A Mikes Lajos által közölt napló szövegéhez lábjegyzetként felhasználásra kerültek Bihari Mór szépirodalmi és jogi író, Szendrey Júlia korábban megjelent publikációit összegyűjtő és Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói címmel 1909-ben megjelentető szerkesztő megjegyzései, mivel azok segítik a napló egyes bejegyzéseinek jobb megértését.
címmel. Szendrey 18 évesen, 1846 februárjában kezdett naplót írni, s kisebb-nagyobb megszakítással élete végéig írt feljegyzéseket. Az eltűntnek hitt naplóból korábban is közöltek rövidebb-hosszabb részleteket, amelyeknek alapja az Életképek 1847. október 31-i és november 7-i számában Petőfiné naplója címmel, valamint a győri Hazánk című lapban 1847. október 31-én Naplótöredék címmel megjelent részek voltak. Ugyancsak a Naplóból kiszakított részlet volt Szendrey Júliának az Életképek 1848. Júlia és juliana. január 2-i számában Halhatatlanság címmel megjelent elmélkedése. A régi kiadásoknak a teljes naplóval történt egybevetése után kiderült, a korábban közreadottak közül a Koltó, 1847. október 17-i keltezésű rész a legkésőbbi, tehát addig csak Júlia leány- és fiatalasszony kori feljegyzései voltak ismertek. Ráadásul kisebb-nagyobb eltérés is mutatkozott a régebben megjelent szövegekhez képest. Mikes kiderítette, hogy az apró, valójában formai, de lényeget nem érintő változtatásokat maga Petőfi végezte, aki személyesen másolta le és küldte el a lapoknak Júlia naplórészleteit.
Petőfi Sándor hitvesének 1846 februárja és 1858. között írt naplója, illetve naplószerű feljegyzései. [1] Tartalom [ szerkesztés] Júlia leánykori naplója (1847. szeptember 22. – 1847. december 18. ) Júlia fiatalasszony kori naplója (1848. szeptember 30. – október 17. ) Júlia erdődi naplója 1848-ból (1848. ) Júlia ceruzás kézirata (1849. ) Júlia kolozsvári naplója (1849. november 8. Címerhatározó/Dobravcsány címer – Wikikönyvek. – 1850. március 25. ) Egy lap töredék 1850 tavaszáról (1850. május) Júlia kézírásával négyoldalas töredék (1854. október 5. ) Júlia kézírásával kétoldalas töredék (1854. ) Tünődések (1854. ) A gyáva férfi (1850-es évek vége) Júlia Erdődről (kb. 1856-58) Megjegyzés ↑ Szendrey Júlia levelesládájának kéziratait, amely levelezését, verseit és elbeszéléseit, valamint Petőfi Sándor és Arany János mintegy 32 oldalnyi ismeretlen kéziratát, továbbá a költőnő teljes naplóját, illetve naplószerű feljegyzéseit tartalmazta, 1925-ben ajánlották fel közlésre a Pesti Naplónak. Az irodalmi hagyatékot Mikes Lajos és Dernői Kocsis László dolgozta fel és jelentette meg 1930-ban Szendrey Julia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Dobravcsány (olv. Dobravacsányi) család címerével foglalkozik. Dobravcsány András 1677 július 24., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: gyermekei Mihály, István, Júlia, Mária R 64 Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Júlia és julia holter. Külső hivatkozások: [1] Rövidítések Lásd még: Címerhatározó
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Vizi E. Szilveszter (teljes nevén Vizi Elek Szilveszter) ( Budapest, 1936. december 31. –): kutatóorvos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt 2008-ig. Idézetek [ szerkesztés] Meggyőződésem, hogy egy igazi európai gondolat, hogy minden kisebbségnek joga saját anyanyelvén tanulni, vallását gyakorolni, és egyáltalán, közigazgatását szervezni. Interjú, Magyar Katolikus Rádió, 2006 júl. 26. ; az erdélyi Önálló Magyar Egyetem kapcsán A Wikipédia az emberiség közös memóriája. Tízéves a Wikipédia konferencia, 2011. január 15. Heraldikai lexikon/Sor Júlia – Wikikönyvek. Külső hivatkozások [ szerkesztés]