A jó hangulatunkat a szárnyas oroszlánok tovább pezsdíthetik, és mikor ebben a gyönyörű flórában szembe találjuk magunkat az aranyhalas medence duci vízköpő puttójával (angyalka), no csak az csikizi meg igazán a kedvünket. A Pintér kertben áll egy villa, amely az kert alapítója után lett Pintér Villa névre keresztelve, az épület a 19. század végén épült amely jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Igazgatóságának a székháza. A Pintér kert 1977-ben lett természetvédelmi területté nyilvánítva. Az arborétum születése A tettyei arborétum létrehozásán Pintér János (1879-1933) pécsi banktisztviselő munkálkodott, aki nagy lelkesedéssel az 1920-as években kezdete meg botanikai tevékenységét. Pintér János halála után a szépen gondozott kert nagy részére benőtte magát az erdő, ezzel természetes módon növekedett a kert fajgazdagsága. Pintér kert pécs. Ilyen formán az arborétumban a díszfajok, és az erdei vadon növő fajok társulása teremt egy igen különös és lenyűgöző atmoszférát. A térség előnyös éghajlatának köszönhetően olyan növényeket is sikerült telepíteni, amelyek hazánkban nagyon nagy ritkaságnak számítanak.
Ezen adottságok együttese nagyban segíti az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást. A látogatók okostelefon alkalmazás segítségével a kertben megtalálható növények közül 50 faj fényképes ismertetését tanulmányozhatják, lényegre törő ismertetést olvashatnak a névadó Pintér Jánosról, valamint az arborétum történetéről és főbb jellemzőiről. A képek forrása: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma. Látnivalók a környéken Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház Pécs A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház a Pécsi egyházmegye katedrálisa. A 11. Pintér-kert arborétum , Pécs. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el. Basilica minor rangot 1990-ben,... Planetárium Pécs Fedezd fel a csillagok és bolygók titkát a kupola alatt! Csillagászati, földrajzi, űrkutatási és természettudományos ismeretek, és a művészettörténet csillagászati vonatkozásainak bemutatása Pécsett,... Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay család egykori kerámiagyárának helyén újult meg és vált Pécs különleges látnivalójává a Zsolnay Kulturális Negyed.
A kilátó formavilágával egyszerre sugall modernséget, ugyanakkor felidézi a kert korai építményeinek motívumait is. Megújult a pécsi Pintér-kert Arborétum. A fejlesztések az oktatási-szemléletformálási és kezelési feladatok hatékonyabb ellátását szolgálják valamint hozzájárulnak Pécs igen népszerű, országos jelentőségű természetvédelmi jelentőséggel is bíró rekreációs centrumának fejlődéséhez. Segítenek az épített környezet város-és kultúrtörténeti szempontból fontos elemének megőrzésében, kulturális örökségünk ápolásában is, írja a dDuna-Dráva Nemzeti Park. A fejlesztések során megújult a kertben álló villaépület, ami a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) központjának is otthont ad. 2020-ban megújultak az épület elavult belső terei, teljesen új tetőszerkezetet kapott a ház, valamint egy stílusában és arányaiban illeszkedő bővítmény épült hozzá. ÚJ KILÁTÓRÓL nézhetünk le Pécsre, innen még tuti nem láttad a várost! | Pécs Aktuál. 2020-21 során a DDNPI a működési területén mintegy 20 helyszínen valósított meg infrastrukturális fejlesztéseket. Megépült többek között a Pintér-kertben egy új, fából készült, üveg mellvédes kilátó is, amely a kert vadregényesebb, nehezebben megközelíthető, legmagasabb részén az erdőbe simulva nyújt páratlan városi panorámát.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja található, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa, Pintér János (l. fotó), botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepítését az épület körül. Pintér-kert | Városunk Pécs. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben több mint harminc védett növényfaj él, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is.