A választott téma – tudományos, akadémiai – jelentőségének bemutatása, lehetőleg szakmai, politikai, társadalmi, közéleti indokok mentén. A személyes vonatkozások kevésbé érdekesek egy tudományos munkában, inkább láb-, vagy végjegyzetben érdemes rájuk utalni, ha feltételenül muszáj. Kutatási módszerek | Társadalomtudományi kutatás és írás. A lényeg, hogy a dolgozat bírálója éppúgy, mint a laikus olvasó világosan értse, miért volt szükséges az adott kutatási témát feldolgozni. A közvetlen előzménynek számító fontosabb források mondanivalójának (kutatási eredményeinek, konklúzióiának) összefoglalása, esetleg – a kutatás témájától, a kutatási stratégiától, módszerektől, műfajtól és terjedelmi korlátoktól függően – a feldolgozott szakirodalom egészének áttekintése. Ez utóbbi általában nem a Bevezetésbe szokott kerülni, hanem az azt követő fejezetbe, többnyire a Módszertant ismertető rész (fejezet) elé. Nagyon fontos – főleg kezdő kutatók, szakdolgozók számára – annak megértése és elfogadása, hogy nem szükséges, és nem is lehetséges minden olvasott forrást ismertetni.
Azokra kell koncentrálni, amely a (szak)dolgozat szempontjából közvetlen relevanciával bírnak vagy (a) mert közvetlen előzménynek számítanak (a kutatást megelőző években publikálták őket), vagy (b) mert a vizsgált jelenség (kutatási probléma) "történetében" kiemelkedő jelentősséggel bírtak. A kutatási probléma hátterének szakirodalom segítségével történő ismertetését követi – illetve a kutatási céljának, céjainak megfogalmazását megelőzi – annak ismertetése, hogy mi indokolta a kutatást, melyek voltak azok a fehér foltok, homályos pontok, ellentmondások, amelyekre a szakirodalomban a szerző nem talált választ vagy magyarázatot, vagyis mi az adott dolgozat fő hozzáadott értéke tudományos értelmeben. Ezek adnak ugyanis saját munkánknak értelmet. Nem tudod milyen szakdolgozat kutatási módszerek vannak? Segítünk! - IQfactory Szakdolgozat írás, dolgozat írás. A figyelmet csupán azokra szükséges explicit módon felhívni, amelyek saját kutatásunkat insprirálták, illetve amelyekről a (szak)dolgozat szólni fog. Azáltal, hogy e hiányosságokra felhívjuk a figyelmet, egyúttal arra is lehetőséget kapunk, hogy rámutassunk, saját munkánk mennyiben, mivel és hogyan tud hozzájárulni a vizsgált kutatási probléma, esetleg a tágabb kontextus jobb megértéséhez.
Adott ország(ok) «viselkedését» vagy valamely nemzetközi jelenséget megértendő a történész levéltárba megy; a jogász szerződéseket, jogszabályokat, egyezményeket elemez; a közgazdász nemzetközi és nemzeti statisztikákat böngész, modelleket alkalmaz vagy alkot; a téma iránt érdeklődő szociológus vagy antropológus a társadalom vagy annak tagai (egyének, csoportok) szintjén tudja vizsgálni a nemzetközi jelenségek hatásait (ritkábban azok okait); a politológus pedig jellemzően közvéleménykutatási adatokat és más politikai preferenciákat és attitűdöket tükrőző felmérések eredményeit vizsgálja, stb. Az elsődleges (eredeti, új) empirikus adatok gyűjtésének minimum feltétele – nemzetközi tanulmányok esetén is – a megfelelő diszciplináris háttér, a vonatkozó elméletek és módszerek ismerete, illetve az adatgyűjtés, és -elemzés finanszírozásának megoldása. E feltételek hiányában marad az áttekintő-rendszerező ( review) céllal végzett desk research, amelynek éppúgy része lehet (i) a szakirodalmi áttekintés, illetve az annak során megismert másodlagos forrásokból való adatgyűjtés, majd azok «valamilyen módon» történő rendszerbe foglalása, mint (ii) az elsődleges forrásnak számító kvalitatív szövegek (dokumentumok, beszédek, stb) és kvanitatív adatok felhasználása és elemzése.