott. Ágyúdörgés és a főváros összes harangjának zúgása közben vonult be a királyi pár a templomba. Ezután megkezdődött a koronázási szertartás. A király letérdelt, és az evangéliumot megcsókolva letette az igazságosság és a béke esküjét. Ezután felkenték az aranytálcán nyújtott szentelt olajjal, majd ráadták Szent István palástját, és felövezték a kardjával. A király a templomi gyülekezet felé fordult, kivonta a kardot, megtéve a szokásos keresztvágásokat. Erre odakint megdördült az ágyú és a sortűz. Ezt követve Károly az oltár elé letérdelt, majd Tisza István miniszterelnök, nádorhelyettes és Csernoch János hercegprímás a Szent Koronával megkoronázta.
Maga a koronázás grandiózus szertartása pedig igencsak megerőltető lehetett, ám Károly és hitvese a fáradtság legapróbb jele nélkül állta a hosszú és gazdag programot. A királyi pár díszmagyarban Szent István koronázási palástját a hagyomány szerint Gizella királyné hímezte. Sok száz éven át minden magyar királyné – köztük Erzsébet is – köteles volt a koronázás alkalmával néhány öltést hímezni a szöveten, hogy ezzel is bizonyítsa a háziasságát és az ügyességét. December 28-án Zita királyné az ezeréves hagyományoknak eleget téve öltéseket ejtett a koronázási paláston. Ugyancsak ezen a napon adták át a magyar arisztokrácia nőtagjai az újdonsült királyné számára a díszmagyar öltözéket. A ruhakölteményhez harminc méter atlaszt, a béléshez harminc méter taftot, ugyanennyi flanelt és tizennyolc kilogramm aranyat használtak fel. A bonyolult mintázatú csipkefátyolt az Esterházy hercegi család nőtagjainak hozományából varrták. A királyi pár és Ottó trónörökös Ottó trónörökösnek egy apródruhát készítettek.