2012. máj 26. 12:21 Megbukott énekből a Nótacsászár Budapest — Azt mesélte édesanyám, amikor világra jöttem, nem sírtam, hanem énekeltem – idézi fel a mesébe illő kezdeteket Bokor János (64), aki most kapta meg a Magyar Nóta Császára címet az egri nemzetközi nótás találkozón. Bár egyre kevesebben hallgatnak igazi magyar nótákat, János célja, hogy ezek a dalok örökre fennmaradjanak az utókor számára. – Bármilyen hangulatom van, vagy bármire ránézek, mindig valami nóta jut eszembe. 500 darabos repertoáromból lehet válogatni bőven – mosolygott büszkén. Megkoronázták Az egri versenyen koronázták meg, mint győztest – Makó mellett nőttem fel, sok–sok nótát apámtól tanultam. Ő is rengeteget tudott, két másodperc alatt dalra lehetett fakasztani. Édesanyám szintén szeretett énekelni és a család többi tagja is dalolászott. Így gyorsan rám ragadtak a az énekek. Be kell valljam, hiába a tehetség és a tudás, az általános iskolában megbuktam énekből – sütötte le a szemét. Kóbor János felesége a különböző hírportálok szerint. Hírek több forrásból egy helyen. Világjáró A Nótacsászár dalolva járta be a világot, rengeteg felkérése érkezik külföldről – Nem voltam hajlandó elénekelni a Tutálibe–málibe című gyerekdalt, mert szerintem semmi értelme nincs.
– avat be minket Bokor a melegbulik evolúciójába. Ellátogattunk az első budapesti melegbárba is, amelyet 1995-ben alapítottak. Innen indult az első Pride 1997-ben. Le is megyünk a pinceszagú sötét helyiségbe, ahol a csillogó fények és kopottas dekoráció között Tequila, a bár egyik munkatársa mesél nekünk a hely hőskoráról és hanyatlásáról. Itt mindent lehet, de semmi sem kötelező. – indít Tequila a hely mottójával. A kilencvenes években, amikor elindult a transzvarieté, akkor egy szombat este hatszáz ember is megfordult itt, azonban ezek az idők elmúltak, megváltoztak az igények és megcsappant a közönség. A Capella azonban kész megújulni, terveznek egy lányos részt, kifejezetten leszbikusok számára a szórakozóhely hátsó részébe, illetve újfajta műsorral is készülnek. A séta vége felé megállunk a Pilinszky János köznél, amelyet korábban Szivárvány köznek neveztek. Pilinszkyről nem csak azt beszélték, hogy homoszexuális volt, hanem tanulmányok is jelentek meg erről, például Czeizel Endre orvos-genetikus látens homoszexuálisnak nevezte.