Szent Rozália-kápolna Vallás görögkatolikus Építési adatok Építése 1881 (1928) Felszentelő Glattfelder Gyula Elérhetőség Település Szeged Hely Lechner tér 9. Elhelyezkedése Szent Rozália-kápolna Pozíció Szeged térképén é. sz. 46° 15′ 32″, k. h. 20° 08′ 49″ Koordináták: é. 20° 08′ 49″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rozália-kápolna témájú médiaállományokat. A Szent Rozália-kápolna a szegedi görögkatolikus közösség életének központja. A Szent Rozália-kápolna Szeged történetének több alkalommal átépített és áthelyezett tanúja. Az első kápolna fogadalmi templomként épült meg. A temesvári kereskedők által 1738-ban behurcolt pestistől megrémült város vezetői megfogadták, hogy ha a város megmenekül a járványtól, akkor a város kápolnát emel a Palánk városrészben. A járvány hamarosan elcsitult, a kápolnát pedig már a következő évben, 1739. augusztus 1-jén felszentelték. Az akkori kápolna a mai Hősök kapuja helyén, a Dömötör-templom előtt állt. Lechner tér szeged 1. Homlokzata nyugati irányba nézett. A Szent Rozália-kápolna a város életének szerves részese volt.
A kápolna padlója műkőborítású, az oltár előtti részt szőnyegek fedik. A kör alakú bronzcsillárok újonnan kerültek az épületbe. Kellemes hatást nyújtanak az állványokra helyezett cserepes és a mindig frissen hozott vágott virágok. Templomunk panorámaképen
A templom még az év decemberében elkészült és 1929. november 17-én szentelte fel fényes segédlettel Glattfelder Gyula Csanádi püspök. 1938-ban nyilvánították plébánia templommá. A Szt. Rozália kápolna építészeti leírása A kápolnát előző állapotához viszonyítva ismét kibővítve építették fel az új helyén. Dombra épült, számítva a tér rendezésére és közművesítésére. Ekkor alakították ki a kereszthajót és a kapun belül elhelyezkedő, két oldalán félkör lezárású teret. Az átalakításokkal a templom jóval tágasabb lett. Alaprajza hasonlatos a görög kereszt alakjához. Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Szeged - Lechner tér | Zöldkalauz. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal.
Kollégiumunkat 2011-ben alapította meg Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök atya. Szegeden, a felsőoktatásban tanuló diákoknak, görögkatolikus szellemiségű, tanulásra, hagyományaink megélésére biztosítunk közösségi teret ezzel az Intézménnyel. Védőszentünk Romzsa Tódor püspök lelki és szellemi örökségét szeretnénk megjeleníteni mindennapjainkban. Romzsa Tódor, (ukránul: Ромжа Теодор Юрій) (Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1. ), boldoggá avatott munkácsi görög katolikus püspök, vértanú. 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón (Máramaros vármegye), annak is a Tisza bal partján levő részén, amely 1919-től Romániához került, de ekkor, 1915-től Romzsáék már a jobb parti részen laktak. Apja vasúti pályaőr volt, nagyapja, dédapja és több felmenője görögkatolikus papok voltak. Szent Rozália-kápolna (Szeged) – Wikipédia. A 4 osztályos elemi iskola után a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult, ahol 1930-ban kitűnő eredménnyel végzett. Ezt követően Gebé Péter munkácsi görög katolikus püspök segítségével Rómába mehetett teológiát tanulni.