kerületében a választókat azzal, hogy az ellenzéki jelölt bevándorlókat telepítene a Kertvárosba. A szórólap kiadójaként az Ifjúsági Kereszténydemokraták Szervezete (IKSZ) volt feltüntetve. Megkérdeztük a szervezettől, hogy valóban ők adták-e ki a szórólapot, és ha igen, hány példányban készült, hogyan terjesztették, illetve a rajta olvasható idézetnek és állításoknak mi a forrása. Nem kaptunk választ azóta sem. Így azon túl, hogy megírtuk, az állítás ebben a formájában félrevezető, felmérni sem lehet, hogy hányakhoz juthatott el a szórólap, és hányan olvasták annak cáfolatát. Cáfolatok, feljelentések Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt már feljelentést is tett a róla készült lejárató plakátok miatt, amelyek országszerte ellepték a hirdetőoszlopokat és plakáthelyeket. Ezeken többek közt olyan állításokkal támadják, mint például hogy háborúba sodorná az országot, privatizálná az egészségügyet, eltörölné a rezsicsökkentést és beengedné a migránsokat. Hogy a feljelentés után mikor várható ítélet, azt megtippelni sem könnyű.
Hiába megannyi elvesztett sajtóper, a választási kampányok idején tömegesen jelennek meg olyan anyagok, amelyekben konkrét hazugságokkal igyekeznek lejáratni egyes jelölteket: szexuális visszaélésektől a rezsicsökkentés tervezett eltörléséig. De van-e mindennek következménye? A választások előtt nem sok. Január közepén futott végig a közmédiában és más, kormányközeli lapokban ( például itt) a hír, miszerint Márki-Zay Péter "leépítené" az egészségügyet. Mint utóbb kiderült, a miniszterelnök-jelölt azon a bizonyos decemberben megtartott lakossági fórumon, ahonnan a leépítés tényét igazolni hivatott idézetek származtak, épp annak az ellenkezőjéről beszélt, mint amivel támadták. Március 21-én egy nem jogerős bírósági ítélet is kimondta, hogy a közmédia és a valótlanságot állított. A közmédiának és a a döntés jogerőre emelkedését követően helyreigazítást kellene közzétenniük, amelyben elismerik: "2022. január 12. napján a Híradó című műsorunk Leépítene vidéken Márki-Zay című hírblokkjában valótlanul híreszteltük, hogy dr. Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert és tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat".
A sajtótájékoztatón megjelent maga Vajda is, akit már korábban is meggyanúsítottak ezzel az ötlettel, és akit az eseményen résztvevők közül néhányan meglökdöstek. Vajda Zoltán 2014-ben még az Együtt színeiben indult és nyert az önkormányzati választáson, 2018-ban pedig szintén az Együtt jelöltjeként alig valamivel több mint ezer szavazattal maradt le a Fidesz-KDNP jelöltje, Szatmáry Kristóf mögött. 2019-ben az önkormányzati választáson függetlenként szerzett egyéni mandátumot. Köszönjük olvasónknak a tippet! A te postaládádban is landolt hasonló szórólap? Küldd el nekünk a címre, és csekkoljuk azt is!
Mind az Orbán Ráhel szülése utáni hamis levelek, mind a miniszterelnök kezeléséről szóló szövegek a közösségi médiában és visszakereshetetlen hátterű oldalakon terjedtek nagy sebességgel. Többségük a mai napig elérhető az eredeti oldalon, vagy ha ott már nem olvasható, felbukkan egy másik, hasonló profilú helyen - amelynek nincs feltüntetett üzemeltetője, impresszuma, és azt nem lehet tudni, hogy hová lehet fordulni panasszal. Hasonló esettel a mostani kampányban is találkozhattunk már. Azt továbbra sem tudjuk, hogy ki áll Az ördög ügyvédje blog mögött, bár épp a napokban vonták felelősségre az ügyben Czeglédy Csabát, az ellenzék szombathelyi képviselőjelöltjét, aki tagadta, hogy ő lenne az a bizonyos ügyvéd. Ezen a blogon jelent meg 2019-ben, az önkormányzati választás előtt Borkai Zsolt jachtozós szexvideója. Később homályosan arra utalt a blog, hogy Rogán Antal lehet a következő leleplezendő politikus (ebből semmi nem lett), a 2022-es kampányra ráfordulva pedig Varga Judit igazságügyi miniszter magánéletére tett bármiféle bizonyíték nélkül különféle utalásokat.
A plakátok a választásokig bizton hirdetik majd mindezeket az ellenzéki jelöltről, holott az azokon szereplő állításokat számos alkalommal cáfolta Márki-Zay Péter. Arról, hogy háborúba sodorná-e az ellenzék Magyarországot, mi is írtunk, arról, hogy szerinte ki privatizálná az egészségügyet, Márki-Zay itt beszélt. A rezsicsökkentésről több ízben ( például itt) is elmondta, hogy marad, sőt, ezt még plakátokon is hirdették. A migránsok beengedésével kapcsolatban pedig többször is hangsúlyozta már, hogy migránsokat legnagyobb számban épp az Orbán-kormány telepített be (amivel a letelepedési-kötvényes bizniszre utalt), a határkerítésről pedig kifejtette, hogy hatékony eszköznek véli az illegális migráció megfékezésére, ezért (a rezsicsökkentéshez hasonlóan) az is marad, ha győz az ellenzék. Fotó: Botos Tamás/444 És nem csak Márki-Zay küzd az ilyen támadások ellen. Nemrég például Jámbor András, az ellenzék közös jelöltje a 6-os választókörzetben tett ki egy posztot a Facebook-oldalára, amelyben részletesen leírta, miként forgatták ki a szavait egy interjúban, hogy a végén azzal vádolhassák, drogközpontot akar nyitni a Józsefvárosban.
', lásd még: emittál politikum politikai jelleg vagy vonatkozás más viszonyokban és tevékenységekben államügy, közügy tudomány a politikai intézmények és gondolkodás legátfogóbb fogalma német Politikum 'ua. ', lásd még: politikus
Akkor a listán szereplő 850 társaság közül a Schneider Electric a 66. lett, saját iparágán belül pedig az ötödik.
A déjà vu /ˈdeʒa ˈvy/ hallgat ( franciául: "már láttam") vagy paramnézia az a jelenség, amikor valaki úgy érzi, hogy az éppen történő helyzetet már korábban átélte, az adott esemény korábban már megtörtént volna vele, ugyanakkor a korábbi átélés körülményei vagy akár megtörténtének ténye bizonytalanok. Érdekes, hogy déjà vu élményének későbbi felidézésekor maga az érzés meglehetősen pontosan körülírható, ugyanakkor annak felidézése, hogy milyen valós körülmények váltották ki az érzést, ugyanolyan bizonytalan, mint maga a képzeletbeli, "már átélt" szituáció. Déjà vu jelentése. A kifejezés eredete [ szerkesztés] Szakkifejezésként Émile Boirac (1851–1917) vezette be ezt a kifejezést az L'Avenir des sciences psychiques (A pszichikai tudományok jövője) c. könyvében. [1] A jelenség egyes változatait, még nem ezt a kifejezést használva, mások is leírták, így például Nathaniel Hawthorne (1863), Sir Walter Scott (1815). [2] Magyarázatok [ szerkesztés] A hagyományos elképzelések szerint az okozza, hogy az egyik szemből néhány ezred másodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, mint a másikból.